Az egyes számú jolly joker, amelyet szinte mindenki imád, sokáig eláll, és bár nagyban különbözik az eredetitől, de éppen ez a jó benne. Lehetne tejporral, tejszínnel, vajjal vagy más anyagokkal utánozni a Nutellát, de akkor tartósítani is kellene, és több utánajárást igényelne. A receptet mindenki ízlése szerint alakíthatja, mi egy rész török mogyoróból, egy rész csokoládéból készítettük - fele tej, fele étcsokoládé volt - ehhez pedig csak olívaolajat adtunk, de adhatnak más olajat is. Lehet csökkenteni a mogyoró mennyiségét, kísérletezni kávédarálóval a finomabb állagért, sőt akár mandulával is fel lehet dobni.
Házi müzlik
Nehéz jó müzlit találni a boltokban, és ha nem is olcsóbb házilag kikeverve, drágább sem, és biztosan finomabb. A granola mézzel, fűszerekkel és olajjal vagy vajjal ropogósra pirított müzliváltozat, kevésbé egészséges, de karácsonyra éppen illik. Ha ajándékba szánjuk, mézessütemény-fűszerkeverékkel igazíthatjuk az alkalomhoz. Fogyókúrázóknak vagy nem édesszájúaknak persze egyszerűen összekeverhetjük a gabonákat a magvakkal és az aszalt gyümölcsökkel, legalább akkora lesz az öröm.
Húsok, halak zsírban, olajban
Rengeteg családban kerül ilyen a hűtőbe karácsonykor, főleg libamájból, pedig csirkéből és kacsából is jó. Minden házban más receptre esküsznek, fokhagymát és pirospaprikát tesznek bele, maguk sütik a hájat, vagy készen veszik a zsírt, mi a lehető legegyszerűbb, minden ízesítéstől mentes változatot szeretjük, mert így érvényesül legjobban a máj tiszta íze. Tálaláskor már ki-ki kedvére alakíthatja fűszerekkel, hagymával.
Sós üvegesek
A pesto télen is megvalósítható változata petrezselyemből készül, a receptben ugyan zsemlemorzsa szerepel, de ha helyette diót teszünk a mozsárba, egyből karácsonyibb lesz az üveg. Házi joghurtsajtból gyúrhatunk kicsi golyókat, belepakolhatjuk az üvegbe, és felönthetjük olajjal, így tartósabb lesz, és szebb. A legjobb sós kence, amelynek még jót is tesz, ha áll egy kicsit, a pesto provanszi rokona, a tapenade. Eredetileg csak olajbogyóból, kapribogyóból és olívaolajból áll, de mindenki másképp keveri - citromlével, brandyvel, fokhagymával vagy zöldfűszerekkel, szardellával szokták turbózni a keveréket, amelyet előételnek pirítóson, főételnek húsok töltelékeként fogyasztanak.
Ízesítők
A fűszersók-olajok és salátaöntetek csak olyanoknak szereznek örömet, akik minimális mértékű konyhai tevékenységeket végeznek, nekik viszont kifejezetten jól jöhet. A lehetőleg semleges ízű olajokat fel lehet dobni citrommal, csilivel, fokhagymával, zöldfűszerekkel vagy ezek keverékével, illetve bármi más fűszerrel, ami eszünkbe jut. A csilit főzni kell, hogy csípős legyen, a fokhagymagerezdeket elég a kés lapjával összenyomni, úgy dobálni a fertőtlenített üvegbe, és mehet is rá a felmelegített, de nem forró olaj. A lereszelt citromhéjat ugyanígy meleg olajba kell tenni, persze lehetőleg kezeletlen citromét, és a fehér rész nélkül.
A fűszersók elkészítésénél fontos, hogy minden alapanyag száraz legyen. Egy teáskanál fűszerhez egyszerre csak 2-3 evőkanál nagy szemű sót érdemes adni, úgy törni durvára, de nem porrá mozsárban vagy aprítógéppel. Ezután jöhet a következő adag. A fűszer lehet csili, citrom, lime- vagy narancshéj, szárított zöldfűszer, kínai ötfűszerkeverék, gyömbér, stb.
További csomagolható, ehető ajándéknak alkalmas receptek: