Vágólapra másolva!
A karamellizált sűrített tej egészen megdöbbentő módon nem része a hazai gasztronómiának, pedig nem csak egész Latin-Amerika ismeri, hanem az oroszok is, velük pedig volt kapcsolat éppen elég. Pont úgy átvehettük volna, mint a Túró Rudit. De sosincs késő átvenni sem a sűrített tejet, sem a hülyeséget. 
Vágólapra másolva!

Buherálás az istenünk

A termék elkészítése hagyományos módon is egyszerű, de figyelmet igényel. Semmi más dolgunk nincs, csak a hagyományos sűrített tejet addig kavargatni gőzfürdő felett, amíg szép aranybarnára karamellizálódik. Aki igazán elszánt, és friss tejből készítené, itt találja a receptet és az arányokat. A jó minőségű friss tejet azért is ajánljuk, mert az tartalmaz a legkevesebb adalékanyagot, és egy sűrítmény esetében a mellékízek zavaró mértékben felerősödhetnek, felerősödnek.

Kavargassa más, gondolták a szénhidrátfüggő koleszosok, és kitalálták, hogyan egyszerűbb.

A városi legendáriumok azt javasolják, főzzük a lezárt konzervet 3-4 órán keresztül vízben. Ha elfő róla a víz, ez robbanásveszélyes is lehet, ráadásul itthon a konzerves kiszerelés nem kapható mindenhol, ezért fogtuk az első tubust, ami a kezünkbe akadt, és feltettük főni.

A folyamat szigorú felügyelet alatt zajlott 3 órán keresztül, nagyon finom lángon gyöngyöztetve a tubust. A kupakot eltávolítottuk még a főzés előtt, mert egyrészt műanyag, másrészt a tubus úgyis zárva van. Az egy tubusra kirótt gázmennyiséget nem számoltuk ki, de ugyanezt megcsinálhatják egyszerre 20 tubussal is, úgy jelentősen energiatakarékosabb lesz a művelet.

Nem szép, de finom.

Forrás: Táfelspicc

Működik!!!

Kissé (nagyon) félve lyukasztottuk ki a tubust, hogy vajon mi fog kifolyni belőle. És az folyt ki, amit vártunk, meglepően sűrű állagú, karamellizált sűrített tej. A műveletet így, tubusban, konzervben főzve mégsem javasoljuk, mert a végeredmény vagy a kifőzött fémtartálynak, vagy az eredeti termék összetételének köszönhetően rendkívül kellemetlen fémes mellékízzel rendelkezett. Olyan erőssel, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a fogyasztást, bár azt el kellett ismernünk, voltunk már mi is abban az élethelyzetben, amikor ez így, ebben a formában csemegének minősült volna.

Mire jó?

Ha mégis nekiállnak a lassú módszernek, vagy simán vásárolnak egy üveg kész karamellizált sűrített tejet vagy dulce de lechét, egy édes, lágy, remegős vajkaramellához jutnak. Remekül illik csokoládéhoz, olajos magvakhoz, banánhoz, almához, flanhoz, vaníliás édességekhez, madártejhez, túróhoz, de láttam már embereket, akik kanállal ették vagy palacsintába töltötték, sőt, ez utóbbi megoldás a legüdvözítőbb, veri a nutellást is. Körökkel.

Rendes recept itt.