Készüljön fel: még pár nap, és megkívánja a fagyit!

Ha igaz, hétvégére már rövid ujjúban ülhetünk a meleg napon. A hőfok emelkedésével egyenes arányban nő a fagylalt- és jégkrémvásárlók fogyasztási kedve: ideje hát elárulni, mire kell figyelni vásárláskor.

Fagylalt vagy jégkrém?

Annak ellenére, hogy mára a köznyelvben a fagylalt és a jégkrém szavak erősen összekeveredtek, nem ugyanazt takarják. A fagyi cukrászati módszerekkel, speciális fagyasztással készülő, helyi fogyasztásra szánt csemege. Ezzel szemben a jégkrém üzemi körülmények között, meghatározott összetevőkből készül. A folyamat részei a hűtött állapotban végzett habosítás és a fagyasztás. A végeredmény egy csomagolt, pépes vagy szilárd áru lesz.

Kezdjük a jégkrémmel!

A legfőbb jellemzők alapján hét jégkrémcsoportot különböztetünk meg: tejjégkrém, tejes jégkrém, tejes gyümölcsjégkrém, gyümölcsjégkrém, szorbé, jégkrém, vizes jégkrém. Az átlagfogyasztó sajnos szinte csak a legutolsóval, a kereskedelemi forgalomban legelterjedtebb jégkrémmel találkozik.

A hazai piac egyik legjelentősebb gyártója az Eispro – a cég elődje még az 1975-ben alapított Budatej (később Schöller) volt. Kérdésünkre elmondták, hogy „a tavalyi év nem kedvezett a piacnak, hiszen 92 nyári napból közel 78 esős volt. Ennek ellenére, mint minden évben, akkor is és most is mutattunk be új ízeket, változatokat.”

A laktózmentes vagy a növényi fehérjéket tartalmazó jégkrémjük is ilyen. „Évek óta az alapízek dominálnak, ezekből fogy a legtöbb. Persze a trendek szerint megjelennek az érdekességek, hiszen túróval, joghurttal vagy éppen ricottával tesszük izgalmasabbá a megszokott csokoládé-, vanília- vagy gyümölcsízeket.”

A jégkrémevés örömei Forrás: Thinkstock

Mi az a jégkrém?

Meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely optimális esetben származhat tejből vagy tejtermékből, de sajnos lehet növényi eredetű is. A legkomolyabb követelmények, összetételre vonatkozó előírások a tejjégkrémekre vonatkoznak. Legkevésbé a vizes jégkrémek összetétele szabályozott.

Van benne pénz

A Magyarországon az egy főre eső jégkrémfogyasztás évente közel négy liter. A piac nem óriási, de tisztességes: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 10 milliárdos a nettó árbevétel. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2013-as kutatása szerint idehaza a vegyes jégkrémek a legnépszerűbbek, míg az egyféle ízesítést tartalmazó termékek között továbbra is a klasszikus vanília és csokoládé íz a sláger.

Mi az a sok E-szám?

Ha a kezünkbe veszünk egy jégkrémet, és elolvassuk a címkéjét, bizony rengeteg E-számmal találkozunk. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint ez az adalékanyag rendszámtáblája, azaz azonosítója, nem maga az anyag neve.

Minden gyártó és jégkrémes üzem szabadon dönti el, hogy az anyag nevét vagy az E-számát tünteti-e fel a címkén. Állományjavító szinte mindben van – a gyártói oldal szerint ezek nélkül nyoma sem lenne a mostanra megkedvelt állagnak, krémességnek.

Epres-kókusztejes jégkrém Forrás: Thinkstock

A zsírok bontásával létrehozott „zsírsavak mono- és digliceridjei” feliratot gyakran olvashatjuk: ezek stabilizálják a jégkrém állagát, segítségükkel jóval több levegőt lehet megkötni. A fagylaltos szakma is kedveli, hiszen így nagy, mutatós púpokat tudnak létrehozni a hűtőpultban – ezektől óvakodjunk. A további elterjedt ipari hozzávalók például a szentjánoskenyérmag lisztje vagy a guargumi, ezek homogénné és habosabbá teszik a jeges csemegét.

Legyünk résen

Gyakran csak egy márkanevet látunk a csomagoláson, de az, hogy valójában milyen ízű a termék, csak az apró betűs részből derül ki. Ott viszont a pontos megnevezés is megtalálható, amelynek a jégkrémcsoport nevéből és az ízesítésre utaló szavakból kell állnia - például: eper- és málnagyümölcsjégkrém, citromszorbé.

A Nébih tájékoztatója szerint, ha a megnevezésben az „…ízű” szót találjuk, azt jelenti, hogy ízesítése kizárólag aromával történt, vagyis a málnaízű jégkrém esetén a málnásságot aromával érte el a gyártó. Fontos: a kizárólag aromát tartalmazó jégkrémek jelölése nem tartalmazhat olyan képet vagy grafikai elemet, amely gyümölcstartalomra utal, például a citromízű jégkrémen nem szabad citromról képet vagy rajzot elhelyezni.

