Miért mákos a kottafüzet?

Vágólapra másolva!
Édes, laktató, egyszerű, de mégis különleges – és világhírű: a jó öreg pozsonyi kifli. A receptet régóta őrizgeti osztrák, magyar egyaránt, mégis ahány ház, annyiféle: puha, tömény, kicsit száraz, mazsolás. Az eredeti recept az Osztrák–Magyar Monarchiából származik, de Szlovákia védette le. Olyan ez a magyaroknak és a szlovákoknak, mint a franciáknak a croissant vagy az olaszoknak a briós.
Vágólapra másolva!

A süteményről két história kering: az egyik a 14. század második felére datálható, mi szerint a Pozsonyban kialakult városi fogyasztási igényeknek szerettek volna kedvezni, és elkezdték sütni a kifliket, majd 1559-ben határozták el, hogy diós és mákos lesz a végleges variáció. A másik idea szerint egy ismeretlen pozsonyi cukrász Miklós napjára készítette el először az édességet, hogy ezzel ajándékozza meg a gyerekeket.

A kiflik világhírnévre tettek szert, amit Georg Laudának köszönhetünk, aki Amerikába és Amszterdamba szállított ebből a finomságokból, a későbbiekben pedig Schwappach Ágostonnak, aki aranyérmes lett a pozsonyi kiflivel Lyonban, és több mint száz évvel ezelőtt levédette a pozsonyi kiflit, így

ez lett az első védett élelmiszeripari termék a mai Szlovákia területén.

Pozsonyban több helyen kóstolhatjuk, a Pozsonyi Kifli Társulat pedig védi és őrzi a hagyományát.

Alapvetően bejglitésztáról beszélhetünk, az elnevezése is ebből ered, de ez csak a 20. században jelent meg, és a bajor osztrák eredetű beugel, bäugl átvétele, ami annyit jelent: hajlítani. Az édesség ünnepi jellegű, de egyre népszerűbb lett, éppen ezért már nemcsak karácsonykor készítették, hanem hétköznapokon is. Magyarországon a legtöbb pozsonyi kifli még mindig télen készül.

A verzió, ami itt található, a hagyományos kategóriába tartozik, nem buggyan ki a töltelék a végén, de porhanyós és zamatos, éppen ezért ideális bedobni a ridikülbe reggelinek, uzsonnának, vagy egy kis édes bűnözésnek.

Na, de mi történik akkor, ha ezt az édes finomságot a ridikülben felejtjük? Valójában semmi különös, csak kerekedik egy jó kis történet belőle: a családunkban sok a zenész, így gyakori a zeneóra is, a kottafüzet néha itt, néha ott, néha egy táskában landol. Péntek délután, az egész heti stresszt kifújva többnyire kikapcsol, azaz süt vagy főz valamit az ember. A pozsonyi kiflik aprók, picit macerásak, de teljesen biztos, hogy sikerülnek. Tehát a legjobb meditáció, amíg bíbelődünk vele, és a végén még sikerélményünk is van.

Mindez meg is történt, a hétvége is eltelt, de a kiflikből, mint az sejthető, nem lehet keveset készíteni, így bőven jut a következő hetekre. Hétfőn újra munka, utazás és most egy kis édeskifli-halom, bevallom, szatyorban. A legkisebb nejlonzacsi nem túl gusztusos, de puha marad a sütemény. Zeneórát tartva készülődtem a heti leckefeladattal, majd elővettem az általam kottázott kis dallamot. A kisdiák már javában készülődött az ismeretlen kotta olvasásához, amikor fura dallamok és disszonanciák hallatszódtak a zongora irányából. „Mi ez, Matyika?" – kérdeztem meglepődve az ügyes kisdiáktól. „Tanító néni, kérem, ez van a kottában" – felelte. Tovább hallgattam, bízván abban, hogy majd kitisztul a nóta, de tévedtem. Kissé emelt hangon szólok annak érdekében, hogy javítsa a hibáit, de mindhiába. Végül odalépek, hogy besegítsek. Próbáltam játszani, de a Kis kece lányom valahogy a saját játékom után sem volt ismerős, és a hangjegyeim is furcsának tűntek.

– kiált fel Matyi, és lőn világosság. Zavaromban azt sem tudtam, hogyan magyarázzam ki a helyzetet, mikor rájövök: a mákos pozsonyi kifli olyan porhanyósra sikeredett, hogy a kottafüzetre is jutott belőle. A hatalmas kacagás után én lesepregettem a kottát, Matyika pedig majszolni kezdte az édes mákszemeket. Mondanom sem kell, hogy megkapta az ötöst óra végén.

Forrás: Origo

Pozsonyi kifli

A hozzávalók 12 db mákos és 12 db diós kifli készítéséhez elegendőek.

Diós töltelék:

  • 20 dkg darált dió
  • 3 csomag vaníliás cukor
  • 5 dkg kristálycukor
  • forró vízbe áztatott mazsola
  • ízlés szerint 1 tk őrölt fahéj
  • 1 db citrom reszelt héja (kezeletlen héjú citromból!)
  • késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg
  • kb. 1 dl víz

Mákos töltelék:

  • 20 dkg darált mák
  • 3 csomag vaníliás cukor
  • 5 dkg kristálycukor
  • forró vízbe áztatott mazsola
  • ízlés szerint 1 tk őrölt fahéj
  • 1 db citrom reszelt héja (kezeletlen héjú citromból!)
  • 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
  • kb. 1 dl víz


Hozzávalók a tésztához:

  • 45 dkg liszt
  • 5 dkg porcukor
  • 12,5 dkg vaj
  • 6 dkg zsír
  • 1 dkg só
  • 2,5 dkg élesztő
  • 1 db tojássárgája
  • kb. 1,5 dl hideg tej
  • 1 nagyméretű tojás a lekenéshez

Elkészítés:

Mindkét töltelékhez a vizet felforraljuk, egy-egy tálba öntjük, és elkeverjük benne a cukrot, hozzáadjuk a többi alapanyagot, alaposan összekeverjük, és teljesen kihűtjük a diósat is, és a mákosat is. Akár előző este is elkészíthetjük.

Készül a mákos Forrás: Szarka Zsófia

A hozzávalókból rugalmas, kemény tésztát gyúrjunk. Egy nagyobb tálba elmorzsoljuk a zsírt és a vajat a liszttel, az élesztőt belemorzsoljuk kelesztés nélkül, hozzáadjuk a porcukrot, a sót és a tojást. Keverőlapáttal elkezdjük összedolgozni a tejet apránként hozzáadva, míg össze nem áll. Ekkor kézzel átvesszük az uralmat, és 1-2 percig alaposan, gyors tempóban átdolgozzuk. Hűtőben pihentetjük legalább fél órán át. Amikor kivettük, két részre szedjük, hengert formázunk belőlük, és 16 részre osztjuk, vagy ha kedvünk van, még apróbb kiskifliket is süthetünk belőlük. Ez esetben 20 részre is darabolhatjuk. Ovális alakra nyújtjuk egyesével, majd elosztjuk annyi részre a tölteléket, ahány tésztakorongunk van. A két végén összecsípjük és feltekerjük, még meghengergetjük, hogy az összetétel eltűnjön. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, megkenjük őket a tojások sárgájával, pihentetjük egy órát, majd a fehérjével is, és újabb 30 percet száradnak. Előmelegített, 180 fokos sütőben pirulásig sütjük őket, körülbelül 15-20 percig.