Bevezetés előtt az ékezetes domainnevek

Idén tavasztól már magyar ékezetes karaktereket tartalmazó, .hu végződésű domainnevek beregisztrálása is lehetővé válik. Cikkünkben az újfajta internetes címekkel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Az interneten használatos domainnév-rendszer lényege, hogy központi adatbázisok segítségével az internetes helyeket jelölő, számokból álló úgynevezett IP-címeket egymáshoz rendeli egy érthetőbb, szöveges címmel. Így például például az [origo] eléréséhez nem szükséges beírni a böngészőbe a nehezen megjegyezhető 195.228.240.145 IP-címet: elegendő a www.origo.hu, vagy az origo.hu begépelése és a domainnév-adatbázis "kikeresi" az ehhez tartozó IP-t.

A domainnév-rendszert arra szakosodott szervezetek felügyelik, így például a .hu végződésű címek adminisztrációját a budapesti központú Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) végzi. Az ISZT működteti a .hu tartományt tartalmazó központi adatbázist, intézi az esetlegesen felmerülő vitás ügyeket, ezenkívül összefogja az úgynevezett domainregisztrátorok tevékenységét. A domainnévhez jutni kívánók utóbbiakhoz fordulhatnak, ezeknél a cégeknél vagy szervezeteknél kérelmezhetik egy-egy cím lefoglalását. A regisztrátorok többsége az internetszolgáltatással is foglalkozó társaságok közül kerül ki.

Gyakorlatban a domainnév-igénylés tehát a regisztrátoroknál kezdeményezhető, ezek listája az ISZT honlapján nyilvánosan elérhető. Az ISZT tájékoztatása szerint az igénylő a domainnév megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domainnév, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szerzői jogát stb.) ne sértse. A domainigénylőtől szintén elvárható, hogy a név megválasztása előtt meggyőződjön arról, hogy a választott név nem szerepel-e a cégjegyzékben vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyadatbázisában. Az igénylőlap benyújtása után a többi feladat a regisztrátorra hárul, aki az ISZT-vel közösen elvégzi azt, vagy értesíti az igénylőt arról, ha a kérelem valamilyen - fent részletezett ok miatt - nem teljesíthető.

Jönnek az ékezetes domainek

Mint ismeretes, a világhálón eredetileg csak a latin ábécé kisbetűit (a-z), számokat (0-9), illetve a kötőjel karaktert tartalmazó címeket lehetett használni. Míg például .com, .org vagy .net végződéssel már egy ideje lehetséges olyan domainneveket bejegyeztetni, amelyek az előbb említetteken kívül különböző nemzeti karaktereket is tartalmazhatnak. A hazai internetes címeket kezelő Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) 2003. december 11-i döntése értelmében 2004. március 1-jétől a magyar interneten is kibővül a ma regisztrálható domainek köre. E határponttól kezdve ugyanis olyan netcímeket is be lehet majd jegyeztetni, amelyek magyar ékezetes kisbetűket is tartalmaznak (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű), így például a www.arvizturo.hu mellett immáron a www.árvíztűrő.hu cím is használhatóvá válik majd. Az ISZT egyelőre nem teszi lehetővé egyéb speciális karakterek használatát a .hu végződésű címekben, de nem tartja kizártnak, hogy egy későbbi időpontban ilyen betűkészletek is elfogadhatóvá válnak majd - olvasható a szervezet honlapján.

Kibővülő karakterkészlet

Az ékezetes karakterek internetes címekben való használatának biztosítása részben egy két éve zajló szabványosítási folyamat eredménye, mely lehetővé teszi, hogy az interneten úgynevezett IDN címeket (Internationalized Domain Name - nemzetköziesített domainnév) is lehessen használni, melyek 350-féle nyelv speciális karaktereit is tartalmazhatják. A technológia azon alapul, hogy az egyes internetes alkalmazások - például webböngésző vagy levelezőkliens - a nekik megadott ékezetes domainnevet átkódolják olyan formára, amelyet már a meglévő, latin betűs domainnév-rendszer is képes kezelni. Az árvíztűrő.hu domainnév a rendszerbe például a következő formában kerül be: xn--rvztr-wqa0gx3bwi.hu).

A kódolás-dekódolás folyamatát tehát nem az internetes kiszolgálóknál, hanem a kliensoldalon, azaz a felhasználók gépein kell elvégezni. Ezért fontos megjegyezni, hogy azok a szoftverek, amelyekbe ezt a lehetőséget még nem építették be, nem tudják majd kezelni az ékezetes domainneveket. Régebbi böngészőbe tehát például hiába ütjük be a http://www.árvíztűrő.hu weblap címét, nem jutunk el a kívánt oldalra, míg egy nem megfelelő levelezőprogrammal sem tudjuk célba juttatni e-mailünket az info@árvíztűrő.hu címre. Míg a böngészők közül például a Mozilla, a Netscape vagy az Opera támogatja az IDN címeket, a Microsoft Internet Explorere alapból nem támogatja ezt a funkciót, így felhasználója hiába próbál ékezetes webcímeket felkeresni vele. Bár a Microsoft csak egy későbbi verzióban kívánja a technológiát beépíteni böngészőjébe, szerencsére egy ingyenesen letölthető kiegészítővel már most képessé tehetjük az Internet Explorert, illetve az Outlook levelezőprogramokat az ékezetes domainek kezelésére.

Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy - mivel jelenleg a technológia bevezető szakaszát éljük - ékezetet is tartalmazó internetes domaint jelenleg csak másodlagos címként érdemes regisztrálni, tehát például az Árvíztűrő Kft. tulajdonosának érdemes egy darabig még az arvizturo.hu címet is használnia a megfelelő kompatibilitás biztosítása végett - emellett érdemes tekintetbe venni a nem magyar nyelvű billentyűzettel rendelkező felhasználókat is, akik számára nehézkes lehet a speciális karakterek bevitele. Az ékezetes domainnév bejegyzése előtt álló felhasználók az ISZT idevágó oldalának alján elhelyezett kereső segítségével már most leellenőrizhetik, hogy az általuk kiválasztott internetes cím formailag megfelel-e a követelményeknek.