Tudja, melyik nemzet készített először kekszet?

keksz
Vágólapra másolva!
A keksz már legalább a hetedik századtól kezdve az emberiség egyik fontos élelme. Először perzsa pékek sütöttek gabonából és vízből száraz és kemény kekszet, amely elsősorban a hajósok, utazók, katonák eledele volt. A római légióknak is elengedhetetlen táplálékul szolgált, mert a nem romlandó, könnyen szállítható és magas energiatartalmú keksz ideálisnak bizonyult a seregek számára.
Vágólapra másolva!

A megszelídített, polgári felhasználású, puhább, ízesebb, édesebb kekszváltozatok szülőhelye Európa. A szilárdabb, lapos kekszeket a franciáknak (1300-as évek), a porhanyós, levegősebb édességeket a Hollandoknak köszönhetjük (1600-as évek). Az európai nyelvekben elterjedt „biszkit" szó pedig a latin 'bis coctus', kétszer sütött kifejezésből ered.

A keksz, mivel elsősorban gabonát és vizet tartalmaz, és általában mentes az állati eredetű alapanyagoktól, vagy azokat csak részben tartalmaz, ezért sok más élelmiszernél kevésbé terheli a környezetet.

A legfenntarthatóbbak az alacsony zsír- és cukortartalmú termékek, például a krékerek, amíg a legtöbb erőforrást a krémekkel töltött kekszek igénylik.

A megszelídített, polgári felhasználású, puhább, ízesebb, édesebb kekszváltozatok szülőhelye Európa Forrás: Shutterstock

Meleg éghajlaton – továbbá ott is, ahol a klímakrízis felemelegedést okoz –, az állagát és minőségét a melegben is megőrző, hűtést nem igénylő keksz optimális nassolnivaló. Több gyártó vezetett be a közelmúltban olyan termékeket, amelyek krémes, vagy csokoládés tartalmát teljes egészében befedő keksz- vagy ostyaburkolattal látják el.

Ez nemcsak az ízélmény fokozására jó, de egyúttal melegálló megoldást is jelent.

Természetesen más okok miatt is bővül a kekszpiac. Ahogy a termékkategórián belül szélesedik a választék, egyre több fogyasztó találja meg a saját kekszét, ami része lehet kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Elérhetőek már többek között alacsony glikémiás értékű, cukormentes, fehérjével dúsított, gyümölcsös, többféle gabonát, magas arányban rostokat tartalmazó, vagy akár jéghidegen találandó fagylaltos kekszek is.

Magyarország jó lehetőségeket biztosít a kekszgyártásra, mert a legfőbb hozzávalók, a liszt, a víz vagy a zab hazai alapanyagból áll rendelkezésre.

A magyarok ezzel együtt kevesebb kekszet fogyasztanak, mint például a szomszédos országokban, ahol a teázás szokása elterjedtebb, és a teafogyasztás elképzelhetetlen egy kis finom keksz nélkül. Ugyanakkor egyre több vendéglátóhelyen terjed a keksz kínálása a tea és a kávé mellé, ami továbbsegítheti a hazai „kekszkultúra" fejlődését.

Fontos továbbá az élelmiszerek kiváló minőségének bizotsítása

és a gyenge minőségű élelmiszerek piacának visszaszorítása. Ezért létrehozták a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, mely a termelőket, az előállítókat, a feldolgozókat, a forgalmazókat és a vásárlókat egyaránt érinti, ugyanis a logó feltüntetése jelzi a kiváló minőséget.

A védjegy segíti továbbá a lakosság tájékoztatását, építi a bizalmat, garantálja a magasabb minőséget, hozzájárul az általános élelmiszerfogyasztási-kultúra fejlődéséhez.