Segítség, lángol a konyha!

Tűzoltók dolgoznak a főváros XV. kerületében, ahol kigyulladt egy lakás egy tízemeletes panelház nyolcadik emeletén 2012. december 10-én

Minden ember szereti a tüzet, ősidők óta bűvöl bennünket. Azonban ha a lakásban tör ki, senkit sem tölt el ugyanazzal a jókedvvel, mintha a bogrács alatt vagy a kandallóban ropogna. A lakástüzek nagy hányada a konyhában keletkezik – jó részük némi körültekintéssel elkerülhető lenne.

„Leggyakrabban a zsiradék lobban lángra.” – mondta Kisdi Márk Máté tűzoltó főhadnagy, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. „Sokan hajlamosak hosszabb-rövidebb időre otthagyni a tűzhelyet, miközben főznek. Ez hiba – a helyzet azonban tovább rontható, komoly károk keletkezhetnek. A legfontosabb: ha meggyullad a serpenyőben a zsír vagy az olaj, soha ne öntsük le vízzel. Ne essünk pánikba, ne kapkodjunk, mert meggondolatlanságunk következményei nagyon súlyosak lehetnek.

Tűzoltók dolgoznak a főváros XV. kerületében, ahol kigyulladt egy lakás egy tízemeletes panelház nyolcadik emeletén 2012. december 10-én. Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

A napraforgóolaj öngyulladási hőmérséklete 376 Celsius-fok. Ha lángra kap, vannak, akik első ijedtségükben egy kancsó vizet öntenek rá anélkül, hogy belegondolnának, ez mit okoz. A víz sűrűsége (1000 kg/m3) nagyobb, mint az étolajé (910 kg/m3), így az edénybe öntött víz egy része azonnal az étolaj alá folyik, majd hirtelen gőzzé alakul; ez szinte robbanásszerű. Egy liter vízből 1750 liter vízgőz keletkezhet – pillanatok alatt tűzgolyó boríthat be nem csak minket, hanem a konyhát is.”

Mit tegyünk ha lángol a konyha?

Égési sérülések a testen, lángoló függönyök, szőnyeg és bútorok. Egy kis víz döbbenetes dolgokra képes. De mit tegyünk, ha nem azt vettük észre, hogy füstölni kezd az olaj, csak már a lángokat?

„Első mozdulattal tegyünk rá egy fedőt, vagy ha nincs, vizezzünk be egy konyharuhát és terítsük rá a lángoló serpenyőre. A következő, hogy szüntessük meg a hő forrását, vagyis zárjuk el a lángot vagy vegyük le az edényt a sütőlapról. A lényeg, hogy ne essünk pánikba.”

Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatai szerint 2013-ban 18428 tűzesetből 5381 keletkezett lakóingatlanban. Ezek nagy része megelőzhető lenne, hisz a konyhatüzek meghatározó hányada figyelmetlenség miatt jön létre.

Nem csak a serpenyőben melegedő olaj gyulladhat be. Gyakran túl közel hagyunk tárgyakat a lánghoz, a fakanál, a konyharuha könnyen lángra kap – ha a tűz tovaterjed, hamar elpusztulhat az otthon. Kisdi Márk Máté tűzoltó főhadnagy tájékoztatása szerint kisebb tüzeket könnyen elolthatunk. Ha például meggyullad a terítő, azt bátran leönthetjük vízzel, ha a függöny lángol, akár egy felrázott ásványvizes palackkal is hatékonyak lehetünk. Érdemes odahaza porral oltó készüléket tartani: ezzel akár elektromos berendezések tüzét is képesek leszünk megfékezni: „Fontos, hogy ne kockáztassunk. Ha látjuk, hogy az oltáshoz nincsenek megfelelő feltételeink, azonnal hívjuk a tűzoltók 105-ös, vagy az általános segélyhívó 112-es számát. Telefonon keresztül adjunk pontos tájékoztatást a helyszínről, a tűz jellegéről, és hagyjuk el a lángoló objektumot.”

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Harald TjăƒÂ¸Stheim

Tudta?

A porral oltó készülék magyar találmány, Szilvay Kornél (1890. július 25. – 1957. szeptember 8.) ötlete nyomán született.
A budapesti fiatalember már tanulóévei alatt tűzvédelmi kiképzést kapott. Technikusként helyezkedett el a Schlich gyárban, tagja lett a tűzoltóegységnek, majd belépett a a fővárosi önkéntes tűzoltók szervezetéhez. Már első szabadalma a tűzoltósághoz kapcsolódott: 1914-ben jegyezték be a villamos hálózatra kötött gépjármű indítókészüléket, amely a fővárosi önkéntes tűzoltóság Magirus gépjárműfecskendőjének startolási gondjait oldotta meg.

