A medvék dühösek, a pesztó végveszélyben

Az emberi telhetetlenség miatt most Oroszország fenyvesei kerültek veszélybe. A pesztó egyik alapanyaga ugyanis az onnan származó fenyőmag, amire úgy tűnik, csillapíthatatlan az étvágy. A baj az, hogy nem csak az embereké, de az állatoké is.

Sokan hálásak az olaszoknak a pesztó miatt. Jól eltalált íze miatt azok hűtőjében is van belőle egy kis üveggel, akik nem okvetlenül rajonganak a déli konyháért. A zöld szósz ugyanis szinte bármire kenhető, a pirítóstól a pácolt húsig – még fantázia sem kell hozzá, csak egy kenőkés.

Globális igény van rá Forrás: Táfelspicc

Jonathan Slaght, az észak-amerikai székhelyű szervezet, a Wildlife Conservation Society vezetője szerint azonban a pesztó iránti hatalmas étvágy veszélyezteti egyes fenyvesek túlélését. Annak egyik alapanyaga ugyanis a fenyőmag. Slaght, aki egyébként az erdők szakértője, hozzátette: „Oroszország bizonyos részei már valódi veszélyben vannak, de

a koreai ökoszisztéma is összeomolhat, ha a kitermelés ilyen ütemben folytatódik”.

A probléma egyik fő forrása, hogy a hideg telek alatt sok állatnak – madaraknak, mókusoknak, szarvasoknak, vaddisznóknak és medvéknek is – szüksége van a fehérjében gazdag magvakra. Slaght szerint ennek már közvetlen következményeit tapasztaljuk: a közelmúltban medvék támadták meg Luchegorsk városát az orosz-kínai határnál.

Koreai fenyőmag Forrás: Wikipedia

A Slow Food (Lassú Étkezés) mozgalom a fenntartható táplálkozásért kampányol. Olaszországi szóvivőjük, Paolo Nano szerint, ha ragaszkodunk az eredeti recepthez, meg kell próbálni a fenyők helybeni termesztését: „Nem tűnik túl okos dolognak, hogy a Távol-Keletről szállítunk be valamit, amit itthon is meg tudnánk termelni”.

Tényleg tudjuk, mi az a pesztó?

A pesztó Olaszország Liguria térségének jellegzetessége. Hozzá hasonlót elvileg már az ókori Rómában is készítettek, akkor még moretum volt a neve. A következő előd az 1200-as évekből ered, ez azonban még csak olívaolajat, fokhagymát, ecetet és sót tartalmazott, és leginkább tartósításra használták.
A ma ismert és a fél világ által fogyasztott verzió messze nem ilyen régi: receptjét a 19. században jegyezték le.

Az amerikaiak szerint az is megoldás lehetne, ha a fenyőt más magokkal próbálnák helyettesíteni: például dióval, kesuval, pisztáciával vagy mandulával. Ezzel a véleménnyel alapvetően két probléma lehet. Az egyik, hogy ha közelről nézzük, ezen magvak ipari méretű termesztésénél szinte minden esetben felmerülnek morális aggályok. Ha levesszük a terhet Oroszország fenyveseiről, és áttérünk a kesus pesztóra, akkor az indiai rabszolgamunkát fogjuk támogatni.

Nagy az igény, de a fenyőmagra az állatoknak is szüksége van Forrás: Wikipedia

A másik problémára egy híres genovai szakács hívja fel a figyelmet. Valószínűleg nem ő az egyetlen olasz, akit

nem a környezetvédelem, hanem az eredeti recept védelme érdekel igazán.

Luciano Belloni a Zeffirino étterem séfe, aki készített már pesztót Frank Sinatra anyjának és Ferenc pápának is. De a legbüszkébb arra, hogy Putyin maga kérte, az ő pesztójából szállítsanak abba a moszkvai étterembe, ahol rendszeresen enni szokott. Cserébe egy üveg vodkát is küldött neki. Ha rajta múlik, a pesztóba sosem kerülhet dió: „Ha pesztót akarsz csinálni, ragaszkodni kell az eredeti recepthez, különben minőségről beszélni sem lehet”.

A sztárséf intéseit figyelmen kívül hagyva mindenkinek ajánljuk fenyőmag helyett mogyoróval készült pesztóreceptünket. Az elkészítési idő mindössze tíz perc.

Alapanyagok:

• 10 gramm törökmogyoró, durvára törve
• 3 csokor petrezselyem, apróra vágva
• 2 deci mogyoróolaj
• 2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
• só
• frissen őrölt bors
• 1 evkanál rozmaringos méz

Ezeket mozsárban kell összedolgozni. Üvegben, olajjal leöntve a hűtőben egy hétig is eláll.