1000 kilométer egy kávéért és egy fagyiért

fagyi, fagylalt, kánikula, hőség
Vágólapra másolva!
Aki a kilencvenes években megtette hasonló céllal ezt az utat, pontosan érti, miről szól. Aki sohasem vetemedne ilyesmire, annak van egy jó hírünk: hiába van már itthon is pár helyen jó kávé és fagyi, hiába kézművesedik el az ország, Olaszországban minden faluban jó kávé és jó fagyi van, amiért, és a kalandért még mindig érdemes leugrani.
Vágólapra másolva!

A kilencvenes években honfitársaink százait sokkolta le élete első olasz kávéja. Volt, akinek kevés volt, volt, akinek egy életre szóló élmény maradt az első Trabantos túra során az útmenti bárban elfogyasztott fekete. Ugyanekkor szoktak rá egyes élet császárai arra, hogy “Lemegyünk holnap egy jó feketére?” Red Bull még nem volt, cserébe országhatár, líra még igen. Szerencsére sok száz lóerő és a Red Bullnál hatékonyabb pörgést biztosító tudatmódosítók is rendelkezésre álltak -pláne az élet császárainak-, így a később kibontakozó éjszakai gyorsuló szubkultúra ősfecskéi bizony letekertek néha megkávéztatni a csajukat. Miért? Miért ne? Because fuck you, that’s why.

Indulási adatok Forrás: Táfelspicc

Jó okot -bár szerintünk a miért ne a legjobb ok- is tudunk. Itthon akkor még nem volt egy jó kávé. Minden sarkon a mai napig sincs, sőt, talán az egész országban pár tucat helyen van. A fagylaltról nem is beszélve. Ezért, és mert a miért ne? filozófia a vérünk, beültünk a kocsiba nosztalgiázni.

A hozzánk legközelebbi olaszországi fagylaltozót már Budapestről tudtuk azonosítani: ez a Gelateria Arnoldo Giancarlo, ami Villa Opicinában, a Strada per Vienna 14/B szám alatt üzemel. Távolsága a “0” kilométerkőtől pontosan 550 km. Kávéügyben a helyszínen kellett tájékozódnunk, hogy biztosra mehessünk. Villa Opicinában egyébként olyan villamos-sikló hibrid vasút közlekedik, ami sehol máshol a világon.

A kísérlet napján ellenőrzésként magyar és szlovén kávékat fogyasztottunk. Megállapítottuk, hogy ami szar, az sok jéggel kicsit jobb.

A szlovén-olasz határon átkelve az első 60 másodpercben észlelt olasz jelenségek a következők voltak, sorrendben: Ferrari, robogós kamaszok, Ducati, Conad szupermarket, kicsi Fiat, végül egy ősöreg, de rendkívül szexi hangú Moto Guzzi, és a taxis leszorítós stílusban előz. Ezek elég megnyugtatóak így együtt. A második percben érkeztünk meg a Ristorante Daneuhoz, ami elkülönített bárjának köszönhetően a határ utáni első kávézóhelynek lett minősítve.

Cukiság, mondjuk Abarth, szóval mérges cukiság Forrás: Táfelspicc
Az első kávé helyszíne, és a mi cuki autónk. Forrás: Táfelspicc

A bárban észlelt olasz jelenségek, sorrendben: a felszolgáló külön köszön a kutyának, a felszolgálón borsózöld körömlakk, ami valami eszelősen zseniális, később vásároltunk is pár üveggel, a két vécé közül az egyik üzemen kívül (Kisforgalmú helyen mindig, találják ki miért.) Érkezik a kávé, sima Illy, izgulunk, mint a gyerekek, vajon tényleg?

K-Á-V-É Forrás: Táfelspicc

És aztán csak röhögni lehet, meg kicsit sírni, hogy miért, MIÉRT? Miért tudja a határ utáni első kis motel sörözőjében készült 1 eurós kávé azt, amit 550 kilométerrel északkeletre legfeljebb a dűlőszelektált, helyben pörkölt, frissen őrölt, titán-molibdén ötvözetből készült tamperrel lenyomkodott, lágyított hólével ötmillió forintos gépen Európa-bajnok barista főzte eszpresszó tud? Na, erre nem tudunk válaszolni, de legalább ittunk egy jó kávét.

F-A-G-Y-L-A-L-T Forrás: Táfelspicc

A fagylaltozó pár száz méterrel tovább van. A kísérletet pisztácia és fenyőmag ízekben végezzük el. Ez a két fagylalt pontosan minősít bármely fagylaltozót. A pisztáciafagyi akkor jó, ha pisztáciából (nem pedig keserűmandula-aromából és zöld ételfestékből) készül. A fenyőmagos fagyi (pinolata) akkor jó, ha egyáltalán van. A Gelateria Arnoldo mindkét kritériumnak megfelel, a kísérlet igazolta az elméleti jóslatot. A fagyizóban olyan ízek is vannak mint a zuppa inglese, stracciatella, fior di latte, amarena, amik nélkül kevés értelme van egy fagyizónak, de ez már tényleg csak mellékszál.

A borsózöld a nyár slágerszíne, itthon nem kapni Forrás: Táfelspicc

Innen akár haza is mehettünk volna, de inkább bementünk Triesztbe ebédelni meg körömlakkot vásárolni, és magunkban röhigcsélve telhetetlenek is lettünk, te és ha ott meg bemegyünk az első kockásterítős helyre? Ott mi történik majd? Nem mered. De merjük.

Megint egy cukiság Forrás: Táfelspicc

Az történt velünk, ami a kávéval, szenzációs spaghetti alle vongole és a különböző, grillezett tengeri élőlények, simán tökéletesen elkészítve.

Van egy jó hírünk is, útközben nincsenek országhatárok.

Az érkezési állapotok Forrás: Táfelspicc