A húskészítményekben is lehetnek allergiát okozó anyagok

Vajon miért olyan nehéz megvalósítani az egészséges táplálkozást? Kinek mit jelent ez a fogalom? Az étkezés jóval több, mint biológiai szükséglet. Az ételről való gondoskodás összefügg a gyengédséggel, a szeretet egyik megnyilvánulási formája, társadalmi események fontos része. Mind a nyersanyagok, mind az élelmiszerek, kész- és félkész ételek tekintetében óriási a választék, a médiában rengetek információ olvasható az étkezésről. Ma már egyre több ember helyezi előtérbe az egészséges táplálkozást és életmódot, azonban a gyakorlati megvalósítás nem mindig találkozik a gondolattal.

A GfK Hungary (Growth from Knowledge) az egészségtudatosság táplálkozási szokásokban való megjelenését vizsgálta. E szerint 2014-ben a lakosság mintegy 50%-a teljesen megszokottan étkezik, 40%-a vallja, hogy csak azt eszi, ami ízlik neki

és mindössze 10%, aki nagyon odafigyel az egészséges táplálkozásra.

Vásárlás során a vevők számára a legfontosabb az élelmiszerek élvezeti értéke, frissessége, ezt követi az ár, majd a megfelelő tájékoztatás (a címke információtartalma). A fontossági sor végén pedig az áll, hogy egy termék mennyire egészséges.

Az élelmiszerek egészségessége a fogyasztók számára elsősorban az adalékanyagoktól (mesterséges színezékek, ízesítő, tartósítószer), mesterséges összetevőktől mentességet jelenti.

Ám a táplálkozástudomány szerint a kiegyensúlyozott, változatos étkezés az egészséges táplálkozás. Ami nem jelenti egyetlen élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni.

A hús az egyik legfontosabb koncentrált, teljes értékű és jó biológiai hasznosulású fehérjeforrás Forrás: Shutterstock

A változatosság a fehérjefogyasztásban is fontos

Az új táplálkozási ajánlásban a teljes értékű fehérjeforrásokat magába foglaló élelmiszercsoportban szerepelnek többek között a húsok is. Ez az iránymutatás felhívja a figyelmet a tej és tejtermékek napi fogyasztására, a zsírszegénységre, a legalább heti egyszeri tengeri hal vagy a busa, a kecsege, a pisztráng beépítésére az étrendbe.

A jó tanácsok között szerepel, hogy minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjeforrást.

Egy adagnak felel meg például 2 dl tej/joghurt/kefir, 3 dkg sajt, 10 dkg hús vagy 15 dkg hal, 5 dkg felvágott, 1 db tojás. A WHO ajánlása szerint az összenergia-szükséglet 10-15%-a származzon fehérjéből; ennek 50%-a növényi, 50%-a állati eredetű legyen.

A hús az egyik legfontosabb koncentrált, teljes értékű és jó biológiai hasznosulású fehérjeforrás, jelentős mennyiségben tartalmazza a B-vitamincsoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12).

A mikroelemek közül kiemelkedő a vas- és cinktartalmuk. Zsiradéktartalmuk függ az állat fajtájától, az adott húsrésztől, míg húskészítmények esetében a felhasznált húsrészen kívül a hozzáadott szalonna, bőrke és egyéb összetevők is befolyásolják a termék végleges zsírmennyiségét.

A túl zsíros húst alacsony minőségűnek, kevésbé értékesnek tartják a hazai fogyasztók Forrás: Msn.com

Ennyi húst fogyasztunk

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat során (OTÁP2014) az energiabevitel átlaga férfiaknál 2718 kcal/nap, nőknél 2033 kcal/nap volt. Az energiaprofilban a húsok és húskészítmények férfiaknál 17%-ot (456 kcal), nőknél 14%-ot (272 kcal) tettek ki.

A zsírenergiaarány mindkét nemnél meghaladja az ajánlott 30%-ot. Férfiaknál napi 117 gramm, nőknél 84 gramm a fogyasztás. A zsírprofilon belül férfiaknál 34 grammot (29%) nőknél 18,3 grammot (22%) képviselnek a húsok és húskészítmények.

A zsiradék összetételét tekintve 11,7, illetve 11,3% a telített zsírsavak aránya, ami jelentősen meghaladja az ajánlott - <7% - értéket. A telített zsírsav vonatkozásában férfiaknál a húsok és húskészítmények 12,2 grammal (34%) állnak az első helyen, míg nők esetében a második helyen szerepelnek 6,4 grammal (25%).

Sőt, az is kiderült, hogy a kenyerek után a húskészítményekkel juttatjuk a szervezetünkbe a legtöbb sót.

A vasbevitel férfiaknál eléri, illetve meghaladja az ajánlott értékeket (10 mg/nap), nőknél azonban nem éri el a javasolt 15 mg/nap mennyiséget.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os adata szerint az egy főre jutó húsfogyasztás 66,4 kg volt, amelyből a sertéshús 29,3 kg-ot, míg a baromfi 30 kg-ot képviselt. Ez a mennyiség naponta mintegy 200 gramm húsnak felelt meg.

