Tonnányi étel a süllyesztőben, milliós bírságok

Életveszély? Tonnaszám átcímkézett csirketetemek? Nem, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal az idén több tonna gonosz baracktól és savanyúságtól óvta meg az életünket. Mégis mekkora volt ezekért a biológiai fegyverekért kirótt legnagyobb bírság az idén, és miért semmisítik meg a látszólag fogyasztható ételt? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) kérdeztük az év élelmiszer-botrányairól és az ellenőrzési gyakorlatról.

Viszonylag gyakori hiba a lejárt fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő és a hiányzó vagy nem előírás szerinti jelölés - tudtuk meg a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságától. Sokszor előfordul az is, hogy a kereskedő nem tudja bemutatni - vagy csak hiányosan - a termék származását igazoló dokumentumokat, ilyenkor az élelmiszer nem biztonságos. Ha pedig a vállalkozó nem tudja bemutatni az élelmiszer előállításához, illetve forgalmazásához szükséges engedélyt vagy regisztrációt, akkor maga a tevékenység minősül illegálisnak.

Kiemelten kezeli a Nébih azokat az ügyeket, ahol a szabálytalanság komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, vagy nagy mennyiségű élelmiszert érint a szabálytalanság, de ugyanígy sokat nyom a latban, ha hamisított élelmiszerekkel próbálják megtéveszteni a fogyasztókat, vagy illegális tevékenységet derít fel a hatóság.

Az idei csúcstartó

Mivel egy uniós rendelet értelmében nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba, ezért ezeket lefoglalják. Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha az egészségre ártalmas vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan. A forgalomból kivont élelmiszereket - attól függően, hogy milyen termékcsoportba sorolhatóak, milyen okból kellett kivonni őket a forgalomból, megsemmisítik vagy ártalmatlanításra utalják (például kötelezik a gyártót, hogy vonja ki a termékből az egészségre ártalmas anyagot, és csak azután kerülhet ismét kereskedelmi forgalomba).

Emellé jöhet az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, természetesen más ok miatt is - például higiéniai hiányosságok az üzletben -, aminek az összege minimum 15 ezer, maximum 15 millió forint lehet. 2012-ben az eddigi csúcstartó egy jelöletlen és ismeretlen eredetű őszibarackot forgalmazó vállalkozó, 12,8 millió forintos bírsággal, ráadásul a barackokat is az ő költségén semmisítették meg. A bírság mellett a hatóság határozott időre, teljesen vagy részlegesen bezárhatja a jogsértő egységet, korlátozhatja a tevékenységét, megtilthatja vagy feltételhez kötheti a működését.

A színezés sláger a hamisítók körében

A legnagyobb visszhangot kiváltó hamisítás 2012-ben kétségtelenül a marhahúsnak álcázott sertéshús volt. A svéd élelmiszer-hatóság derítette ki, hogy egy magyar cég fagyasztott marha-vesepecsenyeként és borjúszűzként jelölt sertéshúst adott el egy svéd felvásárlónak. A magyar hatóság szerint a sertéskarajt a csalók befestették, és így úgy nézett ki, mintha - sokkal drágábban eladható - marhabélszín lenne. A csalás azért nem volt ránézésre nyilvánvaló, mert a festés után a húst befóliázták és lefagyasztották. A vizsgálat még mindig tart.

Nemcsak a sertést színezik, hogy marhahúsnak tűnjön, a csirkét is sárgítják a könnyebb eladhatóság kedvéért (a sárga szín miatt a vásárló könnyebben hiheti, hogy szabadtartású baromfival van dolga). Dunakeszin például kurkumaoldatba mártották az egyébként is illegálisan levágott tetemeket. A hatósági szakemberek a helyszínen található 22 kg kurkumapor felhasználását megtiltották, összesen 1540 kg vágott baromfit és belsőséget foglaltak le, és milliós nagyságrendű bírságot szabtak ki.

