Elharapódzott a szoftverkalózkodás Pakisztánban

Egy amerikai szerzői jogvédő szervezet korlátozná Pakisztán exporttevékenységét, ha az ország vezetése nem tesz lépéseket a helyi szoftverkalózkodás visszaszorítása érdekében.

A szerzői jogok védelmével foglalkozó amerikai International Intellectual Property Alliance (IIPA) adatai szerint Pakisztán a világ azon országai között található, amelyekből az elmúlt két évben a legtöbb, kalózszoftvereket és filmeket tartalmazó optikai lemezt exportálták külföldre, évi 71, illetve 72 millió dollár értékben. Az IIPA ezen állapot megszüntetése céljából azt kívánja elérni, hogy az amerikai kormányzat korlátozza az ország exporttevékenységét abban az esetben, ha a pakisztáni vezetés nem orvosolja a problémát.

A pakisztáni kormányzat közlése szerint már módosították a szerzői jogokra vonatkozó törvényeket, így azok a nemzetközi egyezményekkel is kompatibilisek. Emellett a helyi kereskedelmi minisztérium egy külön szervezet létrehozását tervezi, amellyel a törvények betartatását segítenék elő. A minisztérium egy írásbeli reagálásában azt is kifejtette, hogy folyamatosan razziákat tartanak a szoftverkalózok másolóüzemeiben, a lefoglalt lemezeket pedig nyilvánosan megsemmisítik.

Ezzel szemben a Microsoft pakisztáni leányvállalatának egyik vezetője elmondta, az országban értékesített szoftverek és filmek több mint 90 százaléka kalóz példány. Pakisztánban jelenleg 40 rúpiáért - azaz körülbelül 150 forintnak megfelelő összegért - lehet megvásárolni a Windows XP operációs rendszer kalózváltozatát CD-n, míg az eredeti szoftver ára 5800 rúpiára (~ 20 ezer forint) rúg. Egy legális Office-csomagért több mint 22 ezer rúpiát, azaz durván 80 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni, míg a kalózmásolatot már 75 rúpiáért (~ 300 forint) meg lehet vásárolni az országban. Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban egyébként több mint 200 boltban árusítanak illegális szoftvereket. A szoftveróriás képviselője kiemelte, bár a listaárhoz képest jelentős kedvezményeket adnak oktatási intézményeknek, a szoftverkalózok áraival nem képesek versenyezni, így eladásaik minimálisak.