Vizi: Felértékelődött a szürkeállomány

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a XXI. században a nemzetek rangsorát nagymértékben a szellemi tőke fogja meghatározni. A tudás, a tudomány jelen és jövőbeli szerepéről Vizi E. Szilveszter A tudásalapú társadalom kihívásai című konferencián beszélt.

"A nemzet tagjainak általános műveltsége teszi a közerőt" - mondotta 1830-ban Széchenyi, "...egy országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez" - vélekedett Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert. A két vélemény között 150 év telt el, de mindkettő érvényes volt akkor, és érvényes ma is.

Elbúcsúzott a XX. század, az az évszázad, amely a tudomány exponenciális fejlődésének köszönhetően eddig a legtöbbet adta az emberiségnek. Az emberiség több tízezer éves történetének utolsó 100 évére esik a tudomány fejlődésének 99 százaléka. Az elmúlt évszázadban a tudomány gyors fejlődésének köszönhetően a gazdaság szerkezete teljesen átalakult, hatékonysága a tudomány eredményességétől vált függővé. Amíg a 19-20. század fordulóján egy áru értékének kb. 70-80%-át a nyersanyag értéke adta, addig ma már kb. ugyanilyen arányban részesedik az áruba fektetett szellemi tőke. A világban olyan új kihívások jelentkeztek, amelyeket egyetlen ország sem hagyhatott válasz nélkül, ha nem akart lemaradni. A tudomány globalizálódott először, majd a gazdaság motorjaként - a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeinek világszerte elterjedt felhasználásával - a gazdaság globalizálódását eredményezte. A világ három nagy gazdasági ereje felismerte, hogy a kutatás + fejlesztés (K+F) fontos, döntő szerepet fog játszani a világméretű gazdasági versenyben.

Bruttó hazai termék %-ban kifejezett K+F támogatás

Régió	Bruttó hazai termék %-a
Európai Unió	1,9
USA	2,6
Japán	2,9
Kína	?

A tudomány korszakát éljük

Napjainkban a tudomány jelentőségét tovább fokozza, hogy nemzetközi jellegénél fogva Európában egyértelműen az integráció irányába ható erő. Századunk végére a gazdasági élet fejlődése olyan szakaszba lépett, amikor egyre nagyobb lett az igény az alkotó értelmiség munkájára, az újszerűségre, a kutatásra. Csak a tudást igénylő, a tudományok iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyképes a XXI. század Európájában, amelyben a tudomány a fejlődést biztosító erő. Manapság már sokkal inkább, mint valaha a történelemben, minden termék társadalmi és piaci értékét döntő mértékben a hozzáadott szellemi érték szabja meg.

Az információs forradalom eredménye

Manapság egy-egy nemzet helyét és szerepét a globalizálódott világban az dönti el, hogy milyen mértékben hasznosítja az információt és a tudást társadalmi és gazdasági tőkeként. Ez meghatározza, hogy egy nemzet olcsó fizikai munkaerejével vagy jelentős szellemi hozzáadott értékkel vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, illetve, hogy milyen mértékben részesedik a profitból, amelyet elsősorban a hozzáadott szellemi érték határoz meg. A tudásra épülő Európában méltó helyet csak úgy foglalhatunk el, ha itthon is jelentősen felértékelődik a jól képzett magyar szürkeállomány, és megnő a magyar tudóstársadalom, az ipari fejlesztők, az elit értelmiségiek szerepe. Nemcsak azért van szükségünk kutatásra, hogy világraszóló felfedezések szülessenek, hanem azért is, hogy alkalmasak legyünk a más országokban elért kutatások eredményeinek befogadására, és arra, hogy a társadalomban fellépő szociológiai, közgazdasági, közegészségügyi, környezetvédelmi stb. problémákra rámutathassunk és megoldást javasolhassunk. Ezen túlmenően a magyar tudomány a reformkor óta mindig is a nemzeti teljesítmény, a nemzeti hagyomány és kultúra szerves része volt, és döntően meghatározta az ország külföldi megítélését.

