Orosz rulett az asztalnál

Az ember furcsa teremtmény; képes addig feszegetni a határait, amíg már szó szerint a halál torkából kell visszafordulnia. Repülőgépekből ugrik ki, magas hegyeket hódít meg, és veszélyesebbnél veszélyesebb ételeket eszik meg jóízűen. Van, hogy már az első falat pillanatában megkérdőjeleződik az emberi józanság, miközben a pisztolygolyó már csőre töltve: indulhat a valódi orosz rulett, ezúttal az étkezőasztalnál.

A számunkra jól ismert ételek között is akad olyan, amelynek fogyasztása nem teljesen rizikómentes, ám más népek fogyasztotta veszélyes ételektől még a szánk is tátva marad. Persze nem azért, mert várja a nyers polipot, a mérgező fugu halat vagy az apró extrákkal felturbózott sajtot.

A fugu, vagyis a gömbhal, ha nincs megfelelően elkészítve, kíméletlenül szedi áldozatait, bár ez az egyik legdrágább étel Japánban.

A fugu az egyik legdrágább étel Japánban, és a helyiek szívesen fogyasztják Forrás: pixabay.com

A fugu halnak csupán a húsát eszik meg, a legmérgezőbb részei közé pedig a petefészek, a máj és a belek tartoznak. A tetrodotoxin mérgezést a gyors és erőszakos jelzőkkel szokták illetni.

A japánok kedvelt finomsága bénulást és halált okozhat.

Először a száj zsibbad el, majd lebénul az egész test, végül az áldozat meghal. Mint egy valódi krimi balszerencsés vacsorája. Nem véletlenül övezik szigorú szabályozások a fugu hal készítését.

A fugu szakácsok általában három vagy több évet töltenek el a felkészüléssel, a vizsgához pedig hozzátartozik, hogy

a szakács eszik egy falatot az általa elkészített halból. Ha minden jól ment, nem csak átvitt értelemben éli túl a vizsgát.

A tanulóknak egyébként mindössze 30%-a teljesíti a képzést. Ez nem azt jelenti, hogy a többiek meghalnak, hanem a korábbi szakaszokban buknak meg.

Bár a fugu az egyik legveszélyesebb hal, a kisebb kaliberű tonhalról se feledkezzünk meg. A tonhal ugyanis elraktározza az ipari szennyezésből származó higanyt a húsában, így a túlzott fogyasztás higanymérgezéshez vezethet.

A gyermekek és a terhes nők ezért egyáltalán nem fogyaszthatnák. A mérgezés mellékhatásai közé tartoznak a koordinációs problémák, mint amilyen az egyensúlyhiány. Noha a tonhal az egyik legjobb fehérjeforrás, éppen a felsorolt okok miatt nem érdemes túl gyakran enni. Sőt a Food and Drug Administration szerint az összes tenger gyümölcse tartalmaz higanyt.

Egy tál ízletes sannakji, amelynek fő összetevője a nyers, feldarabolt polip Forrás: pinterest.com

A sannakji a higany nélkül is épp elég veszélyes, pedig nem mérgező, mégis villog a vészjelző, mert az étel feldarabolt nyers polipokból áll, amik még a haláluk után is mozognak – mint a levágott fejű csirke, ami még egyszer legalább végigszalad az udvaron.

A polipot először feldarabolják, szezámolajjal ízesítik, majd azonnal a tányérra kerülnek. A csápok nagy része ilyenkor még mozog, és amikor megpróbálja lenyelni, nos, előfordulhat, hogy

a csáp tapadói miatt a falat a torkán akad.

Ezt ki lehet küszöbölni az alapos rágással. A nagy izgalom ellenére sok külföldi próbálja ki ezt az ételt, noha a kis polip inkább nyálkás és rágós, mint finom.

Casu marzu, a világ legveszélyesebb sajtja

Ennek a szardíniai specialitásnak a szó szerinti fordítása rothadt sajt. Ha ez nem lenne elég ijesztő, a casu marzu „sétáló sajt”-ként is ismert, és tartalmaz néhány különleges hozzávalót – méghozzá élőt.

A casu marzu a szardíniaiak afrodiziákuma Forrás: wikipedia.com

A casu marzu egy sós lében áztatott sajt, amelyet füstölnek, és Szardínia középső részén, a sajtos pincékben érlelnek. Eddig rendben is volna, de most jön az extra: a sajtlegyek tojásokat raknak a sajt belsejébe, majd a peték beeszik magukat. A savak, amelyek a kis élőlényekből származnak, lebontják a sajtban található zsírokat, így az puhává, krémessé válik.

Ám amire elkészül, addigra több ezer kifejlett kis lárva mozgolódik benne.

A válasz pedig a kimondatlan kérdésre: igen, a szardíniaiak így fogyasztják.

A casu marzut egyébként hivatalosan nem lehet készíteni, mert nem felel meg az EU higiéniai szabványainak. Mivel az olasz egészségügyi törvények is tiltják, nem értékesítik az üzletekben sem.

