Komoly vita a palackozott fröccs körül

Gyorsan, szinte előzmények nélkül kapott jövedéki adómentességet a palackozott fröccs. A hírtől nem is a vevők lepődtek meg igazán, hanem a magyar borászok, akik azonnal meg is fogalmazták aggályaikat.

2014. október 28-án jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, hogy idén januártól a jövedéki adó terhe nem érinti a fröccs palackozását és forgalmazását. A kedvezmény olyan italokra érvényes, amelyek szőlőbor és szénsavas víz keverékéből állnak, alkoholtartalmuk legfeljebb 8,5 térfogatszázalék, valamint a bor aránya több mint 50 százalék. A termékre eddig literenként 98,70 forintos jövedéki adó volt érvényben.

palackozott fröccs vasuta Forrás: palackozott-froccs.hu

Csak egy maradhat?

Magyarországon jelenleg egyetlen cég, a Vasuta Zrt. foglalkozik a fröccs palackozásával – terméküket és a speciális metódust szabadalmi bejelentés védi. A cég vezetője, Vasuta Gábor elmondta, hogy igazán meglepődött, amikor az őszi bejelentések után ennyi idővel hirtelen több helyen támadták őt és termékét.

Nem Vasuta Gábor az első, aki megpróbálkozik a palackozott fröccsel. Az elmúlt két évtizedben többen is kínáltak hasonlót, igaz, ízben és eltarthatóságban ő jutott a legmesszebbre. Magyarország határain túl sem ismeretlen a műfaj, hiszen Ausztriában, Németországban is kapható, igaz mindben található adalékanyag. A magyar fogyasztók között eddig az adófeltételek miatt esélye sem volt a sikerre – túl drága volt.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának sajtóosztályán korábban elárulták, már évekkel ezelőtt voltak próbálkozások, hogy szabadalmi védettséget kapjon a palackozott fröccs. Az első versenyző a pécsi Tüke Ernő volt: „Palackozott fröccsital esetén a szűrt víz és a bor 1:1, 1:2, 2:1 arányú keverése után elektrosztatikus impulzusokkal kezelve, szénsav hozzáadása után kerül palackozásra” – olvashatjuk az elutasított bejegyzésben. Az élelmes férfi a palackozott vörösboros kólát is megpróbálta levédetni, sikertelenül.

Forrás: Vasuta Zrt.

Két év munka

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (119. évfolyam 20. szám) 2014.10. 28-án megjelent számában, a szabadalmi bejelentések közzétételeiben jelent meg Vasuta Gábor találmányának a leírása. Az 1976-ban alapított, eredetileg kazánokkal és fűtéstechnológiával foglalkozó Vasuta Zrt. vezetője elmondta: „Egyszerűnek tűnik, pedig nem az. Két év munkánk van benne, míg tökéletesítettük az eljárást és elkezdhettük a fröccs palackozását. Szó sincs arról, hogy silány külföldi borokkal dolgoznánk. Minőségi magyar termékeket választottunk, semleges ízű szódával keverjük – ez kerül az üvegbe. Lehet, hogy idehaza ezt nem értékelik, de külföldről komoly megkereséseink vannak, úgy tűnik ott vevők a minőségre, arra, hogy ebben nincsenek tartósítószerek, adalékok, és a speciális eljárásnak hála, nem veszti el minőségét.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának P1300272 ügyszámú bejelentése szerint a találmány egy szőlőborból, ivóvízből és széndioxidból álló palackozott italkeverék előállítására szolgáló eljárás. A dokumentumból kiderül, hogy a hagyományos fröccs még zárt edénybe helyezve is hamar elveszti élvezeti értékét.

Forrás: Vasuta Zrt.

