A UPC elégedetlen az IHM intézkedéseivel

Az UPC Magyarország nem tartja megfelelőnek a szélessávú internet terjedését szolgáló kormányzati intézkedéseket - hangzott el a vállalat pénteki sajtótájékoztatóján.

Szalay Dorottya, a cég vezérigazgató-helyettese szerint sem a gyors adatátvitelt lehetővé tevő rendszerek kiépítésére vonatkozó adókedvezmény, sem pedig az infrastruktúrafejlesztésre júliusban meghirdetett pályázat nem biztosítja az esélyegyenlőséget a piacon. Megjegyezte, hogy a UPC csatlakozik a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége, és a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség által Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek elküldött levélhez, amelyben a szervezetek az említett intézkedések feltételeinek megváltoztatását kérik. Mátrai Gábor, a vállalat üzletfejlesztési igazgatója kifejtette: a tavaly decemberben meghirdetett 50 százalékos adókedvezményt csak a nyereséges tevékenységet folytató cégek képesek igénybe venni."A szélessávú internetet fejlesztő beruházók közül a legtöbbnek, így a UPC-nek még nem térültek meg a befektetései, így a kedvezményből sem részesülhetnek" - mutatott rá.

Szerinte csak a Matáv képes élni ezzel a kormányzati segítséggel akkor, amikor az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) kiépítéséhez adókedvezményt vesz igénybe. Az igazgató tudomása szerint eddig a Matáv 3 milliárd forint adókedvezményben részesült. "Ezzel nem teljesül a kormányzat technológiasemleges támogatási rendszerre, illetve az infrastruktúra alapú verseny kialakítására irányuló elképzelése" - hangoztatta Szalay Dorottya.

Szűcs László, a cég média- és sajtókapcsolati igazgatója hozzátette, mindezt alátámasztják a szélessávú internetkapcsolattal rendelkezők számára vonatkozó adatok is."Tavaly év végén még 33,9 ezer Matáv ADSL-előfizető volt, és 29 ezren használták az UPC kábeles internetszolgáltatását, a Chellót. Az adókedvezmény révén azonban az idén június végén már a 33 ezer UPC-internetező kétszeresét is elérte a Matáv ügyfélköre" - jelezte Szűcs László.

Szalay Dorottya kitért arra is, hogy a szélessávú infrastruktúra kiépítését támogató pályázat sem a korábban hangoztatott kormányzati szándékokat tükrözik. Kifejtette: a tenderen csak a távközlési berendezésekre vonatkozik a támogatás, az infrastruktúra fejlesztésére nem, holott ez igényel nagyobb anyagi ráfordítást. "A kábeles internet bővítése ugyanakkor az adófizetőknek olcsóbb lenne, mert az ADSL fajlagos fejlesztési költsége duplája annak" - vélekedett a vezérigazgató-helyettes. Szalay szerint a pályázat logikája sem jó, ugyanis csak a 15 ezernél kisebb lélekszámú települések esetében támogatja a fejlesztést.

Mátrai Gábor jelezte: amennyiben a kormányzatnak az a célja, hogy a lehető leghamarabb, minél több embert kapcsoljon rá az internetre, akkor először a nagy településeken történő fejlesztéseket kellene támogatnia. Szalay Dorottya kitért arra is, hogy a pályázaton a kisebb cégek nem képesek indulni, mert egyrészt a jelentkezést ISO-minősítéshez kötik, másrészt csak utólag fizetik ki a fejlesztés költségeit.

Szűcs László szólt arról is, hogy a UPC Magyarország megalapozatlannak tartja a Gazdasági Versenyhivatal gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott 40 millió forintos büntetését, ezért a vállalat bírósághoz fordul. A sajtókapcsolati igazgató elmondta, bár még nem kapták kézhez a határozatot, de annyi bizonyos, hogy nem vétettek a versenyjog ellen.