Felértékelődött a szürkeállomány

Korunk sajátos jelensége, hogy felértékelődött a szürkeállomány, a szellemi tőke, az a nyersanyag, amelynek végtelen és kimeríthetetlenek tartalékai vannak, s amelyben Magyarország igen gazdag. A fő probléma, hogy ez a tőke, ez a nyersanyag sem feltárva, sem hasznosítva nincs a lehetőségeinkhez képest. Jelentőségét az EU-csatlakozás pillanatában csak tovább fokozza, hogy az Európai Unió "knowledge-based society"-t , tudásalapú társadalmat épít.

A 2001. január 4-i Nature-ben megjelent egy cikk "Genius Loci" címmel. Az írás arról szól, hogy "a XX. századot Magyarországon csinálták". Ez egyébként a cikk alcíme. A szerző felsorolja, hogy melyek voltak azok a felfedezések a világban, a fizikában, a matematikában, az orvostudományban, amelyek magyar iskolákhoz, a magyar kultúrához kötődnek. Ha megnézzük ezt a felsorolást és megnézzük a jelen helyzetet, felmerül a kérdés: vajon a magyar tudomány ma mit tud produkálni? Vajon születik-e száz év múlva egy ehhez hasonló cikk, amely ugyanígy felsorolja majd a magyar tudósok XXI. század eredményeit. És ha már egy dicsérő publikációról van szó, hadd kérdezem meg: vajon az ország arculatát milyen mértékben befolyásolta a tudomány? Szent-Györgyi Albert bevezetőben említett véleményére hivatkozva azt kell mondanunk, hogy nagyon jelentős mértékben. A magyar tudományosság, a magyar tudomány képviselői nemzetközi társaságokban, hivatalokban való részvételükkel változatlanul erősítik, jó irányba formálják az ország arculatát, s ezzel változatlanul a magyarság jó hírét keltik.

A XXI. században az Európai Unióban, de lassan az egész világon a nemzetek rangsorát nem nagyságuk vagy katonai erejük, hanem szellemi potenciáljuk fogja megszabni. Korunk sajátos képlete a tudás + információ = hatalom. Az információs technika fejlődésének következtében a felfedezések azonnal közismertté válnak. A jövő azoké, akik most tanulnak. Az idősebb generáció felelőssége megteremteni számukra az ehhez szükséges feltételeket úgy, hogy az említett képletbe, a tudás és az információ mellé az erkölcs is beilleszkedjen.

A szellemi tőke újratermelése

Ha idehaza megfelelő módon támogatjuk az oktatást, a továbbképzést, beleértve a fejlett országokban egyre nagyobb teret hódító egy életen át tartó tanulást, valamint segítjük az új ismeretek terjesztését és az idegen nyelvek tanulását, akkor a honi humán erőforrás is felkészült lesz, hogy a világhálón található és a számítógépek merevlemezein tárolt adatokat innovatív módon hasznosítsa. Ezzel nemcsak a szellemi tőke újratermelését biztosítjuk, de az itthon gyártott termékekhez olyan mennyiségű szellemi tőkét tudunk majd hozzáadni, amely az ország profit-részesedését is jelentős mértékben megnöveli.

Nagyon jó jel, hogy az Audi, Knorr-Bremse, Siemens, General Electric, Volkswagen, Nokia - és a felsorolást még folytatni lehetne - kutató-fejlesztő részlegeket telepített Magyarországon, ami a magyar szellemi tőke iránti bizalom jele. Mivel a világ titkainak feltárásából megszerzett tudás köztulajdon, annak továbbadása, terjesztése megértetése közérdek, tehát a tudósok, az írástudók, így a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felelőssége is igen nagy. Az MTA 38 intézetében jelentős, nemzetközileg is elismert kutatások folynak.

A modern tudományban etikai, erkölcsi problémák merülnek fel minden egyes tudományos felfedezés, minden egyes tudományos feladat végrehajtása során, de főleg a tudomány eredményeinek alkalmazása során. Ezért a tudományos megismerés etikai problémáiról - például a fenntartható ipari fejlődés, a génsebészet, az atomenergia felhasználása kérdéseivel kapcsolatban - folyó viták nem tekinthetők időleges, átmeneti jelenségnek. Ez a vita a tudomány fejlődésének új szakaszáról, a tudomány megnövekedett szerepéről tanúskodik a társadalom, illetve minden egyes ember életében, és az etika egyre növekvő fontosságát jelenti az emberiség jövője szempontjából.