Újbor kell ide

Vasuta Gábor megoldása azon a felismerésen alapul, hogy az újborok az erjedésből adódóan kb. 2g/l szén-dioxid gázt tartalmaznak, amit felhasználva alkalmasabbak a konzerválható fröccs előállítására. Az eljárás során először az ivóvizet maximum 8 Celsius fokon legalább 10 g/l széndioxid tartalomra szaturálják, majd a 2 g/l széndioxid tartalmú szőlőbort hasonló hőfokon palackba töltik. A palack széndioxid előfeszítése után rátöltik a szaturált ivóvizet, nyomás alatt tartják a folyadék megnyugvásáig, majd lezárják a palackot.

Az eljáráshoz szükséges első lépésben szikvizet vagy szódavizet kell előállítani. Az italkeverékhez felhasznált komponens csak egészségügyi hatóság által engedélyezett minőségű víz lehet. A felhasznált szőlőbor fajtáját tekintve elsődlegesen az olaszrizlinget és kékfrankos rozét ajánlja a dokumentum, (igaz, jelenleg cserszegi fűszerest és cabernet sauvignon rosét palackoznak), azzal a feltétellel, hogy legalább 5 % titrálható savtartalommal és legalább 11 % (v/v) alkoholtartalommal, illetve előnyösen 2 g/l Co2 tartalommal rendelkeznek. Az újborokban erjedésük után alakul ki ez a szint, ami később általában természetes módon vagy tudatos kezelések révén csökken.

Az uniós védettség Forrás: Origo

A szabadalmi dokumentum szerint az eljárásnak köszönhetően a palackozott fröccs az ajánlott 12 Celsius fokos hőmérsékleten tartva egy évig is megőrzi minőségét, de felbontás és visszazárás után egy nappal is megtartja gyöngyöző jellegét s ízét.

Hiába aggódnak?

Vasuta Gábor kérdésünkre elmondta: „Nem értem a borászok aggodalmát. Senki nem akarja a pincékbe bevinni a vizet, mi a bort hoznánk a szódához. Csak eredetigazolt magyar borokkal dolgoznánk, amelyek minősége okmányokkal is szavatolt. Nem a csalás a célunk, hanem egy finom alkoholos üdítőital gyártása. Eljárásunkat bejelentettük a hazai és az uniós szabadalmi hivatalhoz, de még az Artisjushoz is. Ha valaki minőségromlás nélkül akar bort szódával elegyíteni és azt palackozni, nem tudja kikerülni szabadalmunkat – ebben a rendszerben szerintünk nincs hely a csalásra.

A magyar szabadalmi bejelentés Forrás: Origo

Ezzel kiskapuk nyílnak

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöksége a február 19-i közgyűlésén is érintette a kérdést. Frittmann János borász, a szervezet alelnöke a rendezvény után a Táfelspiccnek elmondta, nem a fröccsfogyasztással vagy Vasuta Gáborral, az egyetlen fröccspalackozóval van gondjuk. „Mindannyian kedveljük a fröccsöt, csodás ital. Viszont hosszú időbe telt, mire sikerült megtisztítani a szakmát a borhamisítóktól. Egy ilyen rendelet azok számára adhat kiskaput, akik tisztességtelen profitot szeretnének.”

A borászok aggodalma szerint a jövedéki adó eltörlése lehetőségét teremt arra, hogy az adómentességgel vissza lehessen élni, azaz fröccsnek nevezve gyengén higított, silány minőségű borokat kínáljanak. Az érvényes előírások szerint a boroknak minimum 9 térfogatszázaléknyi alkoholt kell tartalmazniuk, ezért az ilyen, gyengébb borokhoz csak egy kevés szénsavas vizet keverni, hogy a végeredmény találkozzon a nulla százalékos jövedéki adó 8,5 százalékban maximalizált alkoholtartalmával.

A szakma aggodalmai szerint az ilyen gyengén higított borok jövedéki adómentes gyártása és kereskedelmi forgalmazása jó üzlet lehet azoknak, akik amúgy is silány minőségű asztali borokat hoznak be például Olaszországból. Ezek után most literenként 30 forintos ellenőrzési díj van érvényben, amelyet szintén ki lehetne kerülni, ha ugyanezek kicsit hígítva jutnának el a boltokba.