Az allergiás reakciók mellett – mint amilyen a napokig tartó égető bőrérzékenység –, a bél lárvafertőzésétől is tartani kell. Noha legtöbbször a gyomorsav elintézi a lárvákat, megeshet, hogy anélkül haladnak át a gyomoron, hogy meghalnának, így a belekbe kerülnek.

Ez súlyos elváltozásokat okozhat, és hasi fájdalom, émelygés, hányás és véres hasmenés járhat a nyomában. Ennek ellenére a casu marzu afrodiziákum, és a szardíniaiak kiállnak mellette.

Mochi, az újévi sorozatgyilkos

A mochi egy hagyományos rizsből készült, ragadós sütemény Japánban, amely minden évben életeket követel, és akár újévi sorozatgyilkosnak is keresztelhették volna. Ezt az édességet a szilveszteri ünnepek alatt fogyasztják, és nem telik el úgy az óév, hogy ne fulladna meg benne valaki.

Mochi, a japánok kedvenc édessége Forrás: pinterest.com

A halálozások több mint 80%-a az idősek körében fordul elő, akiknek nehezebb lenyelni a ragadós süteményt.

A hazai veszélyzóna

Itt van máris a nyári szezonnövény, a rebarbara, amelynek vörös szára nem tartalmaz mérget, azonban a zöld levele annál inkább. Az oxálsav vesekövek képződéséhez, és túl sok levelet fogyasztva akár mérgezéshez, halálhoz is vezethet.

Kerülje a zöld színű burgonyát Forrás: pixabay.com

Köztudott, hogy a burgonya levelei és szárai is mérgezőek, sőt akár még a burgonyába is kerülhet belőle, ha túl sokáig marad a száron – különösen erős napsütésben.

A glikoalkaloid nevű méreg görcsöket, hasmenést, fejfájást, nagyon nagy mennyiségben pedig kómát és halált is előidézhet. Kerülje a zöldes színű, nem elég érett burgonyát!

A szerecsendiót olyan hallucinogén anyagként ismerik, amely megtalálható bármelyik háztartás konyhájában.

Már egy teáskanál fogyasztása után is szörnyű pszichés és egyéb mellékhatások jelentkezhetnek. Ezek közé tartozik az émelygés, a magas pulzusszám, a szájszárazság és a hányás, amely több napig is eltarthat.

Egyéb tünetei például az egyensúlyvesztés és a koncentrációhiány, amely akár egy hétig is elhúzódhat, így érdemes finoman bánni a szerecsendióval.

Külön fejezetet érdemelnek a gombák, de azt már a legkisebbek is tudják, hogy a kedvesre megrajzolt piros pöttyös kalapú hiába mosolyog szépen. Emellett persze sok fajta kimarad a mesekönyvekből, és megannyi nő az erdő mélyén, amely nagyon hasonlít szelíd társához, így szezonban jó páran kerülnek a toxikológiára.

A gombamérgezés legáltalánosabb oka a hibás azonosítás, és jórészt vadgombák lenyelésének az eredménye.

A gombamérgezés hasi tünetekkel, hányással és májkárosodással járhat. A méreg kis mennyiségben még kezelhető, ám nagy mennyiségben visszafordíthatatlan károkat okozhat.

A növény, amely kedvesen int felénk a könnyed nyári szélben Forrás: pixabay.com

A nyár slágere a fekete bodza szörpje, ám a több száz apró virág okozta ámulatban ne feledkezzünk meg a tényről, hogy

a gyökerek, levelek és gallyak rendkívül mérgezőek és súlyos gyomorproblémákat – hányinger, hányás, hasmenés – esetleg kómát is okozhat.

Tehát, ha legközelebb úgy dönt, hogy jól esne egy pohár házi készítésű bodzaszörp, talán egy bögre gyógytea vagy egy lekváros kenyér, szigorúan csak a virágokat és az érett bogyókat szüretelje le! A bodza május végétől júliusig virágzik, és olyan helyről szabad leszedni, ahol nem érte kipufogógáz, és biztosan nem permetezték le. A kertben nevelgetett bodzabokorról biztosan tudhatjuk, hogy nem lepték be káros anyagok.

A bodza friss virágából készül a szörp, a szárítottból a tea, a bogyókból pedig lekvár, sőt még bor is készül.

Ám a bogyóval nagyon kell vigyázni, mert az éretlenek mérgezőek, éppúgy, mint a fekete bodza közeli rokona a gyalogbodza.

A két növény közötti szembetűnő különbség, hogy a gyalogbodza lágyszárú, virágai hófehérek, portokja lila, míg ártalmatlan testvére sárgásfehér virágokkal pompázik.

És egy ellenpélda: a felvágott vöröshagymát nyugodtan betehetjük a hűtőbe, és elfogyaszthatjuk másnap; a közhiedelemmel ellentétben nem vonzza magához a kórokozókat, és egyáltalán nem mérgező.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTRO OLDALÁN:http://www.origo.hu/tafelspicc/index.html