Szilvay felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz hátrányát, hisz az gyakran anyagi javak, műkincsek pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be szárazoltásra alkalmas találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet: a motor kipufogógázait lehűtötte, kompresszorral sűrítette, majd segítségével az oltópornak használt szódabikarbónát a tűzre fúvatta.

Találmánya 1925-ben, a Nemzeti Kaszinó gobelintermének tűzesetekor kiválóan vizsgázott: a lángokat hamar eloltották, a por eltakarítása után pedig kiderült, hogy az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek szerencsésen kis sérülésekkel menekültek meg. A bravúr nem maradt visszhang nélkül, hisz a főváros nagyteljesítményű szárazoltó gépet állított rendszerbe, amit 1928-ban a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le.

Pályafutása során több ezer oltást vezetett, 39 találmánya kapott szabadalmi oltalmat. Legnagyobb feladata a Szent István Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása volt 1947. június 20-án. Tapasztalataira támaszkodva gondolt a nagy értékű freskók védelmére: az elhasznált óriási vízmennyiség ellenére beázásos vízkár nem keletkezett – a kupola pilléreitől az összegyűlt folyadékot kiszívatta, közben sikerrel meggátolta, hogy a tűz továbbterjedhessen.

Tűz a kertipartin?

Kérdésünkre, hogy a tavaszi-nyári szezonra jellemző kerti főzőcskézés milyen kockázatot jelent, a szóvivő elmondta: „Az első, hogy tartsuk be a nyílt színi tüzelés szabályait, úgy válasszunk helyszínt, hogy az kellő távolságra legyen gyúlékony tárgyaktól és a háztól. Akárcsak a konyhai nyílt lángot, ezt se hagyjuk felügyelet nélkül, vigyázzunk, hogy gyerek vagy háziállat ne boríthassa föl a kerti grillt. Fontos, hogy a tűzgyújtó folyadékot rendeltetésszerűen használjuk, vagyis a faszént itassuk át, ne a lángba spricceljük, mert az pillanatok alatt belobbanthatja nem csak a grillt, hanem a környezetét is. Alapszabály: benzint ne használjunk, komoly égési sérülésekhez és tűzhöz vezethet. Mindig legyen a tűz mellett oltásra alkalmas eszköz. Edényhez fedő, egyebekhez víz, illetve porral vagy habbal oltó.”

Vegyünk mi is porral oltót?

De milyet használjunk? A választék széles, hiszen a készülék töltetének tömege, valamint a benne elhelyezett oltóhatású anyag alapján több fajtát és méretet is megkülönböztetünk. Amint azt a Tűzoltó Kft-től megtudtuk, háztartási célra nem csak porral vagy habbal oltót vásárolhatunk, hanem szén-dioxid töltetű berendezések is léteznek. Ez utóbbiakkal elsősorban szerverszobákat, liftgépházakat szerelnek fel, mivel semmilyen melléktermék nem marad az oltás után, igaz, mintegy hetven százalékkal drágábbak is.

Háztartásba leggyakrabban 1, 2 és 6 kilós ABC por töltőanyagú készüléket vásárolnak. Azonban azt, hogy mit jelent a betűkombináció, kevesen tudják. Ezt a besorolást az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) írja elő, jelzi, hogy a tűzoltó készülék milyen típusú tűz oltására alkalmas. Ezeket a tűzosztályokat A, B, C, D, F betűkkel jelöljük.

Komárom, lakástűz, egy 14 hónapos gyermek és apja halt meg egy lakástűzben Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A: szilárd éghető anyagok, mint a fa vagy papír
B: folyékony és hő hatására folyékonnyá váló anyagok, például a benzin, a festék és a zsír
C: éghető gázok, például propán-bután, acetilén
D: fémek (alumínium, magnézium)
F: sütésre, főzésre használt zsírok, olajok (erre a tűzosztályra csak speciális tűzoltó készülék minősíthető)

Az elterjedt, házi használatra alkalmas porral oltók legtöbbször ABC töltetűek: és egyes fajtái kifejezetten nagy oltásteljesítményűek is. Többféle méret létezik, a két kiló töltetű leginkább autóba való, a hat kilós már a lakásba is megfelelő. Azt azonban ne feledjük, ezek a berendezések csak kezdődő tüzek megszüntetésére alkalmasak. Az oltás megkezdése mellett haladéktalanul riasszuk a hivatásos tűzoltókat is.