Az otthoni gofri ezerszer jobb a strandosnál

Instant vajillat

Az úgynevezett gasztroforradalom nem mindenhová ér el, de még a street food és food truck láznak is erősek a korlátai. Hamburger és girosz minden sarkon van, de még mindig alig lehet igazi, az eredetihez hasonló gofrit kapni Magyarországon, sőt azt sem tudjuk, milyen az igazi. 

Rengeteg olyan étel létezik, amiről hisszük, hogy ismerjük, úgy képzeljük, ettünk már olyat, van róla elképzelésünk, milyen a felépítése, vagy milyennek kellene lennie. A fejünkben él egy kép, amely az elnevezéshez kapcsolódik: aztán ha egyszer kóstolunk belőle egy autentikusat, kiderül, hogy eddig vak tudatlanságban éltünk.

Tejszínhabos Forrás: Ács Bori

Így voltam én a gofrival.

A puha, kissé fojtós, elhajló, lényegében valódi ízzel nem rendelkező strandos vagy talponállós változatok éltek gofri címszó alatt a tudatomban.

Amikor elkezdtem a kis házi melegszendvicssütőm gofribetétével és különböző receptekkel kísérletezni, eljött a megvilágosodás.

Elfelejtett kisgép

A legtöbb háztartásban találni valahol egy melegszendvicssütőt, amire a legtöbben előbb rákapnak, és folyton használják, majd elfelejtik, és felkerül a szekrény tetejére, ahonnan csak évtizedekkel később bukkan elő újra.

Instant vajillat Forrás: Ács Bori

Ezekhez a szegény, aluértékelt kütyükhöz általában jár gofrisütőbetét, ami, ha lehet, még magánál a sütőnél is lehetetlenebb helyre szokott elveszni. Most igyekszünk felsorolni az összes nyomós érvet, amiért érdemes előkaparni a sufniból.

Gofritörténelem

A legjobb belga utcai étel történetéből doktori disszertációkat lehetne írni. Már a 9-10. században létezett egy olyan ostyaféleség, amit két felhevített vaslap között sütöttek meg. A legrégebbi recept még csak tojást, bort és lisztet tartalmazott, sőt ekkor még a vaslapok sem egyszerűen kockásak voltak. Ezek a lapok alaposan, művészien kidolgozott mintákat,

gyakran képeket ábrázoltak, például Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét vagy más bibliai történetet.

16. századi festményeken már a ma ismert, rácsos formájú gofrik láthatók, például ezen a Bruegelen is, ahol a karneváli forgatagban több jelenetben is szerepel a kockás sütemény.

Az első gofriábrázolás Pieter Brueghel képén Forrás: Wikipedia

Később fokozatosan finomodott a recept, kerültek bele fűszerek – gyömbér és fahéj - és némi cukor is. A 16-17. századból származik az első kelesztett gofri receptje. Később francia és német nyelvű szakácskönyvekben is felbukkannak receptek. A 18. század végi leírásokban már kerülhet a tésztába felvert tojásfehérje, szerecsendió, kardamom, reszelt citromhéj, sőt szegfűszeg is.

Ekkortájt jelenik meg az első angol nyelvű gofrirecept.

Az amerikai stílusú változat az 1964-es New York-i világkiállításon debütált, abból az óriási sikert aratott verzióból indult, amit egy belga család mutatott be.

Ebből alakult ki később a máig elterjedt, sütőporral dolgozó recept, amit Amerikában sósan-édesen, szalonnával esznek.

Belgák: a levegős és a sűrű

Sokféle belga gofri létezik, de két főbb fajtát érdemes kiemelni: a liége-it és a brüsszelit. Eredetileg mindkettő élesztős tésztából készül, nem sütőporosból, pont mint az amerikaiak, illetve azok, amiket itthon ismerünk. Az egyik kevert, a másik dagasztott tésztából sül - a végeredmény két, teljesen különböző édesség lesz.

Narancslekvárral, például Forrás: Ács Bori

A kevert kívül ropogós, belül pedig egészen lyukacsos-levegős lesz, míg a liége-i sűrű, de foszlós állagú. Érdekes módon egyik tészta sem édes, így mindenki magának állíthatja be, mennyi porcukorral, tejszínhabbal vagy más édes feltéttel teszi még ütősebb élménnyé az otthoni gofrizást.

