Burger King kontra McDonalds karácsony előtt

hamburger alapcsomag
Vágólapra másolva!
A Whoppert és a Le Big Macet nem kell bemutatnunk - ezek a szendvicsek a Ponyvaregény óta több témát nem nagyon tudnak szolgáltatni. De mire képesek a megfeszített sztenderdek szerint dolgozó láncok, ha rájuk szakad a kreativitás?
Vágólapra másolva!

A Baum & Whiteman gasztronómiai tanácsadó szerint a deluxe-burgereké a jövő. Az amerikai cég szerint 2013-ban egyre több gourmet-burgert lehet majd kapni a gyorséttermekben is. A láncok ugyanis rájöttek, hogy az eddig megszokott olcsó, egy-két dolláros burgerek mellett bőven megéri a magasabb árkategóriába is kirándulni egy-egy speciális szendviccsel, mint a fekete zsemlés hamburger vagy a japán kaviáros-homáros megoldás. Ezek sokkal drágábbak a megszokottnál, de ha alkalmi vételről van szó, a vásárlók engednek a kíváncsiságuknak, és a rendes burger árának többszörösét is hajlandóak kifizetni. (Összehasonlításképpen: egy sajtburger 250 forint, a lentebb elemzett gyorséttermi hamburgerek 990-1090-be vannak, kedvenc hamburgerezőnk kifogástalan, kért készültségi fokozatra sütött szendvicse 15 dekagrammos húspogácsával 1690 ft.) Ez a trend - tekintettel az érintett láncok nemzetközi jelenlétére - valószínűleg hazánkba is megérkezik hamar. Sőt már meg is érkezett, mindkét nagy gyorsétteremlánc rendszeresen előrukkol kisszériás hamburgerekkel, és épp aktuális választékukban is ajánlanak ilyen termékeket.

A McDonald's és a BK közötti különbségeket a megkérdezett fogyasztók kizárólag szubjektív szempontok mentén fogalmazták meg, a másnaposság és a megmagyarázhatatlan addikció felülreprezentált volt a válaszok között. "A Big Macnél jobb gyógyszer nincs az epehányós másnaposságra. Kipróbáltam, a BK nagy szendvicse nem működik." "Másnaposan csak a Big Mac-sajtburger páros segít nagy kólával. Máskor a szagát nem bírom elviselni, de akkor kell, nagyon kell." "Havonta egyszer ellenállhatatlan vágyat érzek." "A BK jobban ízlik, de a Mekit néha megkívánom, nem tudom miért, pedig sokat gondolkoztam rajta."

Mi pont másnaposságot és ellenállhatatlan vágyat nem éreztünk, amikor lementünk az Oktogonra, hogy összenézzük, mit tudnak a két konkurens aktuális téli-karácsonyi, kisszériás és/vagy prémiumnak titulált, tehát a dizájnburger fogalmába eső hamburgerei. Az árak onnan vannak.

Forrás: Táfelspicc

Alpesi deluxe - 990 Ft

Legelőször kiemelnénk, hogy kukoricadarával van megszórva a zsemle, ami - ahogy a BK weboldalán megtudhattuk- prémium húzás. Csakhogy ez a McDonald's burgere, ezek szerint a kukoricázás általános prémium tett ezekben a körökben. Minket ez annyira nem hat meg, de hadd csinálják, ha annyira nem tudnak nyugton maradni. A fenti név rántott csirkés-sonkás szendvicset takar. A vékonyra vágott sonka konfekcióminőség, a rántott húst először nem értjük, majd hosszas elemzés után rábökjük, ez csirke. A szendvicsről ezzel mindent elmondtunk, menzai cordon bleu sajt nélkül, zsömlében. Kukoricadarával megszórt zsömlében. Van még egy kis rossz értelemben vett fitneszjellege is, már ami az ízvilág semlegességét, azaz totális hiányát illeti.

