Angela Merkel nem eladó

Sült hús és traktorok, róka és szőrtelen macskák. A németek ütemesen isznak, mi meg csak bámulunk, milyen király lehet egy jól megszervezett kiállítás.

Már két napja, január 20. óta tart az Internationale Grüne Woche, vagyis a berlini Nemzetközi Zöld Hét. Nem átlagos kiállítás ez, hanem kontinensünk egyik legnagyobb élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti szakvására.

Királynők mindenütt Forrás: Zirig Árpád

Amint a magyar pavilont és hazai aktivitást bemutató tegnapi cikkünkben írtuk, Magyarország is jelen van –

1972 óta állandó kiállítóként megyünk,

ami nem csoda. Amint az a helyszíni sajtótájékoztatón elhangzott, Németország a legfontosabb exportpiacunk, az elmúlt évben az egymilliárd eurót is meghaladta a kivitt áruk értéke.

Azonnal hazahoznám a kertbe Forrás: Zirig Árpád

Az 1700 négyzetméteres Ungarnhalléban mintegy 30 hazai cég van jelen, bort, húsárut, sajtokat és pálinkát kínálunk, de sikeresen bemutatkozott prémium ernyőmárkánk, az Áldomás is. Annak ellenére, hogy kiemelt partnerország vagyunk, a teljes kiállításnak ez csak icipici töredéke.

Sajtkupacok sajtkukacoknak Forrás: Zirig Árpád

A harmincas években létrehozott vásárváros

összterülete jelenleg a 160 ezer négyzetmétert is meghaladja.

Huszonhat csarnok áll a kiállítók rendelkezésére – a Zöld Héten olyan bőséges a látnivaló, hogy túlzás nélkül állíthatjuk, egy nap kevés hozzá.

Virtuális népi valóság Forrás: Zirig Árpád

Azon túl, hogy a német tartományok és régiók komolyan felépített standokkal készülnek, az osztrákok sem menekülnek el a vendégek felől – rusztikusra vett egységek, hütték és gazdasági udvarok a giccs határán innen és túl. Bőrgatyás legények kínálják a sonkát, a

dekoltált menyecskék olyan cserfesen hozzák a sört,

hogy mindenki jókedvre derül.

A hengereket emelték fel és alakították át csappá Forrás: Zirig Árpád

A sörkínálat általánosan remek: a német kisfőzdék mellett isteni skandináv tételeket kóstolhatunk, de a balti államok is megvillantották idehaza még kevéssé ismert kínálatukat. Nem csak lager, barna meg búza volt csapon:

méregerős balti porterekkel

is hozzájárultak a hangulat emelkedéséhez.

A horvátok Juliskája Forrás: Zirig Árpád

A röviditalaira is mindenki büszke:

az oroszok a vodka mellett már gint is kínáltak,

de a legkomolyabban a horvátok járultak hozzá a német agysejtek szétcsapásához – náluk egész nap emelkedett a hangulat.

Halas szendvicsek kupaca Forrás: Zirig Árpád

A büfésor külön tanulmányt érne, hiszen a kötelező sült húsok mellett

pazar választékkal sorakoznak a halasok.

Nemcsak friss tengeri árut láttunk, hanem az országra tipikusan jellemző ecetes hallal készült szendvicseket is.

Mindenből feketét kínált Forrás: Zirig Árpád

Igazán extrém dolgok nem voltak, hacsak a mindenből feketét áruló bódét nem tekintjük annak.

Fekete volt a hasábburgonya, a kolbász és a zsemle is

– az idősebb generáció nem is vásárolt itt, de a nagyszámú kamaszcsoportnak bejött az ötlet.

A cukor jó barát Forrás: Zirig Árpád

Örömmel csodálkoztam rá a nádcukrosokra. Aki még csak az idehaza elterjedt halványbarna verziót kóstolta, el sem tudja képzelni, micsoda ízgazdagság lehet az édesítőszerben. Hála az égnek, nyugodtan kóstolgathattunk – cukor és cukor között is hatalmas különbségek vannak.

Kóstolni mindenhol lehet Forrás: Zirig Árpád

Az országok standjai nagyon változatosak. Számomra

a győztesek a norvégok,

akik ötletesen, bámulatos eleganciával építették meg a maguk kiállítóterét. Több régiójukat külön-külön megjelenítették, sőt, egy híd segítségével olyan félreeső ücsörgős helyet is megteremtettek, ami igazi oázis volt a nyüzsgés közepén.

Sül a lepénykenyér Forrás: Zirig Árpád

Néhány tradicionális szakmát is bemutattak,

a lepénykenyeret sütögető néni nemcsak a látogatók miatt volt ott,

hanem a szomszédos konyhán szarvassteaket és halat sütögető séfek is hozzá léptek át utánpótlásért.

Zöldségek a csarnokban Forrás: Zirig Árpád

A hollandok is komolyan gondolták a megjelenést: standjuk a Zöld Hét jegyében egy nagy vertikális kert volt, ahol

zöldségek és gyümölcsök jelentették a dekorációt.

Nagy részük cserépben vagy földládában nőtt – sokan választották őket, ami nem csoda, a növények között könnyű volt kiszakadni a nyüzsgésből.

Figyeljék a pompás szarvakat! Forrás: Zirig Árpád

Akárcsak idehaza az OMÉK-on, az IGW-n is voltak élő állatok. A házi kedvenceken túl lovakat, teheneket, kecskéket és

lámákat is láttunk.

Ahol négylábúak vannak, oda kellenek a hozzájuk kapcsolódó szerszámok és eszközök is – ahogy elnéztem, helyenként komoly engedményeket is adtak az árusok.

Róka a lépcsőn Forrás: Zirig Árpád

A kiállítás annyira zöld, hogy még

a berlini parkokban éldegélő rókák is eljöttek.

Nagy volt a meglepetésem, amikor az egyik épület mellett várt ránk egy példány. A berliniek viszont csak legyintettek, ez itt normális, rengeteg él belőlük a fővárosban.

Nem eladó Forrás: Zirig Árpád

Dísz- és haszonnövények, aprócska melegházak, kemencék, szaunák és öntözőrendszerek – ugyan itt már érezhetően kevesebb ember volt, de a hazai kiállításokhoz képest tömegről számolhatunk be. A tűzifa aprítását segítő konzolokon túl izgalmas fanyűvő szerszámoknál is elveszhettünk. Érdemes volt, különben észre sem vettem volna a kertitörpe-méretben megfaragott Merkel-karikatúrát. Többen meg akarták venni, de nevetve válaszolták:

Angela nem eladó!