A hungarikum nem minőségbiztosítás

A hungarikum olyan varázsszó volt az elmúlt években, amely a fogyasztóban automatikusan a magasabb minőség képzetét keltette. Pedig egészen tavaly áprilisig bármi lehetett hungarikum, amit a gyártója annak tartott - és még most, a törvényi szabályozás létrejöttével is csak lassan fog tisztulni a helyzet.

Évek óta van fesztiválja, a fogyasztók fejében szorosan összekapcsolódott a minőséggel, sőt a kitűnő minőségű magyar áruval is. Pedig a hungarikum megjelölés egyáltalán nem garancia semmire - pontosabban egészen tavaly áprilisig nem volt garancia semmire. A hungarikum címet tavaly április 3. óta nem használhatja bárki. "Korábban nagyon sokan a terméküket hungarikummá nyilvánították. Ez hamarosan le fog tisztulni, bár a cél nem az, hogy most furkósbottal üldözzük a jogszabálynak nem megfelelő névhasználatot, hiszen nagyon sok olyan van közöttük, amely méltó a hungarikum címre. Jelenleg tehát a köznyelv sokkal több mindent tart hungarikumnak, mint ami jogi oldalról annak minősül" - Mondta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

De mi az a hungarikum?

A hivatalos honlap szerint a hungarikum "csak Magyarországra jellemző, különleges, egyedi, kimagasló minőségű magyar termékek, nemzeti értékeink. A hétköznapi értelemben vett hungarikumok általában olyan magyar előállítású élelmiszer-ipari és egyéb termékek, amelyek különlegesek, kiváló minőségűek, híresek, amelyek kifejezetten Magyarországhoz kapcsolódnak." Noha az átlagfogyasztó fejében a hungarikum gyakran kizárólag élelmiszerre vagy italra vonatkozik, ez koránt sincs így. Hungarikum bármi lehet - épület, műalkotás, természeti képződmény, valamilyen szellemi termék.

Az új szabályozás szerint ahhoz, hogy valami hungarikummá válhasson, először is be kell kerülnie a magyar értéktárba. Ez egy többlépcsős folyamat, és a következőképpen zajlik: "A piramishoz hasonló struktúrában legalul helyezkednek el a települési értéktárak. Minden településen az önkormányzat alapíthat ún. Települési Értéktár Bizottságot. Ezeknél a bizottságoknál lehet kezdeményezni olyan érték fölvételét, amit valaki megőrzendőnek gondol. Praktikusan egy adatlap kitöltéséről van szó, amelyhez csatolni lehet fényképet, hangfelvételt, hogy az utókor számára megmaradjon az az érték. Abból indultunk ki, hogy a helyben lakók tudják a legjobban, hogy számukra mik a megőrzendő értékek" - mondta Gyaraky Zoltán.

Ha tehát valahol valaki úgy gondolja, hogy egy adott terméknek, árucikknek vagy alkotásnak, természeti képződménynek be kellene kerülnie a magyar értéktárba, akkor "kitölti ezt az adatlapot, és benyújtja a települési értéktárbizottságnak. A minimum háromfős bizottság pedig eldönti, hogy az a dolog méltó-e arra, hogy nyilvántartásba vegyék. Ha a bizottság úgy gondolja, hogy az adott értéknek helye van a Települési Értéktárban, akkor azt oda felveszik. Ha úgy dönt a Bizottság, hogy a helyi listára került nemzeti érték jelentősége meghaladja a települési szintet, akkor a Települési Értéktár Bizottság kezdeményezi a települési érték megyei értéktárba történő felvételét. A Megyei Értéktár Bizottság a településihez hasonlóan szerveződik, csak megyei szinten. Ott elbírálják a javaslatot, és vagy elutasítják, vagy elfogadják. Ha a megyei szinten úgy döntenek, hogy a felterjesztett javaslat jelentősége nem éri el a megyei értéktárba kerülés feltételeit, akkor a nemzeti értéket továbbra is csak a Települési Értéktárban tartják nyilván. Ha elfogadják, ez a nemzeti érték bekerül a Megyei Értéktár nyilvántartásába is. Ha úgy döntenek, hogy a nemzeti érték jelentősége eléri az országos, össznemzeti szintet, akkor megvan a lehetőség arra, hogy még egy szinttel följebb terjesszék, a Magyar Értéktárba.