Forrás: Táfelspicc

Angus XT - 990 Ft

A BK prémium terméknek nevezi anguspogácsás, de főleg lilahagymás Whopperét. Az angusozás - az angus egy kifejezetten húshasznosítású, skót eredetű szarvasmarhafajta -, menő mostanában, és az ár végül is prémium. De azt már nem értettük, hogy a sok-sok lilahagyma és a kukoricadarával meghintett pogácsa mitől az - idézünk: "további prémium összetevőket tartalmaz, mint a kukoricadarával hintett zsömle, a lilahagyma" -, de mindegy is. A hús 175 gramm, az biztos, és az már tisztességes hamburgerpogácsa-méret, nem csak egy hússzalvéta.

Miért Whopper, miért nem hamburger?

Pontos meghatározás a linken, de a lényeg lángon sütött húspogácsa, a BK-hoz vonzódást a megkérdezettek jellemzően a füstízzel indokolták. A Whopper-védjegy, a lángon sütés nem az.


A lilahagyma prémiumságára gyorsan fény derült: sok, kegyetlenül sok. Mi azok a hagymacsípősmehetbele népek vagyunk, de ez a mennyiség már nekünk is zavaró. A hamburgerpogácsa mérete cserébe nem zavar senkit, ekkorára gyúrjuk otthon is, jobb helyeken is. Bő férfiujjnyi vastagság, annyi, hogy a lilahagyma kiszedegetését is megbocsájtjuk. A belekent barbecue-kulimász olyan, mint a gyorséttermekben szokott lenni, édes, de akkor még egyszer megjegyeznénk: ebben sok hús van. Vastag is. A hús.

Forrás: Táfelspicc

Merry Cheesmas - Santa Claus - 1090 Ft

Ennél rosszabb szóviccet csak az egyébként csodálatos Kulka János-könyv borítóján olvastunk, de ezen megpróbálunk felülemelkedni. Akkor is idegesítő, az idegen nyelvvel menőzést különösen utáljuk, de ahol Whopper a hamburger, miért ne Merry Cheesmas legyen a bazinagy sajtburger? A cheesmas magyarul maasdami és edámi sajtokat jelent, ezeket rakják ebbe a hamburgerbe, tudtuk meg a BK weboldalán.

Mi az a maasdami és edámi?

maasdami: tehéntejből készült holland félkemény sajt. Legalább 4 hétig érlelik, íze enyhén édeskés, színe sárgás, az ementálihoz hasonlóan a belseje lyukacsos, de az előállítása az ementálinál olcsóbb és gyorsabb.
edámi: az észak-hollandiai Edam kikötőjéből származó préselt, tehéntejből készült félkemény sajt. 3-tól 6 hónapig tart az érlelése, ettől függően sárga vagy vörös a kérge. A Noord Hollandse Edam védett márkajelzés.


Amikor körbeadtuk az XT-t és a Santa Claust, csak egyetlen dolgot kértünk a Jézuskától. Aki ezt a két szendvicset vakon megkülönbözteti egymástól, annak minden kívánsága teljesüljön. Pontosabban, aki ezt a kettőt külön termékként futtatja, annak egy se. Mert teljesen egyformák. A százforintos (1090 és 990 forint esetében ez arányaiban sok) differenciát nem értjük, és mivel maszlagot nem eszünk, mert mérgez, soha nem is fogjuk megérteni. Amit az Angus XT-ről elmondtunk, itt is érvényes. A hús tisztességes hamburgerpogácsa méretű (ugyanakkora, mint a másikban), a hagyma túl sok (ugyanannyi, mint a másikban). A hozzáadott pirított hagyma egyáltalán nem érződik, szerintünk ki is hagyhatnák, és még több pénzt kereshetnének vele.

