Techtrendek 2003-ban

Moziszerű játékok, csökkenő árú laposképernyők, egyre erősebb processzorok, szélessávú internet: csak néhány kulcsszó az idei év technológiai vonulataiból. Ezeket vettük górcső alá.

Jóslatokból az idén sincs hiány. Vannak, akik csendes évre számítanak, de vannak olyanok is, akik viharos változásokat jövendölnek: a National Semiconductor elnöke, Brian Halla például a novemberi Comdexen egy új technikai forradalomnak már a pontos dátumát is bejelentette, hogy bennünket, közönséges halandókat se érjen teljesen készületlenül a dolog: 2003. június 21-én ugyanis soha nem látott ipari fejlődés veszi majd kezdetét. A PC World boszorkánykonyhájából ugyan hiányoznak a jövőbelátáshoz szükséges kellékek, de a várható trendekről, érdekességekről azért mi is elárulunk egyet-mást a kedves olvasónak.

Irodai vagy otthoni asztalunk környékét az idén sem söpri üresre a változások szele, de azért felfigyelhetünk majd néhány megszokott dolog eltűnésére. Búcsút inthetünk végleg a floppynak, és vele a többi hordozható lemezes félmegoldásnak is. Az USB-s flash-memóriák elterjedésének és drasztikus árcsökkenésének köszönhetően (128 MB-os, közvetlenül USB-portra dugható "pen drive" már ma is tíz-húszezer forint körül kapható). De húsz év után nyugdíjba vonul a (főleg régebbi külső modemek kedvéért létező) soros, és az USB-s nyomtatók elterjedésével a párhuzamos port is. Ja, és ne vegyünk több PS/2-es egeret vagy billentyűzetet se, válasszunk azokból is USB-set!

Csak a doboz marad a régi...

Talán meglepő, de a mai gépházak hatékony hűtésének egyik gyakori akadálya az életünket más rafinált módokon is megkeserítő (túl rövid, túl széles, túl sérülékeny) IDE-kábel, különösen, ha kettő is van belőle a dobozban. Az új Serial ATA csatoló, amely egy kényelmesen vékony és hosszú kábellel nemcsak jobb szellőzést, de 150 (hamarosan 300) Mbit/s átviteli sebességet is jelent, ugyanazon az áron lesz elérhető, mint a mai IDE/ATA interfészek, ráadásul egy adapteren keresztül kompatibilis lesz a régiekkel, vagyis megtarthatjuk meglévő vincsesztereinket is. (Érdekes kérdés, hogy miért nem a már évek óta bevált, és a Serial ATA-nál több szempontból is jobb FireWire szabvány (IEEE 1394) tölti be ezt a szerepet; sokaknak az Apple és az Intel közötti állandó rivalizálás jut eszébe a magyarázaton töprengve, másoknak talán a csúnya FireWire logó.)

64-bites processzorok

Hogy szükségünk van-e rá, vagy nincs, vitatható, de a 64-bites processzorok már itt toporognak az ajtóink előtt, és év végéig csak egyre többen lesznek... Az Athlon 64 (művésznevén: ClawHammer) és az Opteron (SledgeHammer), ha késve is, az idén beállnak a sorba az Intel Itaniumok mögé, mellé, vagy elé, és ezzel az izmok harcában új súlycsoport nyílik. Az egyelőre csak hardver-hírekből ismerős nevek év végére már az árlisták megszokott - ha nem is épp a legolcsóbb - darabjai lesznek. Az AMD ez év második felében kibontakozó üzleti stratégiája szerint a 64-bites processzorokat egyre több klasszikus asztali konfigurációban kínálják majd a szállítók (olyan gyártókkal együttműködve, mint ATI, Matrox, 3DLabs, SiS). Az Itanium továbbra is inkább a vállalati piacon hódít majd (bár pl. Linus Torvalds, a Linux atyja, szerint az IA-64 platform vesztes stratégia).

Az "Intel kontra AMD" ügy folytatódik

Ami az erőviszonyokat illeti, a tavalyi nem volt épp az AMD éve, és az Intel Pentium 4 töretlen népszerűségét a 3 GHz fölötti órajelek vagy a HyperThreading technológia az idén még tovább erősíti. Az Intel 85% fölötti piaci részesedését a korábban reméltnél kevésbé fogja megszorongatni a régóta várt 64 bites "ClawHammer" (Athlon 64) és az új generációs Athlon XP/MP is, késedelmes (tavaszi) piacra kerülésük miatt. Az órajelek szokásos növekedése mellett ráadásul ősszel megjelenik a 0,09 mikronos Pentium 5 is, de az AMD első 0,09 mikronos riválisa, az Opteron 4400+ is elkészülhet még az év vége előtt. A lemaradások ellenére az "AMD kalapácsa", az x86-64 architektúra, az azt támogató (12GB/s-is sebességre képes) HyperTransport adatátviteli technológiával (jóval az Intel hasonló fejlesztése, a PCI Express jövő év eleji megjelenése előtt) hosszú távon is stabil és erős platformot jelenthet, ráadásul kompatibilitása is sokkal jobb a 32-bites alkalmazásokkal, mint az Itaniumé.