Ezt már a Hungarikum Bizottság fogja elbírálni." A bizottság azonban nemcsak ezek közül válogat majd, a magyar értéktár másik feladata ugyanis, hogy a világ minden pontjáról, ahol magyarok élnek, hasonló gyűjtést végezzen, mint amilyet az imént felvázoltunk. "A rendszer másik lába a külhoni értéktárak létrehozása és működtetése. A gyűjtőmunka nem zárul le az ország határainál, hanem bárhol, ahol magyarok élnek, folytatódik. Ahol úgy gondolják, hogy van ilyen magyar nemzeti érték, onnan szívesen veszünk minden javaslatot, megkeresést. Földrajzi megkötés nincs, bár nyilvánvaló okokból a Kárpát-medencéből több javaslatot várunk, mint pl. Ausztráliából" - folytatta Gyaraky. Ebből a két nagy gyűjtésből létrejön egy nagy nemzeti értéktár, és a Hungarikum Bizottság majd ebből válogatja ki a hungarikumokat: "Hungarikum az a nemzeti értékünk lehet, amelyik minősége, csúcsteljesítménye, a világban ismertsége miatt érdemes arra, hogy a Magyar Értéktárnál jóval "kisebb kosárba" belekerüljön".

Ezenkívül vannak olyan dolgok és termékek, amelyek automatikusan bekerülnek a hungarikumok közé: az UNESCO által a világörökség részeként, vagy szellemi kulturális örökség részeként nyilvántartottak ilyenek. Előbbiből nyolc, utóbbiból négy van. Ezenfelül az eredetvédett termékek is automatikusan bekerülnek a hungarikumok közé. A múlt hét óta tizenöt hungarikum van, a már említett tizenkettő mellé került a törkölypálinka, a pálinka és a herendi porcelánmanufaktúra.

Mire jó, ha valami hungarikum?

A hungarikum megnevezés a tervek szerint presztízst fog adni egy terméknek, éppen ezért egyáltalán nem fogják olyan ütemben növelni a számukat, mint a Magyar értéktárban szereplő tételekét: "A Hungarikum Bizottság - éppen azért, hogy a cím ne értéktelenedjen el -, a hungarikumlistát óvatosan bővíti majd, szigorúan figyelembe véve, hogy csak azok az értékek kerüljenek a listára, amelyek világszerte ismertek. Nem szabad érzelmi alapon dönteni, mert akkor egy idő után a lista el fogja veszíteni azt az exkluzivitását, amelyet a terveink szerint képviselnie kell" - mondja Gyaraky, majd hozzáteszi: "a Hungarikum Bizottság feladata kettős, az egyik a hungarikumok gyűjtése, a másik a regisztrált értékek láthatóvá tétele. Utóbbit szolgálja majd a védjegy, amelyet nem használhat bárki, csak azokra a termékekre tehető, amelyekre a bizottság odaítéli."

Ezt a védjegyet már nem használhatja akárki: ha olyan termékre teszik rá, amelyet a bizottság nem hagyott jóvá, az jogosulatlan védjegyhasználat, és a fogyasztóvédelmi törvény alapján fogják szankcionálni, mivel az a fogyasztó félrevezetésének minősül.

A francia példa: Label Rouge

Az ennyiből már látható, hogy a hungarikum nem egy olyan minőségbiztosítási rendszer lesz, amely minden kétséget kizáróan garantálja az adott termék kiemelkedő minőségét - de nem is ez a célja.

