A kukoricacsuhé nem szemét

Nem, nem babát kötünk belőle, ahogy azok tették, akik még a hetvenes években, vagy előtte születtek. Csomagolóanyagnak használjuk egy egyszerű fogáshoz, a szuper ötletet pedig Mexikóból vettük.

A mexikói tamales, azaz kukoricalisztből készült, és csuhéban gőzölt fogás a cacahuazintle kukoricafajta lisztjéből készül, amelynek nem sok köze van a mi édes és sárga kukoricánkhoz. Ezt a lisztet masa harinának hívják, és ebből készül a tortilla is. Íze semmihez sem hasonlítható, - a kukoricához biztosan nem- kicsit inkább valahol a hüvelyesekre emlékeztet, de enyhe kukoricás beütéssel. Imádnivaló alapanyag, itthon delikátüzletekben elérhető.

A tamaleshez a lisztet vajjal és folyadékkal formázhatóra keverik, a levélbe töltik, majd sajtot, elősütött, fűszerezett húst, garnélát, kis halat raknak mellé és gőzön készre főzik.

Mivel a mi kukoricánk inkább édes, de ha nem kapnak masa harinát, annak a lisztjével is lehet kísérletezni bátran, akár édes változatokat is, amelyeket szintén készítenek Mexikóban, azokhoz tejjel higítják a lisztet. Túrós-tejes kivitelben egy kevés cukorral, kaporral például kifejezetten jó lenne.

A gőzölést -gőzölő híjján- egy sütőráccsal kiegészített wokban, lefedve végeztük, lobogó víz felett egy óráig. Az elpárolgó vizet néha utántöltöttük.

Az arányok:

• 1 kg kukoricaliszt
• 1/2 kg vaj
• 2 dl alaplé/tej/víz
• 1 kg körüli töltelék

A csuhét 2 percre forró vízbe mártom, hogy kicsit puhább legyen. A lisztből diónyi golyót formázok, azt terítem szét a levél alsó részében. Forrás: Táfelspicc

A liszt közepébe helyezem a vékony szelet sajtot, esetünkben stiltont, de más akár semleges, magas zsírtartalmú, tehát jól olvadó sajt is jó. Forrás: Táfelspicc

Az egyik harmadát behajtom, majd a másikat is. Forrás: Táfelspicc

Összenyomkodom, végül a csúcsát ráhajtom. Forrás: Táfelspicc

A kis csomagot akár össze is lehet kötözni, de a behajtott felével lefelé lerakva szépen egyben marad így is. Forrás: Táfelspicc