Bizony már négy év is eltelt, hogy a valósidejű stratégiák először öltötték fel a háromdimenziós köntöst. Ez akkoriban még igen merész ötletnek számított, hisz sokan mondták, hogy egyrészt nagyon megdobja a gépigényt, másrészt áttekinthetetlenné válnak a csaták, de az idő igazolt, hogy a Relicnek igaza volt, mikor a 3D mellett tette le a voksát.
A főszereplők most, a második részben is a hiigaran faj képviselői, kik az első részben visszatértek szülőbolygójukra, hogy megépítsék azt a hatalmas anyahajót, mely segítségével a hipertérben is utazhatnak, s mellyel legyőzték a taiidanokat. A folytatásban egy új ellenség, a vaygrok szintén rendelkeznek mind a hipertechnológiával, mind a taiidanokra jellemző agresszivitással. Fejükbe is veszik, hogy megtámadják a hiigaranok bolygóját, akiknek nem marad más választásuk, mint egy újabb anyahajó építése.
A második részben összesen tizenöt küldetésen keresztül kell harcolnunk hazánk ellenségei ellen. Az első küldetésekben még néhány egyszerű, könnyen megoldható feladatot kapunk, melyek arra szolgálnak, hogy megismerkedjünk, és megbarátkozzunk a játék irányításaival és lehetőségeivel.
A Homeworld 2-ben is találkozhatunk avval az ötlettel, mellyel a Big Huge fejlesztői már előrukkoltak a Rise of Nationsben. Nevezetesen arról van szó, hogy a kevésbé hatékony egységek, vagyis jelen esetben űrhajók csapatokba szerveződve készülnek el, és a csapat bármely tagjára kattintva az egész osztagot irányíthatjuk. Ez persze nem vonatkozik a nagyobb hajókra, melyet egyenként gyártunk és irányítunk.
Az első részhez, illetve a többi sci-fi stratégiához hasonlóan a Homeworld 2-ben is fontos szerepet kapnak a technikai fejlesztések. Ami a hadászati találmányokat illeti, alapvetően két út közül választhatunk: vagy egyre újabb és újabb hajókat fejlesztünk ki, melyek hatékonyabb fegyverzettel, pajzzsal és egyebekkel rendelkeznek, vagy a már meglévők alkatrészeit fejlesztjük folyamatosan.
Vannak fejlesztések, melyek minden hajó esetében elérhetők, de bizonyos technológiák csak a legnagyobb űrjárműveknél használhatók. Ilyen például a hiperhajtómű, mely értelemszerűen nincs minden hajón, vagy a hajótest különböző elemei, melyek szintén csak a nagy bárkák esetében jöhetnek szóba.
Mindkét fél rendelkezik különleges űrhajókkal, melyet csak és kizárólag ők építhetnek. Ilyen hajó például a hiigaranok fregattja, mely védő mezőt emel a körülötte lévő hajók köré, vagy az ellenséges vaygrok parancsnoki korvettje, mely a mellette álló hajók és védekező platformok támadásait teszi pontosabbá.
Természetesen nagyot fejlődött a játék grafikája, ami el is várható így négy év távlatában, a legnagyobb változáson mégis a mesterséges intelligencia esett át. A Homeworld még nem egyszer belesett néhány tipikus hibába, mely a kiforratlan MI-nek köszönhető, de a második részben már a különböző hajótípusok is tökéletesen összhangban fognak működni.
A Homeworld 2 ugyan már nem büszkélkedhet a műfajteremtő jelzővel, ráadásul konkurencia is akad szépen, gondoljunk csak például a hazai Hegemóniára, de ha másért nem is, a nosztalgia miatt biztos minden űrstratéga el fog vándorolni az üzletekbe, hogy aztán ismét felszálljon a hiigaranok anyahajójára.