Fejlesztené a spamvédelmet az Axelero

Az Axelero Internet nemzetközi és hazai szintű szakmai összefogásban, vírusos PC-k ideiglenes kitiltásában, s az e-mailek küldőinek megfelelő azonosításában lát megoldást a világszerte nagy gondot okozó kéretlen reklámlevelek visszaszorításához.

A 600 ezer magyar egyéni internet-előfizető felét kiszolgáló Axelero évente mintegy 100 millió forintot fordít a kéretlen reklámlevelek, vagyis spamek kiszűrésére - mondta Tüdős András, a társaság informatikai igazgatója egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Tüdős elmondása szerint az internethasználó világszerte naponta mintegy 200 millió e-mail üzenet kerül elküldésre, ebből 80 millió levélszemét, amely bizonyos esetekben vírusokat vagy egyéb kártékony kódokat is tartalmaz. Az Axelerónál két éve foglalkoznak aktív spamszűréssel, ami a társaság évente biztonságra fordítható 200 millió forintos keretének felét elviszi - közölte az informatikai igazgató.

Tüdős András szerint világszerte milliárd dolláros nagyságrendre becsülik a kéretlen e-mailek okozta kárt, ám már az is elvonja a vállalkozások befektetésre fordítható pénzösszegeit, hogy informatikára, aktív vírusvédelemre, fejlesztési pénzeiknek mintegy 30 százalékát fordítják. Az internetszolgáltatók elsősorban azért küzdenek a spamek ellen, mert azok növelik a hálózat terhelését, és csökkentik a "normális" levélforgalmat, valamint az internetezés sebességét.

A spameknek - a közvélekedéssel ellentétben - viszonylag kis hányada tartalmaz üzleti (reklám) célú üzenetet, legtöbbjük fertőzött ügyfélgépek által generált levél, hiszen spameknek tekinthetők például a vírusok által kiküldött üzenetek, s minden olyan e-mail, amelyet a címzetthez annak akarata ellenére juttatnak el. Problémát okoz az is, hogy a 99,9 százaléka idegen nyelvű és eredetű, azaz a magyar nyelvű és a magyar elektronikus kereskedelmi jogszabályokba ütköző hányad elhanyagolható - emelte ki Tüdős.

Tüdős András szerint állami szabályozással nem lehet a külföldről érkező levélszemét és vírusok ellen sikeresen fellépni, mert a technikai fejlődés mindig gyorsabb, mint a jogalkotás, másrészt a személyes adatok védelme nem teszi lehetővé a levelek tartalmi szintű szűrését. Az informatikai igazgató szerint megoldás a törvényi szabályozás helyett egyre inkább a szakmai önszabályozásban körvonalazódik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az internet- és tartalomszolgáltatók a központi spam- és tartalomszűrés tökéletesítésére tett kísérletekkel, a fertőzött kliensek beazonosításával, figyelmeztetésével és szükség esetén kitiltásával, a levelet küldő fél megfelelő azonosítását lehetővé tevő megoldások alkalmazásával, és mindenek felett a felhasználók folyamatos tájékoztatásával, oktatásával többet tehetnek a spamek visszaszorítása érdekében, mint a törvényhozás.

Ennek első lépései már hazánkban is láthatóak: az Önszabályozó Reklám Testület, Internet Szolgáltatók Tanácsa és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is kezdeményezték tagjaik között az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Az ISZT Hálózatbiztonsági Bizottsága nemzetközi mintára 2004. november 9-én fogadta el például a Hálózathasználati Irányelvek-et (Acceptable Use Policy). Bár a kéretlen levelek ellen a szolgáltatók szerveroldali megoldással is védekezhetnek, még a leghatékonyabb megoldások is csak a spam-üzenetek 40-50 százalékát képesek kiszűrni. Az informatikai igazgató szerint a világ nagy internet-szolgáltatói között konszenzus látszik kialakulni arról, hogy a feladó számítógépe hitelesíthető legyen, ezáltal a hamis feladói levelek kiszűrhetőek lennének a fogadó szerverén.