Csúcsgasztronómia vagy pszichés zavar a földevés?

Földből készült menüt szolgál fel egy tokiói étterem séfje, állítva, hogy a talajjal megbolondított étel nemcsak finom, de egészséges is. Tényleg áttörő kezdeményezés az új gasztorőrület, vagy pszichés zavar a földevés? Miért nyalja a földet a denevér, miért eszi meg az ember, és lehet-e bajunk tőle?

Egy francia stílusú tokiói étterem, a Ne Quittez Pas (Ne lépjen ki) séfje, Tosio Tanabe új összetevővel igyekszik meghódítani a vendégeket, földdel tálalja az ételeket. Talajleves, saláta földdresszinggel és földfagylalt - egyebek mellett ezek a fogások szerepelnek az étlapon a Reuters cikke szerint. "A tengert, a levegőt vagy a talajt nem ember teremtette. A természet részei ezek, és bizonyos értelemben saját jogon élőlények. Ezt próbálom visszaadni az ételeimben" - mondja Tanabe.

A séf olyan talajt keresett az ételeihez, amelyen még nem folyt földművelés. Egyszerűen járta az világot, és ásott. Végül egy észak-koreai föld mellett döntött, ahonnan napi egy kiló, gondosan ellenőrzött földadag érkezik az étterembe. Tanabe először lassú tűzön megfőzi a földet, hogy kinyerje az ízeket, majd szitán átszűri, hogy a homokot eltávolítsa belőle. A hatfogásos földmenü talajlevessel indul, amelyet földdel szennyezett szarvasgombával tálal, és földszorbettel zárul édes talajgratinnel. Tanabe legnagyobb büszkesége pedig a szarvasgombával töltött burgonya földkéregben. Az ételsor ára 10 000 jen (24 000 forint).

A séf szerint a földételek nemcsak finomak, de egészségesek is, mivel segítik az emésztést, és a talaj tele van ásványi anyagokkal. Az állatok esznek földet, az ember is evett régen - állítja. A fogadtatás nem átütő siker, de mint minden gasztroőrületnek, ennek is vannak követői.

Állatok, földevés és öngyógyítás

A tokiói séfnek igaza van abban, hogy az állatok gyakran esznek földet. Texasi és venezuelai farmerek figyelték meg például, hogy a tehenek patájukkal leásnak a gyep alá, és ha elérik a nyers, agyagos altalajt, esznek belőle. A kutatók szerint a szarvasmarhák leginkább a tiszta, finom szemcsés agyagot keresték. A földevést laboratóriumban is tesztelték. Kiderült, hogy a patkányok is esznek agyagot, de csak akkor, ha (mesterségesen előidézett) gyomorbántalmaikat akarják enyhíteni. Egyéb fájdalom nem váltotta ki belőlük ezt a fajta öngyógyító cselekvést. A trópusi gyümölcsevő denevérek az amazonasi esőerdőkben szintén földet nyalnak, de előfordul, hogy a háziállatok - kutya, macska - is rágják a földet.

A szakemberek régebben úgy vélték, hogy az állatok azért esznek földet, mert így juttatnak a szervezetükbe hasznos ásványi anyagokat, ez azonban olyan vidékeken is előfordul, ahol a talaj kevés ilyen anyagot tartalmaz, illetve növényevő fajoknál, amelyek esetében a növényi táplálék bőven fedezi az ásványianyag-szükségletet. Jelenleg úgy gondolják, hogy a talaj segít azoknak a mérgeknek a semlegesítésében (megköti őket a szervezetben, így könnyebben kiürülnek), amelyeket egyes növények termelnek azért, hogy megpróbálják megakadályozni az elfogyasztásukat. A texasi teheneket vizsgáló tudósok is erre az álláspontra jutottak, szerintük az állatok azért a szemcsés agyagot keresték, mert ennek egyrészt nagyszerű a felszívóképessége, tehát méregtelenít, másrészt eltávolítja a kérődzők tápcsatornájából az olyan kórokozókat, mint a rota- és koronavírus.

Az agyag méregtelenítő hatását vizsgálta James Gilardi kaliforniai kutató és csapata is 1999-ben. Arapapagájokkal kísérleteztek, mert ezek olyan alkaloidokat tartalmazó magvakkal táplálkoznak, amelyekben egyebek mellett jelen van a sztrichnin nevű méreg is, majd agyagot csipegetnek. Gilardi az arák egyik csoportját egy ártalmatlan alkaloid és agyag keverékével, másik csoportját pedig csak alkaloiddal etette. Pár órával később megvizsgálták a papagájok vérét. Az agyagot is fogyasztó arák vérében 60 százalékkal kevesebb alkaloid volt, mint a másik csoport tagjainak vérében.

Emberi talajevés

Tény, hogy az ember is ráfanyalodik a talajra, ha nincs étel, de akadnak kórós földevők is. A Pallas Nagylexikon szerint ínség idején Európában is előfordult a földevés, a harmincéves háború idején például finom mészföldből sütöttek kenyeret, de a földevés a trópusi népeknél sokkal elterjedtebb. Az Orinoco mentén lakó ottomákok a zsíros, sárgás agyagot kis gömbökbe gyúrták, majd tűznél megpörkölték, és úgy ették. Az új-kaledóniaiak zöldes zsírkövet ettek, Jáva szigetén vörös színű agyagot fogyasztottak. A lexikon ugyanakkor leírja, hogy a "braziliai botokudoknál csak a gyermekek esznek földet; e gyermekeket aztán fakósárga arcszin, soványság és nagyon kemény, vastag alsó test jellemzik; rendesen nem is érnek el vén kort".

