Büdösebbek a húsevők?

Pupils smell lobsters on October 13, 2008 at Rungis wholesale food market, outside Paris, during a visit as part of the launching of the 19th edition of Taste's Week. AFP PHOTO BERTRAND GUAY

Tíz étel, amitől bűzleni fog - láttunk már elég ilyen riogatást az interneten, de tényleg van valami a mögött, hogy az étrend befolyásolja a testszagunkat? Nem a fokhagymára gondolunk, a helyzet ennél sokkal izgalmasabb.

Az olyan alapvetéseket, mint a leheletet, sőt a bőrt is illatosító fokhagyma, curry, vagy a vizeletet kénszagúvá varázsoló spárga, akár hagyhatjuk is. A nagyobbik kérdés az, hogyan létezhet, hogy egy vegetáriánus adalékanyagokat mellőző ember más, vagy enyhébb, sőt, finomabb testszaggal rendelkezzen, mint egy húsevő? Erre kerestük a választ.

Juj, milyen a homár testszaga? Forrás: AFP/Bertrand Guay

Mi az a testszag?

Igen, kék az ég és zöld a fű, de a testszag korántsem ilyen alapvetés. Már az elnevezés is téves, hiszen nem is a saját testünk alakítja ki. Legalábbis nem közvetlenül.

A testszagot ugyanis a testnedveinket erjesztő - bőrünkön természetes módon jelen lévő - baktériumállományok okozzák - mondja dr. Debra Jaliman bőrgyógyász, az Amerikai Bőrgyógyász-akadémia szóvivője. Mivel közel 1000 baktériumfajta él a bőrünkön, ezek kombinációja határozza meg egyedi testszagunkat, amit a nem és az öröklött génállomány határoz meg, de az életkor és a táplálkozás befolyásolhat. Továbbá befolyásolják a testszagot a hormonális változások – emlékezzünk csak vissza rá, hogy kamaszkorunkban hogyan vesztettük el addigi babaszagunkat, vagy szagváltozással járó időszak a nőknél a menopauza időszaka is –, és az erős fizikai és mentális stressz is erősen befolyásolja, milyen az illatunk.

Vöröshús-evők vs. vegák

A prágai Károly egyetemen nagyon egyszerű logika alapján végeztek kísérletet, férfiaktól vöröshús-fogyasztásos és vega szakaszban vettek folyamatosan szagmintát, és ezt 30 nővel értékeltették ki. A végeredmény szerint a vega szagmintákat vonzóbbnak és kellemesebbnek ítélték a hölgyek.

Az eredmény hátterében az állhat, hogy a vörös húsban jelen lévő aminosavak maradványai eljutnak a belekbe, ahonnan enzimes bontáson keresztül kikerülnek az izzadságba, és találkoznak a baktériumokkal. A húsokat ráadásul nagyobb munka megemészteni, ami fokozott izzadáshoz is vezethet - tudhatjuk meg E. Adam Kalleltől, a carlsbadi Victrix gyógyszerkémiai konzulensétől.

Hatása - emésztéstől, életkortól függően - pár órától két hétig változhat. Utóbbi már egy állandósult befolyást jelent, hiszen egy húst rendszeresen fogyasztó egyén nem feltétlenül havonta egyszer eszik húst.

A hal állítólag büdös. És a halevők?

A halon élő madarak húsa lényegében ehetetlen az átható halíz miatt, de mi a helyzet a halevő emberekkel? Sajnos van, akinek a hal tilos, mert halszagú lesz tőle, de ez már egy szindróma, nem fordulhat elő bárkivel.

A halszag-szindrómának is nevezett rendellenesség klinikai elnevezése trimetilaminúria. Egy genetikai eredetű enzimhibáról van szó: a hiányzó lebontó enzim miatt a szervezetben megemelkedik a trimetilamin (TMA) nevű vegyület koncentrációja. A génhibában szenvedőknél ez a vegyület akkor keletkezik, ha kolinban, lecitinben gazdag ételt fogyasztanak, például májat és egyéb belsőségeket, tojást, tengeri halat, mogyorót, szóját vagy babot.

Minden 200 ezer ember közül egyet érint. A súlyos eseteknél a betegnek átható halszaga van, enyhébb esetekben viszont csak „pinceszag”, rossz szájszag jellemzi. A betegség egyelőre nem gyógyítható, talán majd a génterápiával lesz rá végleges megoldás. A kellemetlen testszag az említett ételek elhagyásával enyhíthető.

