A Nébih szakemberei ezúttal 9-féle cidert ellenőriztek: 7 üveges és 2 dobozos kiszerelésűt, amelyek közül 8 szűrt és 1 szűretlen volt. Noha a cider magyar fordításban almabort jelent, a teszt során kiderült, hogy nem minden termék valódi almabor.
Habár mind a 9 ital címkéjén olvasható a cider megnevezés, közülük csupán 3-at neveztek almabornak a forgalmazóik. A többi 6-nál az „almalé alapú, sűrítményből vagy koncentrátumból készített szénsavas, erjesztett alkoholos ital" jelölés szerepelt.
Ez azért fontos, mert míg az almabor elnevezésű italoknak meg kell felelniük a Magyar Élelmiszerkönyv e termékkörre vonatkozó előírásainak is,
addig a cider fantázianévvel forgalomba hozott italoknak csupán a saját gyártmánylapjukban leírtakkal és az általános élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokkal kell összhangban lenniük.
A Nébih laboratóriumaiban atomi szintű vizsgálatokat is végeztek a szakemberek, hogy meghatározzák az egyes termékek gyümölcseredetét. Ezenfelül megmérték például az alkohol-, cukor-, kalória-, hamu- és savtartalmukat, elkészítették a termékek savprofilját, valamint a hivatalos érzékszervi vizsgálat sem maradt el.
Megnyugtató, hogy a vizsgált termékek mindegyike megfelelt az élelmiszerbiztonsági előírásoknak, súlyos analitikai probléma nem merült fel.
Minőségi probléma két almabornak nevezett termékkel adódott. Ezeknek az italoknak – mivel almabor megnevezéssel kerültek forgalomba – szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint az „alkoholos ital" elnevezésű társaiknak. Mindkét minőségileg kifogásolható termék erjesztett almaléből készült – az élelmiszerkönyvi előírásoknak megfelelően –, azonban az egyiknél a mért cukortartalom (19,5g/l) alapján
„félszáraz" helyett „félédes" kategóriába
kellett volna sorolni az italt. A másik terméknél a cukormentes extrakt és az összes savtartalom nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt határértékeknek, így nem tartozik az almabor termékkategóriába.
A jelölési hibák között jellemző probléma volt, hogy az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat (kálium-diszulfit; nátrium-diszulfit, nátrium-metabiszulfit)
nem emelték ki egyértelműen
az összetevők felsorolásánál. Az egyik termék címkéje hiányos volt, mivel nem tartalmazta – a nemzeti jogszabályok hiánya miatt kötelező – leíró nevet: az „alma cider" mellett, fel kellet volna tüntetni például az „alma alapú szénsavas alkoholos ital" leíró nevet is.
A hibák miatt a termékek felelős vállalkozóit a Nébih figyelmeztetésben részesítette, és kötelezte azok javítására. Az egyik termék forgalmazója többszöri felszólításra sem küldte meg a hivatalnak a nyomonkövetési dokumentációkat és a gyártmánylapot. Habár a terméknél a laboratóriumi vizsgálatok eredményei nem jeleztek problémát,
az azonosítására szolgáló dokumentumok hiánya miatt a Nébih megtiltotta annak forgalomba hozatalát, mivel nem nyomon követhető. A felelős vállalkozó több százezres nagyságrendű bírságra számíthat.
A ciderek kedveltségi kóstolásán laikus és szakértő kóstolók egyaránt bírálták az alkoholos italokat tisztaság, szín, illat, íz és harmónia alapján. A Szupermenta rangsorában
első helyen a Somersby
terméke végzett. Második lett a Carling, míg harmadikként a Strongbow alkoholos ital zárt.