Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, avagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt" vagy a „füstölt ízű" kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe.
Ettől az évtől a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt"-nek nevezni, helyette a „folyékony füsttel füstölt" vagy „füstoldattal füstölt" jelzőt kell a termék csomagolására ráírni.
„Húsvéti sonka" alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük. Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka", a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka" vagy „sült sonka" alapmegnevezést olvashatjuk.
Változott a Magyar Élelmiszerkönyv tavaly augusztusban; a húsvéti ételekre is jut egy-két új szabály, például
baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni.
Viszont a klasszikus sós, főtt változat mellett lesz parasztlapocka és szárított nyers sonka, valamint csökken a maximális sótartalom.
Vásárlásnál a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy nyomás nélkül ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat, és
csak megbízható, legális helyről vásároljunk,
mert egy esetleges probléma esetén csak blokkal, nyugtával reklamálhatunk. Csomagolatlan termékek esetén az összetevőkről, eltarthatóságról az eladótól kérhetünk információt.
Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tisztát, frisset, épet vegyünk. A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás, 1-szabad tartás, 2-mélyalmos, 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon.
A nem megfelelő élelmiszerek miatt kialakult
betegségek 70 százaléka megelőzhető, ha odafigyelünk vásárláskor,
az ételek tárolásakor és elkészítésekor. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2013-ban elindította az „Ételt csak okosan!" elnevezésű élelmiszerbiztonsági kampányát. A hivatal honlapján hasznos információkat olvashatunk a tudatos vásárlástól a megfelelő konyhatechnológiai módszereken át a biztonságos ételkészítésig.