Mit egyen egy iskolás gyerek? - tippek

gyerek, étkezés, egészség
Vágólapra másolva!
Ön sem tudja, hogyan állítsa össze gyermeke étrendjét? Fogalma sincs, miből mennyit kellene fogyasztania ahhoz, hogy ne szenvedjen hiányt semmilyen tápanyagban? Íme a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása.
Vágólapra másolva!

A gyerekek ideális növekedéséhez, testi, lelki és értelmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozás. Az étrend minősége jelentősen hozzájárul az aktuális egészségi állapotukhoz, mint a túlsúly, a vashiány vagy a fogszuvasodás; ráadásul hatással van a gyermekek szellemi teljesítményére is, amely befolyásolja a koncentrációt és az iskolai eredményeket.

A gabonafélék, a gyümölcsök és a tejtermékek számos létfontosságú tápanyagot tartalmaznak Forrás: Shutterstock

Ebben az életkorban a rövid időn belül jelentkező testi és mentális fejlődés nagy energiabevitelt igényel. Ez azt jelenti, hogy a fontos tápanyagokból többre van szüksége a szervezetüknek. Sőt,

a korai életévekben fogyasztott táplálék minősége hatással van a testösszetételre, a fizikai és kognitív állapotra felnőttkorban is.

A 6-17 éves korosztály napi energia- és tápanyagigénye igazán sokrétű: más egy hatéves gyerek kalóriaszükséglete, mint egy kamaszé. Az életkor mellett az igényeket a nem, a fizikai aktivitás és más egyéni tényezők is befolyásolják. Emiatt a gyermekek energiaigénye iskoláskorban napi 1300 és 3300 kcal között mozog.

Miből mennyit egyenek a gyerekek?

A gyümölcsök és zöldségek számos létfontosságú tápanyagot tartalmaznak, értékes vitamin-, ásványianyag- és rostforrások. Ezért mindenképp építsük be az étrendjükbe a friss és fagyasztott gyümölcsök, például alma, körte, szilva, barack, narancs, grapefruit, banán, szőlő, kivi, dinnye, eper, áfonya; a befőttek, illetve aszalt gyümölcsök, például mazsola vagy alma chips fogyasztását.

Ám ne feledkezzünk meg a friss és fagyasztott zöldségekről,

hüvelyesekről, például lencse, csicseriborsó, fejtett bab, illetve főzelékfélékről se, mint a spenót, sárgarépa, brokkoli, fejes saláta, paradicsom, paprika, uborka, édes burgonya, sütőtök, zöldborsó, zöldbab, cékla, retek, hagyma, burgonya. Ezeket párolva, főzve, sütve vagy akár nyersen is fogyaszthatják.

Az ajánlott napi mennyiség 4 adag zöldség vagy gyümölcs; ebből legalább 1 adag, vagyis 7-18 dkg friss vagy nyers legyen. A burgonya nem számítható bele a napi 4 adagba.

A gabonafélék, illetve a belőlük készült élelmiszerek is fontos részét képzik az egészséges táplálkozásnak. Hozzájárulnak testünk energiaellátásához, emellett értékes vitaminokat és
rostokat is tartalmaznak. A teljes értékű gabonafélékben megtalálható rostok segítik az egészséges emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, ezáltal védik a szívet.

Forrás: Shutterstock

Ezekben a formákban kerülhetnek gyermekeink tányérjára: kenyerek, péksütemények, gabonapelyhek, például zab- és kukoricapehely, müzlifélék, tészták, rizs, köles, kuszkusz, quinoa, bulgur, pászka, extrudált kenyér és gabonafélék, például buláta, puffasztott gabonák, tortilla stb.

Az ajánlott napi mennyiség 3 adag, amiből legalább 1 teljes értékű kell legyen.

Az 1 adag 1-3 db péksüteményt, például kifli, zsemle, vagy 50-120 g kenyeret, vagy 50-120 g száraz tésztát, illetve rizst, vagy 15-35 dkg főtt tésztát és rizst, vagy 30-100 g gabonapelyhet és müzlit jelent.

A húsok, a halak, a tojás, a tej és a tejtermékek teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, emellett vitamin- és ásványianyag-források;

a húsfélék vastartalma különösen értékes, a tengeri halak, mint a makréla vagy a lazac, valamint az egyes hazai fajták, mint a busa, a pisztráng, a kecsege, az angolna, Ómega-3 zsírsavakat tartalmaznak.

Érdemes tehát a húsok – például csirke, pulyka, sertés, borjú –, a felvágottak, mint a sonka, a csemege karaj, a virsli, valamint a különböző tejtermékek – joghurt, kefír, sajtok –, tojásételek, halak fogyasztását is beépíteni az étrendbe.

Mindhárom főétkezés tartalmazzon valamit ebből az élelmiszercsoportból!

Naponta 3 adag tej, vagy ennek megfelelő tejtermék elfogyasztása javasolt. 1 adag 2-4 dl tejet, joghurtot, kefirt, vagy 3-9 dkg sajtot, vagy 8-15 dkg húst, vagy 8-15 dkg halat, vagy 3-8 dkg felvágottat, vagy 1-3 db tojást jelöl.

Sok folyadék, kevés cukor

A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen hozzájárul a sejtjeink felépítéséhez, szerveink normál működéséhez. Emellett szabályozza a vérnyomást, a testhőmérsékletet,

segít a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában.

A nagy víztartalmú táplálékaink, például a levesek, főzelékek, nyers gyümölcsök, zöldségek is hozzájárulnak a kellő mennyiségű folyadékbevitelhez.

Forrás: Shutterstock

Ám szomjoltásra a legalkalmasabb az ivóvíz. Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üditőitalokat, turmixokat, tejes italokat csak alkalmanként, kis mennyiségben igyanak a lurkók. Az energiaitalok fogyasztása nem ajánlott!

Gyermeke naponta legalább 8 pohár – 1,5-3 dl/pohár – folyadékot fogyasszon, amelyből minimum 5 ivóvíz kell legyen.

A túl sok só, zsír és cukor rossz hatással van az egészségre: túlsúlyhoz, szívbetegségekhez,
fogszuvasodáshoz vezethet. Ezért figyeljünk arra, hogy

minél kevesebbet fogyasszanak belőle.

A gyermekek számára a szülői minta a legfontosabb, akkor is, ha az étkezésekről van szó. Éppen ezért érdemes az egészséges táplálkozási szokásokat együtt kialakítani.