Magyarországon az 1876-os Természettudományi Közlönyben már szó esik a földevésről. Megemlítik, hogy - főleg éhínség idején - itthon is gyakori volt a talaj fogyasztása, és felhívják a figyelmet Molnár János budapesti gyógyszerész értekezésére "egy nógrádmegyei föld chemiai megvizsgálásáról, mely országos inség alkalmával a vidék népességének táplálékul szolgál". A gyógyszerész vizsgálatai alapján megállapították, hogy a föld nem alkalmas táplálkozásra: "Ezekből az adatokból kitűnik, hogy e föld a táplálkozás czéljának épen nem képes megfelelni, mert a benne levő tápanyag csak 6/l0 %ra rúg, s így legfeljebb mechanikai izgatás útján idézheti elő a jóllakottság némi érzetét."

Betegség, pszichés zavar vagy védekezés

A nyugati társadalmakban a földevés (geofágia) elsősorban betegségre utal az orvosok álláspontja szerint. A pszichológia szerint a felnőttkori pica egyfajta táplálkozási magatartásavar, amely táplálkozásra alkalmatlan anyagok rendszeres fogyasztását jelenti, ebbe tartozik a földevés is. Másfél éves korig nem tekintik kórosnak, ezután általában meg is szűnik ez a szokás. Egyes elképzelések szerint a zavar valamilyen táplálkozási hiányt következménye (cink-, vashiány), de valószínűbb, hogy nem egyszerű táplálkozási hiányállapotról van szó, hanem számos szociális, kulturális, biológiai, viselkedésbeli és pszichológiai faktor együttes hatása váltja ki a kórképet.

Az egészséges ember földevési vágyának lehetséges okára Sera Young, a Cornell Egyetem munkatársa is kereste a választ. A kutatók eddig három különböző magyarázattal álltak elő, ezeket igyekezett megcáfolni, illetve megerősíteni. Az egyik magyarázat az éhség, amit nem nehéz alátámasztani, mivel amellett, hogy a háborúkban sokan sárral próbálták csillapítani az éhségüket, Haitin még ma is agyagpogácsákkal igyekeznek megtölteni a gyomrot, akkora a szegénység.

A másik feltételezés szerint a föld olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek másban nincsenek meg, például vas, cink vagy kalcium, a harmadik vélemény szerint a sárnak védelmező szerepe van a paraziták, növényi toxinok és kórokozók ellen, ami tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy az emberek ugyanazon okból esznek földet, mint az állatok.

Young és munkatársai több száz beszámolót néztek át misszionáriusoktól, felfedezőktől, antropológusoktól a világ minden tájáról, és megállapították, hogy a harmadik, egészségmegóvó teória állja meg egyedül a helyét. Az ásványianyag-hipotézis azért bukott el, mert az adatok szerint a legtöbb földevő kultúrában az elfogyasztott anyag alig tartalmaz ásványi anyagot. Ha a kalciumhiány vezetne a földevéshez, akkor Young szerint leginkább a kamaszok és idősek ennék, mivel a fejlődő és az idősödő szervezetnek van leginkább szüksége kalciumra, de a kutatások nem támasztották ezt alá. A földevést vashiánnyal magyarázók Young szerint azért tévednek, mert több tanulmány kimutatta, hogy a földevés vágya azután sem szűnt meg, miután vaspótlót adtak a földevőknek.

Végül a kutatók arra jutottak, hogy a méregtelenítéshez lehet köze a geofágiának. Az adatok szerint ugyanis az egészséges embereknél leggyakrabban kisgyermekkorban, a terhesség korai szakaszában és emésztőrendszeri gondok esetén lép fel a földevési vágy, amikor a szervezet leginkább védtelen a parazitákkal szemben. A trópusi éghajlaton pedig a táplálék tele van az emberi szervezetre káros mikrobákkal, amelyek megkötésére alkalmas az agyagos talaj.

A föld emésztést segítő tulajdonságát igyekeznek kihasználni a kovaföld-koktéllal fogyók is. Gubás Gabi színésznőnek például természetgyógyász férje segített lefogyni a terhessége után, például úgy, hogy földet itatott vele. A kovaföldből kevert koktél szerinte ugyanis tehermentesíti a szervezetet, mivel az agyag segíti az emésztést.

Veszélyes-e a földevés, és milyen földet együnk, ha már muszáj?

Magyar orvosok - elérhetően dokumentálva - Borsod-Abaúj-Zemplénben vizsgálták a földevés utóhatásait egy eset kapcsán. Egy ittas férfi érkezett a kórházba, aki fogadásból tíz evőkanálnyi - körülbelül 180-200 gramm - homokot evett, majd megijedt, és orvoshoz fordult. Az orvosok a vizsgálat során megállapították, hogy a lenyelt föld spontán, természetes úton távozik, és csak elvétve okoz elzáródást, szövődményeket, és ezeket is főleg a talaj szennyezettsége okozza - elsősorban ólom- és higanyvegyületek, permetezőszerek képében.

A Táfelspiccnek nyilatkozó kertész szerint is sokkal fontosabb számolni a föld szennyezettségével, mint az ásványianyag-tartalommal, ami szerinte annyira elenyésző, hogy ez nem lehet ok a földevésre. Ha azonban feltétlenül kipróbálnánk Tanabe menüjét, azt javasolja, hogy lehetőleg érintetlen földet keressünk erdőben vagy hegyekben, ahol nem kerülhetett vegyi anyag a talajba. A jó minőségű földet, ha beszélhetünk ilyenről az emberi táplálkozással kapcsolatban, sötét, szinte fekete színéről és agyagos állagáról ismerhetjük fel - tette hozzá.