Miért megy a kukába a zárolt zöldség?

Ha nem tudjuk, honnan van a gyümölcs, ha ismeretlen a termelő, fennáll a veszélye annak, hogy rossz minőségű, esetleg mérgekkel szennyezett termék kerül az asztalra. 

Az uniós embargót követő orosz válaszlépés után jelentősen megváltozott a térség zöldség- és gyümölcspiaca. Számos országban többlet keletkezett, így előfordulhat, hogy ezt a legális csatornákat kikerülve próbálják meg eladni. Számíthatunk arra, hogy nem tisztázott eredetű élelmiszert próbálnak behozni Magyarországra, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozottan vizsgálja a kereskedelemben megjelenő őszi szezonális zöldségek és gyümölcsök minőségét és nyomonkövethetőségét.

Forrás: AFP/Photononstop/Maurizio Polverelli

Nem csak a nagy tételek vonzzák őket, október elején a Lehel Csarnokban tartottak ellenőrzést. A legtöbb kiskereskedő és őstermelő áruját rendben találták, ám tíz tétel esetében a hatóság mintegy 200 kilogrammnyi hazai és importból származó gyümölcs helyszíni megsemmisítését rendelte el. Ennek oka egy tételnél a jelöletlenség volt, a többi tétel esetében minőségi kifogásaik voltak – kivit, citromot és ananászt kellett a pultokról eltávolítani. Mivel a 2014-es almatermés jó minőségű és bőséges, a hatóság felhívta a kereskedők és a vásárlók figyelmét a termékkategóriák közötti különbségekre, hogy egyértelműen meg tudják különböztetni az étkezési almát az ipari felhasználásra szánt léalmától.

A budapesti piacok ellenőrzése mellett a Nébih az egész országban figyelemmel kíséri a zöldség-gyümölcs importőrök tevékenységét is. Ennek oka, hogy a közelmúltban – elsősorban az uniós embargóra adott orosz válaszlépések miatt – látványosan megnövekedett a szomszédos országok felől Magyarországra irányuló, sokszor ismeretlen eredetű dömpingáruk forgalma.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

„Alapesetben egy kereskedelemmel foglalkozó cég kiépített csatornákon keresztül kereskedik és megbízható, nyomon követhető árut importál. Természetesen mindig vannak olyanok, akik a gyors haszon reményében beragadt vagy már csökkent minőségű áru forgalmazásával próbálnak piacra kerülni. Ehhez járul még a kereskedelmi láncok árleszorító politikája, amely a forgalmazó cégeket minél olcsóbb beszerzésekre ösztönzi, adott esetben akár a minőség rovására. Ezért jött létre a Nébih és a NAV közötti megállapodás, amelynek keretében mélységi ellenőrzések segítségével már az országba belépéskor kiszűrhetők az ilyen szállítmányok. Ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök gyorsan romló áruk, ezért a minőség romlásával a legális, szabályos kereskedelemben is számolni kell!”

Hoppá, csalók is akadnak

A Lengyelország felől jövő áru nagy része Észak-Magyarországon át érkezik, a külföldi fuvarosok által leginkább preferált parassapusztai határátkelőn. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai több mint 10 tonna jelöletlen paprikát, paradicsomot és szamócát találtak abban a lengyel teherautóban, amely október 15-én akadt fenn egy mélységi ellenőrzésen.

Nemcsak a nemzetközi szállítólevelet töltötték ki hiányosan, de a dokumentumban feltüntetett érkezési cím is hamisnak bizonyult, sőt, a szamócáról az importőr semmiféle dokumentációt nem tudott bemutatni. A hatóság Nógrád megyei zöldség-gyümölcs ellenőre a szállítmányt zárolta. Azon túl, hogy az árut megsemmisítik, a tulajdonost is megbírságolják, a bírság az áru értéke alapján akár többmilliós nagyságrendű is lehet.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért kell megsemmisíteni az élelmiszert? Nem lenne-e jobb helye a jótékonysági szervezeteknél vagy az Élelmiszerbanknál? Kérdésünkre a Nébih sajtóosztálya elárulta:

„A lefoglalt áru akkor kerül megsemmisítésre, ha annak származása nem igazolt, ebben az esetben jótékonysági célra történő felhasználása sem élelmiszerként, sem takarmányként nem engedélyezhető a hatályos jogszabályok mellett. Az Élelmiszerbank részére sem adható át ismeretlen eredetű, nem biztonságos élelmiszer, mivel lehet benne növényvédő szermaradék, vagy egyéb toxikus anyag.”

A hatóságtól megtudtuk, hogy az elmúlt egy hónapban 26 zöldség és gyümölcs tételt vontak ki a forgalomból, illetve semmisítettek meg, ami összességében 14 ezer kiló árunak felel meg.

Lehet, hogy többlet van, de visszaesés is

A piac az ország tükre, így megkérdeztük Kékedi Tibort, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. igazgatóját, lát-e változásokat az orosz piac bezárkózása óta eltelt időszakban? A szakember tapasztalatai szerint: „Érezhető a Nébih aktivitása, igaz, mi nem látjuk, nem érzékelhető, hogy megnövekedett volna az áru mennyisége, sőt, pont fordítva – a magyar termelői körök aktivitása kisebb. Tízszázalékos visszaesést tapasztaltunk, kínálati és vásárlói oldalon egyaránt.”

Tudjuk, mit veszünk?

Az esetek döntő többségében a megfelelő jelölés már egy támpontot ad arra vonatkozóan, hogy az áru honnan származik. A származási országot és a forgalmazó nevét is kötelező feltüntetni a termék csomagolásán. Érdemes a kihelyezett rekeszeken mindig megkeresni ezt – tanácsolja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. „Országosan mintegy 50-60 fő végez rendszeresen zöldség-gyümölcs ellenőrzéseket, egyéb hatósági tevékenysége mellett. Az kontroll kockázatbecslés alapján történik, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy oda irányulnak az ellenőrzések, ahol a legnagyobb rizikó várható.”

Forrás: Origo

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hazai termelők is próbálják-e trükközve kivinni külföldre az árujukat. A Nébih válasza akár optimizmusra is adhat okot: „Külső szemlélőként úgy tűnik, hogy a trükközés egy jó megoldás lehet az áru értékesítésének érdekében, azonban a legtöbb kereskedő tudja, hogy trükközni csak egyszer lehet. És mindig ott van a rizikója annak, hogy a nem megfelelő árut a külföldi partner nem fizeti ki, éppen ezért a kereskedőknek nem éri meg kockáztatni.”