A sertéshúsvásárlásnál a legfontosabb dolog hogy a termék friss legyen, a második tényező az ár, a harmadik befolyásoló szempont az hús zsírossága. A túl zsíros húst alacsony minőségűnek, kevésbé értékesnek tartják a hazai fogyasztók.

A fogyasztót számos jogszabály is segíti, hogy valóban azt vásárolja meg, amit szeretne Forrás: MSN.COM

Tippek a vásárláshoz

A fogyasztót számos jogszabály is segíti, hogy valóban azt vásárolja meg, amit szeretne. 2016-ban rögzítették az Élelmiszerkönyvben,

hogy a virsli hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%, a zsírtartalom legfeljebb 25% és a fehérjemennyiség legalább 11% legyen.

Természetesen a gyártók ennél magasabb hústartalommal is előállíthatnak virslit.

A zsírtartalom felső határának megszabásával biztosítható, hogy kevesebb állati eredetű zsiradék kerüljön a termékbe.

E zsiradéktípus nagyobb arányban tartalmaz telített zsírsavakat (SFA),

amelyek élettani szempontból nem kedvezőek, növelik például a koleszterinszintet. Ezért a kevesebb zsírtartalommal rendelkező húsok, húskészítmények választása előnyösebb.

Allergének a húskészítményekben

A fogyasztók tájékoztatását segíti az Európai Unió rendelete, amely kötelezővé teszi a 14 allergiát, illetve intoleranciát okozó anyag feltüntetését az élelmiszercímkén. Ezeket az anyagokat tartalmazhatják az élelmiszer előállításánál felhasznált összetevők vagy az előállításnál alkalmazott vegyület (pl. kéndioxid). Ilyen jelölendő anyag többek között a glutén, a szója, a tej és az abból készített termékek.

Ez a kötelező jelölés nagyban segíti az arra érzékenyek választását. Hiszen az adott diétában el kell hagyni a tünetet okozó alapanyagból készült és a rejtett formában azt tartalmazó termékeket.

Laktózintolerancia érintettségnél gondolni kell azokra a termékekre is, amelyekben összetevőként van jelen a tejcukor. Ilyenek lehetnek például az egyes húsipari termékek, a panírozott és a fagyasztott húskészítmények, az ízesített gabonapelyhek és a péksütemények.

Hasonlóan kell gondolkozni és választani a tejfehérje-allergiában szenvedőknek is.

A szójaallergiások aránya körülbelül 0,7% Európában. Korábban a szója húsipari felhasználása közismert volt, hiszen ebben az élemiszercsoportban használták legnagyobb mennyiségben. Ma a kenőzsiradékok és az olajok jelentenek nagyobb veszélyt a szójaallergiások számára, hiszen mára már a húsipari termékek nagy része szójamentes.

Érdemes megnézni a csomagoláson, hogy milyen allergéntől mentes az adott élelmiszer Forrás: Shutterstock

A gluténmentes étrendben tilos a búza és összes fajtája keresztezéséből előállított gabonaféle, a rozs, az árpa, valamint az ezeket tartalmazó (alap- és adalékanyagként) termékek fogyasztása. A nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell gluténtartalmú összetevőre, például a hús-, zöldség-, gyümölcskészítmények, a savanyított tejtermékek stb. esetén.

Ezért érdemes megnézni a csomagoláson, hogy milyen allergéntől mentes az adott élelmiszer.

Természetesen akkor is fontos tudni, hogy mit eszünk, ha nem vagyunk betegek

Az Európai Unióban, így hazánkban is törvény kötelezi a gyártókat a termék energia-, zsír-, telített zsír-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmának feltüntetésére 100 g, illetve 100 ml termékre vetítve.

A nátrium fontos makroelem a szervezet számára, azonban napi 1,5-2 gramm mennyiség elégséges belőle egy egészséges felnőtt számára. A WHO napi maximum 2 gramm nátriumot (5 gramm sót) ajánl.

A nátrium 90%-át só formájában fogyasztjuk, és a teljes bevitel 70–75%-a feldolgozott élelmiszerekből származik. Hazánkban ennek legjelentősebb forrásai: első helyen a kenyerek és pékáruk állnak, majd a húskészítmények, zöldségkonzervek, savanyúságok és végül a sajtok következnek.

Ma már az élelmiszerek, így a húskészítmények széles választéka áll a vásárlók rendelkezésére. Érdemes a címkék tartalmát összehasonlítani és az egyén élethelyzetének megfelelő tartalmú terméket választani. A sóbevitel csökkentésénél a kevesebb sóval készült termékek választása, az otthoni ízesítésnél a zöldfűszerek használata, a kevesebb zsiradékot tartalmazó élelmiszerek előnyben részesítése,

mind-mind egy apró lépés a tudatosabb étkezés felé.

Az életmódtényezőket figyelembe véve az állati eredetű zsiradékok, a húsok és a feldolgozott húsipari készítmények túlzott fogyasztása, a nem megfelelő konyhatechnika alkalmazása, a kevés zöldség- és gyümölcsbevitel, a kevés rendszeres fizikai aktivitás mind hozzájárulnak a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásához. A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással, a rendszeres testmozgással és a stresszoldó technikák alkalmazásával mindenki sokat tehet egészségének megőrzése érdekében.