Melyik a tíz legjobb zöldség fogyáshoz?

Budapest, 2013. március 8. Magyarországon termesztett zöldség- és gyümölcsféleségeket kínáló stand a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban. Középen egy tábla jelzi az árukészlet hazai eredetét. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Végre tényleg itt a tavasz, és ez hamarosan a piacokon is látszik, már úgy értve, hogy nemcsak az ilyen-olyan, egész télen kapható zöldségek lesznek, hanem rendes frissek is. Plusz kezdődik az év újév utáni második legnagyobb fogyókúraszezonja is (az ún. Strandszezon Előtti Diéta), amikor igen jól jön a rengeteg friss zöldség. De melyek fogják a leginkább segíteni a fogyásunkat?

Mivel szerencsére nem a sötét paleolit korban élünk, a szempontunkból leghasznosabb ételek megtalálására a tudósok kidolgoztak egy számolási módszert. Pontosabban egy tudós, a zöldségek nagy barátjaként számon tartott dr. Joel Fuhrmann, aki már több sikerkönyvet is szentelt az életfogytig tartó diéta témájának.

Összesített aggregált index = 982374832476389876. Forrás: MTI/Jászai Csaba

A Fuhrmann által kidolgozott mutatószám neve: ANDI index – az Aggragate Nutrient Density Index kezdőbetűinek összevonásából. Ez annyit jelent, hogy aggregált tápláléksűrűségi index, de az ATSI-nak semmi értelme, úgyhogy maradjunk mi is az ANDI-nál. Az index minden egyes zöldséghez rendel egy 0 és 1000 közötti számot az alapján, hogy benne az egy kalóriára eső tápanyagok száma mekkora, mennyire sűrű az adott étel szervezet számára hasznos tápanyagkoncentrációja.

A megközelítés elég régóta megjelent a dietetikai szakirodalomban, 2005-ben a Dietary Guidelines for Americans is komolyan foglalkozott vele, és azóta egy csomó helyen emelték be a diétáról, fogyásról való beszédbe a tápanyagsűrűségről szóló elméleteket. Fuhrmann hányadosa a zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható összes vitamint, antioxidánst, flavonoidot számításba veszi, és még egy csomó olyan anyagot is, amit csak leleményes reklámszakemberek írnak bele a rákellenes joghurtreklámjuk szövegébe.

A legtöbb ANDI-pontot kapó zöldségeket fogyasztva nemcsak száz évig élhetünk, de sokkal hatékonyabb lehet a diétánk és a fogyásunk is: ezek a zöldségek ugyanis egytől egyig magas rosttartalmú, nagyon alacsony kalóriatartalmú ételek. A kettő együtt pedig a diétázók kedvenc kombója. Minél magasabb egy zöldség rosttartalma, annál tovább marad az emésztőrendszerben komoly teltségérzetet okozva, a szegény diétázónak tehát jóval kevesebbszer kell megküzdenie azzal az életét fenyegető kínzó érzéssel, amit a lecsökkentett kalóriabevitel okoz. És minél alacsonyabb egy zöldség kalóriatartalma, annál kevésbé rondít bele a gondosan összeállított napi kalóriatáblánkba.

Összehasonlításképpen: az első állati eredetű étel a táblázatban a rák, nyomorult 36 ANDI ponttal, rögtön utána a lazac jön 34 ponttal, és a tojás 31-gyel. Szegény vaníliás jégkrémnek mindössze 9 pont járt.

A zöldségek szupercsapata:

• Leveles kel – 1000 pont
• Collard greens – 1000 pont (Az angol kifejezés a Brassica oleracea fajba tartozó fajták gyűjtőneve. Olyan zöldségek tartoznak ide, mint a brokkoli, a közönséges káposzta, a karfiol)
• Mustárzöld – 1000 pont
• Vízitorma – 1000 pont
• Mángold – 895 pont
• Pak csoj – 865 pont
• Spenót – 707 pont
• Ruccola – 604 pont
• Római saláta – 510 pont
• Kelbimbó – 490 pont

És a gyümölcsök:

• Eper – 212 pont
• Áfonya – 178 pont
• Szilva – 157 pont
• Málna – 145 pont
• Szőlő – 119 pont
• Gránátalma – 119 pont
• Sárgadinnye – 118 pont
• Narancs – 98 pont
• Őszibarack – 65 pont
• Cseresznye – 55 pont