Forrás: Táfelspicc

Sajtos Gourmet -1090 Ft

Te, az ott egy rántott sajt?- hangzott el még az előzetes adatgyűjtéskor. Az ott az. Rántott sajt és hamburgerpogácsa, hát van az a premenstruációs zabadüh, amikor ez jó ötletnek tűnik, de hogy erre terméket fejlesszenek? Mindenesetre meglepő, de egy átlagos ciklusközepi szerdán inkább ízléstelen tréfának tűnik, mint vonzó ételnek. Mégis vonzódtunk hozzá. A rántott sajt uralkodik a hamburgeren, aminek ízvilága így rendkívül sós, folyékony melegként határozható meg. Ezt a sajtként értékesített folyékony meleget már mindannyian ismerjük a hasonló és olcsóbb árkategóriájú, olvasztott sajtot tartalmazó termékekből. Mivel van benne füstölt bacon is (a folyékony melegben), ezért a hamburger kolbászos Camping sajtosnak nevezhető. Ez kellemes nosztalgikus emlékeket idéz fel bennünk, ami, mint tudjuk, megfizethetetlen.

A szendvics ezzel a kompromisszummentes kalóriavállalással tökéletes gyógyír a másnaposan Big Mac-sajtburger párost követelőknek, ha ezt rendeli, egyben megkapja mindkettőt. Tekintettel a szendvics premenstruációs energiaigényeket lefedő és másnapos diétában is alkalmazható jellegére, a Sajtos Gourmet nem kicsi piaci rést töm be. És egyébként is mi másért járnánk gyorsétterembe, mint az ilyen tömény, sós otrombaságokért?

Forrás: Táfelspicc

Az eredet, amiben egy biztos - Hamburg

A hamburger ősét a legtöbben a tatároknak tulajdonítják. A történet szerint Dzsingisz kán és csapata, az Arany Horda ideje nagy részét a nyeregben töltötte, a harcosoknak lovaglás közben kellett enniük, ezért olyan ételre volt szükségük, amelyet gyorsan és könnyen el tudtak fogyasztani. A friss bárány- vagy ürühúst ledarálták, kis pogácsákra formázták, nyersen fogyasztották. Dzsingisz kán unokája, Kubláj kán később elfoglalta Moszkvát, ahol az oroszok a darált húshoz aprított hagymát és főtt tojást tettek, ez lett a tatárbifsztek. Az 1600-as években Németországba is eljutott a tatár steak, majd a XVIII. században a német matrózok New Yorkban is elterjesztették, és a hamburgi kikötő után Hamburg Steaknek nevezték el.

Abban, hogy a hús hogyan került két kenyérszelet közé, már nem ekkora az egyetértés. Egy legenda a wisconsini Seymourba teszi a hamburger születését. Eszerint 1885-ben a 15 éves Charlie Green húsgombócra szakosodott standot nyitott egy vásáron. Rájött, hogy a vásárlók azért nem veszik a gombócot, mert nehéz egyszerre enni és nézelődni is, úgyhogy szétlapította, és két szelet kenyér közé tette őket. Mivel a hamburgi steak kifejezést már használták a darált marhahúsra előtte, ezért lett az új szendvics neve hamburger.

Egy másik történet az ohiói Frank és Charles Menchesnek tulajdonítja a szendvics ötletét. 1885-ben Frank és Charles vásárról vásárra járt, és kolbászos szendvicset árult a népnek. A New York állambeli Hamburgban is ezt tették, amikor egyszer csak kifogytak a kolbászkák alapját adó sertéshúsból, és mivel a hentesek nem voltak hajlandóak a nagy melegben és párában disznót vágni, a két testvér a malacot darált marhahúsra cserélte, és az így készült szendvicset a vásár helyszínéről hamburgernek nevezték el.

Van európai eredettörténet is. Eszerint egy hamburgi szakács, Otto Kuasw hamburgert készített a népnek 1891-ben. Ez egy vékony marhahúspogácsából állt, amelyet tésztában sütött ki, és két szelet megvajazott kenyérszelet közé tette egy tükörtojással. A szendvics a kikötőben megforduló tengerészek kedvence lett, és a hajósok New Yorkba is elvitték a hírét, ahol a kikötőváros után hamburger néven kezdték árusítani.