Rossz minőség = rossz szag

Mivel az étrend befolyásolja a baktériumflórát, közvetve a testszagra is hat. A rossz minőségű, tápanyagban szegény, de kalóriában gazdag étrendeket jellemzően magas finomítottcukor-tartalom jellemzi. A magas glikémiás indexű ételek pedig a baktériumflóra megváltoztatásán keresztül kellemetlen testszagot eredményezhetnek - mondja az Amerikai Bőrgyógyász-akadémia szóvivője. Érdemes csak egy hétre elhagyni a hamburgert, chipset, félkész lasagnét és egyéb előregyártott ételt az étrendből, nagy valószínűséggel a testszagunk is változik.

A glikémiás indexről itt olvashat bővebben.

Zsírégetés biturbóban

A szélsőségesen alacsony szénhidráttartalmú diéták - mint a ketogén diéta - is előidézhetnek változást a testszagban, ha ez a zsírégetés beindításával jár. Következményük acetonos szag, ami ugyan nem érint mindenkit, de ha igen, az a diéta alatt végig megmarad.

Ketogén? Mi?

A ketogén diéta lényege, hogy tartósan alacsony szénhidrátbevitel segítségével előidézze a szervezetben a ketózist. Ez elég ijesztően hangzik, pedig valójában semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ha nagyon kevés a szénhidrát, és sok a zsír, akkor a szervezet megtanulja a zsírbontásból származó ketonokat energiaforrásként használni, és sokkal hatékonyabb lesz a diéta, mint a klasszikus, szénhidrátos-aerobos esetében (nem, nem lesz gyorsabb, csak hatékonyabb, nem kell például izomvesztéstől tartani). Amikor az inzulinszint, hála a tartósan alacsony bevitt szénhidrátnak, egy bizonyos szint alá esik, megemelkedik a szervezetben a glukagon nevű hormon mennyisége, aminek hatására a zsírsejtekben levő zsírbontó enzim (lipáz) aktiválódik, a szervezet elkezdi fölszabadítani az elraktározott zsírt, a máj pedig nekilát, hogy a trigliceridekből a szervezet számára használható üzemanyagot, szabad zsírsavakat gyártson.

Ennek melléktermékei a ketonok, amik amúgy is vannak a vérben, csak igen kis mennyiségben (viszonyításképp: átlagos étkezési szokások esetén a vér ketonszintje 0,1 mmol/dl, ketózis állapotban 0,2, két-három napos böjtnél 1, a cukorbetegségnél fellépő ketoacidózis esetén 25 is lehet, de ez már kómával is járhat).

Amikor a szervezetben a ketontestek kellően elszaporodtak, a szervezet üzemmódot vált. A fő energiaforrás nem a szénhidrát és a protein lesz, hanem a zsírokból (egyfelől az elfogyasztott, másfelől az elraktározott zsírokból) nyert ketontestek. Ez a ketózis.

Nem csak a húsok büdösítenek

A húsok mellett a zöldségek is okozhatnak kellemetlen kipárolgást. A fraktálzöldségek (brokkoli, karfiol, kelbimbó) kéntartalmát szervezetünk kellemetlen szagú komponensekké alakítja, amelyek avas vajra emlékeztető szag formájában az izzadságba vándorolnak. A hatás az elfogyasztásuk után egy órával jelentkezhet, és legfeljebb hat órán keresztül tart. Szegények már főzéskor is elég büdösek, ez csak a ráadás.

Amikor a szag forrása betegség

A testszagot megváltoztató leggyakoribb betegség a cukorbetegség. A diabétesz egyik súlyos szövődménye a ketoacidózis, amely jellegzetes aceton szagú lehelettel és testszaggal jár.

De a testszag megváltozása súlyos máj- és vese-rendellenességre is utalhat. Mindkét szerv feladata részben a testbe kerülő méreganyagok eltávolítása. Rendellenes működésük során ezek a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetbe, ami záptojásszagú kipárolgásban is megmutatkozik.

A testszag megváltozásával járhat a pajzsmirigy túlműködése is, ez az állapot ugyanis túlzott verejtékezéssel jár.

Emellett vannak olyan testszagváltozással járó betegségek is, amelyeket az emberi orr nem képes detektálni, a kutyáké viszont igen. Itthon is vannak már például tüdőrák kiszimatolására kiképzett kutyák, de máshol vannak a bőr-, az emlő-, a petefészek- és a béldaganatokat kiszagoló ebek is. Egyes típusú cukorbetegség kiszagolására is képeznek ki kutyákat, a betegségben szenvedő gyerekek mellett például komoly segítség lehet egy ilyen állat.