Ha azt akarjuk megtudni, hogyan működik egy jó, világszerte elismert minőségbiztosítási rendszer, nézzük meg a francia Label Rouge-t. Franciaországban a hatvanas években alkották meg azt a minőségbiztosítási rendszert, amely a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kiemelkedő darabjait jelölte meg, és eligazította a fogyasztót. A tanúsítvány neve Label Rouge, azaz Piros Címke, és az elmúlt hatvan év során sikerült a kiemelkedő, megbízható minőség szinonimájává tenni. A címkét nemcsak megszerezni kell, de minden évben megújítani is, ami garantálja a termelők érdekeltségét a magas minőség tartásában - ráadásul, ha a termelő kétszer vét a Label Rouge minőségbiztosítási elveivel szemben, letöltendő börtönt is kaphat. A szigorú ellenőrzésnek alávetett termékeknél nemcsak a végeredményt nézik (bár természetesen az a mérvadó), hanem az előállítás körülményeit is szabályozzák.

"Franciaországban hatvan éve alkalmazzák - mondta Molnár B. Tamás korábban a Táfelspiccnek. - Sok ország követte a példát, sikerrel. Ez nem összetévesztendő az eredetvédelemmel. A Label Rouge egy hiteles minőségbiztosítási rendszer. Franciaországban sok eredetvédett termék külön pályázik a Label Rouge címért. Ez a tanúsítvány arra szolgál, hogy az adott termék az egyszerű fogyasztó számára is könnyen megkülönböztethető legyen a tömegtermékektől. Hogy ez fontos, azt már legfelsőbb szinten is elfogadták, az államigazgatás apparátusa azonban jóval lassúbb, mint mi azt szeretnénk." A minősítést megkapó csirkének például meg kell felelnie bizonyos fajtakövetelményeknek, tartási és etetési követelménynek. Korlátozzák a gyógyszeres kezelésüket, meghatározzák a vágás legkorábbi időpontját és a minimális vágási súlyt. A vágás után 9 napon belül értékesíteni kell, és legfeljebb két órát vagy 100 km-t utazhatnak.

Aranyszalag Minőség - a magyar Label Rouge

Az élelmiszerek és alapanyagok minőségi tanúsítványát teljesen más irányból közelíti meg a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE), amely a Gault & Millau Magyarország (GM) étteremkalauzzal közösen a napokban megalapítja az Aranyszalag Minőség tanúsítványt.

"A tanúsítvány a francia Label Rouge rendszer mintáját követi. Kizárólag a kiemelkedő minőséget, a valódi kézművességet díjazza, lényege az 'urambátyám'-mentes hitelesség. Magyarán: a termékhez, amely megkapja az Aranyszalag Minőség matricát, ahhoz nem férhet kétség. A nem szakértő közönség számára is kétségtelennek kell lennie, hogy a termék felülmúlja a mai kor ipari tömegtermékeit. A hitelesség egyik feltétele a független kontroll. Ennek megfelelően a 2013 őszén megjelenő Gault & Millau kalauz a legjobb éttermek és borászatok mellett az év termelőjét is keresi" - mondta a Táfelspiccnek Molnár B. Tamás az MGE alapítója és a GM kalauz főszerkesztője. Hozzátette még, hogy az Aranyszalag Minőség közismertté szeretné tenni, reklámozni kívánja a legjobb hazai termékeket.

Az Aranyszalag Minőség odaítéléséről független zsűri dönt. Tagjai részben a legjobb hazai éttermek, amelyek a Gault & Millau Magyarország étteremkalauzban 12 vagy annál magasabb pontszámot érnek el. Részben pedig nemzetközi tapasztalatot szerzett kereskedők. "Olyan emberektől jön tehát az aranyszalagos elismerés, akik nap mint nap ezekkel a termékekkel dolgoznak, és létkérdésük, hogy Magyarországon találják meg a minőséget, terroárt, elérhető árat, tisztességet" - mondta Molnár B.