Brüsszeli gofri

Ez a ropogós, brüsszeli Forrás: Ács Bori

Alapanyagok:

• 350 gramm liszt
• 1 teáskanál cukor
• egy csipet só
• 1 csomag (7 gramm) szárított élesztő (vagy fél kocka, 20 gramm friss)
• 6 dl tej
• 100 gramm vaj
• 2 tojás

A tejet meglangyosítom, belekeverem az élesztőt és a cukrot, majd a tojásokat és az olvasztott vajat is hozzáadom. Habverővel vagy a kézi robotgéppel fokozatosan, folyamatos keverés mellett hozzáadom a sóval elkevert lisztet. Csomómentesre keverem. Letakarom, és egy-két órára félrerakom kelni. Ha reggelire szeretném, este bekeverem a tésztát, alaposan letakarom fóliával, és a hűtőbe teszem. Sütéskor felhevítem a gofrisütőt, és egy merőkanálnyi tésztát öntök bele. Aranybarnára sütöm.

Liége – a brióstésztás verzió

Ez a gofri

lényegében brióstésztából, azaz egy vajas, gazdag kalácstésztából készül.

Ettől egészen különleges, semmilyen korábban kóstolt gofrihoz nem hasonlítható állaga lesz. Kívül kicsit ez is ropogós, belül viszont kalácsszerűen foszlós, a megszokott változatokhoz képest súlyos, sűrű, gazdag lesz. Igazi különlegessége a gyöngycukor, amit sütés előtt a tésztába gyúrnak.

A brióstésztás gofri nem szabályos Forrás: Ács Bori

Ez leginkább a nálunk szórócukor néven futó dologhoz hasonlít. Akinek ilyesmi nincs otthon, tegyen az aprítógépbe néhány maréknyi kockacukrot és darabolja addig, míg gyöngynyi méretű darabokra nem esik. Mivel ez a tészta nem folyékony, a végeredmény nem lesz szabályos, téglalap formájú, de ez senkit ne zavarjon, így kell lennie.

Foszlós gofri

Belül, mint a briós Forrás: Ács Bori

Alapanyagok:

• 40 gramm tej
• 40 gramm víz
• 3 gramm száraz vagy 10 gramm friss élesztő
• 2 evőkanál cukor
• egy nagy csipet só
• 1 tojás
• 100 gramm vaj
• 250 gramm liszt

A tejet és a vizet összeöntöm egy nagy tálba, meglangyosítom. Belekeverem az élesztőt és a cukrot. Hozzáadom a tojást, kissé felverem. Belekeverem a lisztet és a sót. A vajat megolvasztom, majd folyamatos keverés mellett, kis adagokban a tésztához adom. Addig dagasztom – kézzel vagy a kézi robotgép spirálos fejével – míg fel nem veszi az összes vajat.

A liége-i kicsit vastagabb, és szabálytalan formájú Forrás: Ács Bori

Kicsit ragadni fog, de ez nem baj, nem kalácsot készítünk.

Hagyom szobahőmérsékleten a kétszeresére kelni, vagy hűtőbe teszem, és másnap reggel sütöm ki.

A gofrisütőt vagy melegszendvicssütőt felmelegítem. A tésztát nyolc egyenlő gombócra osztom. Egy gombócot a sütőbe teszek, lecsukom, és kb. 5 perc alatt aranyszínűre sütöm.

Ezeknek a gofriknak annyira gazdag, vajas, izgalmas az ízük, hogy frissen, melegen önmagukban is zseniálisak. Ha mégis fokozni szeretnénk, megfejelhetjük egy csomó mindennel.

Például:

• tejszínhabbal és gyümölccsel
• porcukorral
• fagylalttal
• pudinggal
• gyümölcsjoghurttal
• lekvárral
• mogyorókrémmel
• tükörtojással és sonkával

Ezek a receptek új értelmet adnak a gofri fogalmának, és nem nagy macera őket összerakni, nem beszélve arról, hogy bárkit boldoggá tehetnek vele, elsősorban saját magukat.