De érdekes dolgokat sejtet az Intel noteszgépekbe szánt új processzora, a Banias is, amely mikrohullámú Wi-Fi csatlakozáshoz beépített 802.11a és 802.11b modult is tartalmaz (a Wi-Fi várható elterjedéséről külön is szólunk). A küzdelem tehát továbbra is izgalmasnak ígérkezik, és ez minden valószínűség szerint az idén is jót tesz majd a pénztárcánknak.

USB 2.0 mindenütt

Ahogy az alaplapokra integrált USB 2.0 hirtelen 480 Mbit/s-ra növeli az 1.1-es verzió 12 Mbit/s-os sebességét, ezentúl fajra és nemre való tekintet nélkül szinte bármit csatlakoztatni tudunk majd számítógépünk valamelyik USB-portjára (amelyekből már tavaly is kevés volt két darab), beleértve a gyors átvitelt igénylő digitális kamerákat, külső háttértárolókat, vagy épp egy másik számítógépet.

LCD-k

Az LCD-k látványos árcsökkenése tovább késik. A happy end persze nem fog elmaradni (a katódsugárcsöves monitorok eladásai máris visszaesést mutatnak), de a gyártókapacitások erősítésével is csak 2003 második felében remélhető, hogy a növekvő igényeket a szállítók képesek lesznek kielégíteni; addig maradnak a 100 ezer forint körüli kezdő árak. A jó hír, hogy a képméret is növekszik, és a tavaly (megfizethetősége okán) sláger 15 coll után 2003-ban egyre több távolkeleti gyártó is beszáll a 17 collos modellek versenyébe, ami a várva várt árcsökkenés esélyeit tovább javítja.

Videokártyák

És hogy mit láthatunk majd vadonatúj LCD-inken? Hihetetlen dolgokat: A tavalyi fejlődés példátlan tempója a két vezető gyártót, az Nvidiát és az ATI-t nemhogy kifárasztotta volna, de mintha most jönnének csak igazán bele vetélkedésbe.

Az Nvidia GeForce FX-e (kódnevén NV30), megduplázva legutóbbi kártyájuk, a GeForce4 Ti4600 teljesítményét, az ATI jelenlegi bajnokát, a Radeon 9700 Pro-t, pedig 30-50%-kal túlszárnyalva, várhatóan már év elején közel film-minőségű valós idejű renderelést hoz az asztalunkra. (Akik az ilyen híreszteléseket nevetséges marketing-fogásnak tartják, azoknak John Carmack, az id Software vezető fejlesztője, a video-kártya ipar egyszemélyes hajtómotorja, azt üzeni: "Senkinek ne legyenek többé kétségei afelől, hogy ez a lehetőség, ha nem is az FX-szel, de hamarosan mindennapi realitássá válik.")

A "piros sarokban" az ATI tél vége felé megjelenő Radeon 9900-ese a gyorsabb DDR2-es RAM-okkal (és várhatóan szintén 0,13 mikronos technikával, mint az Nvidia FX) hoz majd látványos sebességnövekedést, nyáron pedig kijön a Radeon 10000-es, amelyről egyelőre csak annyit tudhatunk biztosan, hogy kemény ellenfele lesz az Nvidia FX utódjának, az NV35/40-nek.

DVD-írók

A tömegesen elterjedt CD-írók létjogosultságához kétség nem férhet, de a CD-k korlátozott 650 MB-os kapacitása ma már egyre több felhasználási célra teszi őket alkalmatlanná. A DVD-írók látványos szaporodási rátája a biztosra vehető gyors árcsökkenés, vagy például az inkompatibilis DVD-R/RW és DVD+R/RW formátumokat közös nevezőre hozó Sony meghajtók megjelenésének hatására azonban elkezdhetjük szoktatni magunkat az átállás gondolatához. Az árak egyelőre 60-80 ezer forint körül kezdődnek, de ugyanígy kezdték pár éve a ma már tízezer forint körül kapható CD-írók is.