Otthon is lehetséges jégkrémet készíteni! Thinkstock

Figyeljünk a „csokoládés” és a „csokoládéízű” jégkrém megkülönböztetésére, mert bizony lehetnek vele gondok. A különbség, hogy a „csokoládés jégkrém” legalább 2% (m/m, azaz tömegszázalék) kakaót tartalmazó kakaó- vagy csokoládétermékkel készül, és tilos felhasználni hozzá kakaó- és csokoládéízű aromát vagy barna színt erősítő színezéket, míg a „csokoládéízű jégkrém” csak csokoládéízű aromát tartalmaz. Ha a „light” feliratot olvassa, az arra utal, hogy legalább 30%-kal csökkentett az energiatartalom.

A minőségmegőrzési idő az ép és bontatlan termékekre vonatkozik, olyanokra, amelyeket −18 fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten tárolnak. Mégis gyakran találkozunk a nem megfelelő kezelés miatt folyóssá vált, felolvadt jégkrémmel. Ezeket nem szabad visszafagyasztani.

Erdei gyümölcsökkel csodás fagylaltot ad a túlérett banán Forrás: Ács Bori

Már a fagyi is kínai?

A fagylaltról az első feljegyzéseket az ókori Kínában írták, ahol négy-ötezer évvel ezelőtt hóból, tejből és gyümölcsökből előállított desszertet fogyasztottak a gazdagok. Elfogadott vélekedés szerint az egyiptomi kereskedők közvetítésével a recept eljutott a földközi-tengeri régióba – ahol olyan rajongókat szerzett, mint Nagy Sándor vagy Hippokratész, aki gyógyszerként is ajánlotta.

A keleti utazók újabb és újabb recepteket hoztak Európába, igaz, ezek a hűtési problémák miatt csak korlátozottan tudtak elterjedni – az ipari forradalomnak hála a 19. századra a nagyvárosokban már elérhető és kedvelt édességnek számított. A tölcséres fagylaltot 1904-ben találta fel Charles E. Miches: a hordozhatóság nagyot lökött a népszerűségen, hamar a parkok és utcák mindennapi képét gazdagították a nyalogató emberek. A pálcikás jégkrémre 1923-ig kellett várni, mikor Harry Burt szabadalmaztatta az új terméket.

Magyarországra Ausztrián keresztül érkezett az 1700-as évek végén, igaz, már a török korban is jelen lehetett az ellenség udvarában. Erre utal Arany János Szondi két apródja című balladája, ahol a szorbé a magyaros serbet alakban jelenik meg:

„Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma,
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs...
Ali győzelem-ünnepe van ma!”

A korai időszakban a fagylaltot kézzel hajtott berendezésben állították elő: konyhasóból és jégből álló hűtőkeverék fogott körbe egy kisebb edényt. Ebben egy kisebb tálban a fagylaltmassza forgott, utána szintén jeges közegben tartották hidegen.

Ízorgiák és állati gasztroújdonságok őszre, Levendula Kézműves Fagylaltozó Forrás: Follow up Agency

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy aki allergiás bizonyos élelmiszerekre vagy azok összetevőire, vásárláskor figyeljen, kérdezzen rá az alapanyagokra. Arra is legyen tekintettel, hogy mivel díszítették a fagylaltot és jégkrémet. Egyre több cukrászdában vagy boltban vásárolhatunk diabetikus és laktózmentes változatokat is.

Hogy készül a fagylalt?

A fagylalt hivatalosan előállítható pasztőrözéssel vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel, élelmiszer-adalékanyagok (mint a habosítók és sűrítők), valamint járulékos anyagok (például gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, gyümölcskonzerv stb.) hozzáadásával.

Milyen a kézműves fagylalt?

Egyre gyakrabban találkozni a kézműves fagylalt kifejezéssel, de kevesen tudják, mit is jelent a kifejezés. Legegyszerűbben úgy tudjuk meghatározni, hogy nem porból, hanem tejes, tejszínes, tojássárgás alapú, igazi gyümölcsökkel, természetes aromákkal készül – vagyis pont úgy, mint régen.

Indul a szezon! Forrás: Origo

Auguszt József, az 1870-ben alapított Auguszt cukrászda tulajdonosa korábban a Táfelspiccnek azt mondta: "Magyarországon a jó fagyihoz minden szükséges alapanyag beszerezhető. Persze mindig el lehet rontani, először is a szakértelem hiányával, másodszor pedig a nem megfelelő módon használt alapanyagokkal. Egy liter tej kerül mondjuk kétszáz forintba. Ha annak a feléhez vizet tesz valaki, máris megfelezte a költséget."

A szakember hozzátette, hogy a finom fagyi mindig tejszínnel és tojással készül, hiszen ezek adják a zsírosságát és a selymességét. Hiába helyettesítik sokan margarinnal, pálmazsírral vagy más növényi olajjal, az íz és a minőség nem lesz ugyanaz.