Miért tortázunk szülinapokon?

Megrendeljük, vagy otthon megsütjük, a torta elengedhetetlen kelléke a születésnapi ünneplésnek. Énekelünk, gyertyát fújunk, de honnan erednek ezek a hagyományok? Egyáltalán, a születésnapi torta minek van?

A nyugati kultúra nagy része - vallástól függően - ünnepli a születésnapokat, de többnyire tortával. Nem akármilyen tortával, jó esetben az ünnepelt kedvence (csoki, marcipán, szalonna) feldíszítve, meggyújtott gyertyákkal és az éneklés alatt kínos zavarban ülő ünnepelttel. A gyertya, a torta, annak felszeletelése mind több évszázados hagyományt követő szertartások.

Első születésnapi torta Forrás: Táfelspicc

A görögök, a rómaiak és a németek

A születésnapi torta eredetéről több elmélet létezik: az egyik szerint az egész megint az ókori görögöknél kezdődött, akik kerek vagy félhold alakú mézes süteményeket vagy kenyeret készítettek Artemisznek, a Hold istennőjének.

Egy másik elmélet szerint a születésnapi torta a középkori Németországból ered, ahol kisgyerekek születésnapját ünnepelték, ez volt a Kinderfest. Szintén a németektől ered, hogy a torta édesebb és érdekesebb legyen, ne pedig durva és kenyérszerű, ezért rétegessé tették, és az alapanyagokat is variálták - ezt hívták Geburtstagortennek.

Sacher torta is jöhet Forrás: Táfelspicc

A 17. századra egyre fontosabb lett a külcsín, ami a születésnapi tortákra is kihatott: bevonatok, rétegek, dekorációk kerültek rájuk. Ezek a sütemények már a mai torták elődei voltak, amely a technológiai fejlődésnek köszönhető: megbízható sütők, különböző formák és a finomított cukor elterjedése segítette a cukrászokat, és kerek formákat készítettek fából vagy fémből. A cukor és az eszközök ára miatt ezek a cukrásztermékek csak az arisztokráciának voltak elérhetőek. A 18. századra ezek egyre elterjedtebbé váltak, ilyen módon megfizethetőbbé is.

A ma is megszokott forma a 19. század közepén alakult ki, amely ízében és megjelenésében a finomított fehér liszt és (élesztő helyett) a sütőpor elterjedése befolyásolt.

Szimbólumok

A tortával a születésnapos új évét ünnepeljük, és ahogyan az igazi Újévhez, úgy ehhez is babonák és szokások kapcsolódnak. A torta hagyomány szerint összehozza az embereket, mindenkinek jut egy szelet, ami az összetartozást szimbolizálja.

De az Esterházy az egyik kedvencünk Forrás: Táfelspicc

A középkori Angliában a további szimbólumok kedvéért különböző tárgyakat sütöttek a torta tésztájába: pénzérméket, gyűrűket, gyűszűket. Úgy tartották, aki pénzérmét talál, az gazdag lesz, aki pedig gyűszűt, az sose megy férjhez. Ha készítés közben elejtették a süteményt, az balszerencsét jelentett az ünnepelt következő évére.

A gyertya

A gyertyagyújtás a tortán is a görögökhöz nyúlik vissza, akik az Artemisznek ajánlott tortára tettek gyertyát, hogy az úgy ragyogjon, mint a Hold. Úgy tartották, a gyertya füstje elviszi imájukat az istennőhöz. Más elképzelés szerint a gyertya az élet lángját szimbolizálja.

Állítólag fontos az is, hogy a tortából az első szeletet az ünnepelt vágja, különben nem lesz szerencséje. Ha pedig a neve is szerepel a tortán, azt szeletelés előtt le kell törölni, mivel rossz ómen, ha a saját nevünket is felvágjuk.

Klasszikus torta receptjeink:

• Esterházy torta
• Sacher torta
• Dobos torta
• Fejete erdő-torta
• Orosz krémtorta
• Puncstorta