Felszívódott az eladó és a vevő is

Tolna megyében több mint 35 ezer üveg - átcímkézett - uborka- és zöldparadicsom-konzervvel leptek meg egy élelmiszer továbbforgalmazással foglalkozó vállalkozót. Az üzlet megkötését követően az eladónak és az áru leendő vevőjének is nyoma veszett, a becsapott kereskedő ekkor fordult az élelmiszer-biztonsági hatóság szakembereihez.

Lejárt szavatosságú és ismeretlen eredetű távol-keleti élelmiszerek tömkelegét találták a hatóságok egy budapesti razzián. Előbb egy kínai üzletben találtak gyanús, jelöletlen tengeri herkentyűket, majd az üzlet beszállítójának nagykereskedelmi raktárában is több tonna élelmiszert foglaltak le. Helik Ferenc, a Pest megyei kormányhivatal igazgató főállatorvosa az [origo]-nak azt mondta, hogy a kínai üzletben és a raktárban talált termékek között szeletelt halak, kagylók, csigák, csirkék, báránycombok és olyan tengeri herkentyűk is voltak, amelyekről elsőre azt sem tudták megmondani, hogy pontosan micsodák. Emellett különböző keleti fűszereket, önteteket, rizst, tésztát, üveges savanyúságokat is találtak. Találtak 2004-ben lejárt termékeket is. Az üzletből 4,5 mázsa élelmiszert semmisítettek meg, a raktárban pedig a fagyasztókamrákban 25 tonna élelmiszert vontak forgalmi korlátozás alá, a további raktárakban megközelítőleg 15 tonna száraztészta, növényi olaj, szárított- és édesipari termék került hatósági zár alá.

Győrben, egy családi ház bérelt helyiségeiben többféle savanyúságot állítottak elő, illegálisan. Itt a Nébih 17 darab 200 literes hordónyi savanyút foglalt le és semmisített meg. Dunakeszin másfél tonna kétes eredetű élelmiszert foglaltak le egy "súlyos higiéniai hiányosságokkal működő" húsüzletben. Az üzletet bezárták, és több mint kétmillió forint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki.

Csongrád megyében 1,5 tonna zöldséget (vöröshagyma, sárgarépa, fehérrépa, karalábé, zeller) semmisítettek meg, mert az áru nem volt jelölve, és az eredete sem volt megállapítható. Szabolcs-Szatmár-Beregben több mint 6500 kg lejárt minőségű különböző édességet (főleg szaloncukrot) vontak ki a forgalomból. Komárom-Esztergom megyében összesen 220 320 darab Szlovákiából származó jelöletlen tyúktojást foglaltak le a komáromi volt határállomáson.

Gyakori az is, hogy magát őstermelőnek valló árus saját termelésű hazai áruként adott el spanyol epret, görög vagy olasz dinnyét, sőt még narancsot is kínáltak eladásra így.

Néha van lehetőség a javításra

A friss zöldség-gyümölcs ellenőrzésével foglalkozó Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság a Táfelspicc kérdésére elmondta, az ellenőrzések többségében a kifogásolt zöldségek és gyümölcsök, miután a hibát helyrehozták (átválogatták, újrajelölték, leminősítették), ismét eladhatók, amennyiben az áru származásával vagy nyomonkövethetőségével nem volt probléma. A túlérett, héjhibás, méreten aluli vagy friss fogyasztásra alkalmatlan termék a legtöbb esetben egyéb célra - például ipari feldolgozásra, esetleg állati takarmánynak - még alkalmas lehet.

Azokat a friss zöldségeket és gyümölcsöket semmisítik meg, amik jelöletlenek és dokumentumok hiányában nem lehet megállapítani az eredetüket. Szintén megy a kukába a romlott áru és a megengedett határérték feletti növényvédőszer-maradékot tartalmazó élelmiszer.

Nincs értelme a bevizsgálásnak

Az épnek tűnő, de élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő, gyorsan romló árut nincs értelme megvizsgálni, mielőtt megsemmisítenék, mert a laboratóriumi vizsgálatok az esetek legnagyobb részében drágák, ráadásul hosszú időt vesznek igénybe - közölte a hatóság. A friss zöldség és gyümölcs például a vizsgálat végére már fogyaszthatatlanná válna.

A hatóság meglepő tanácsa: koszos eladótól ne vásárolj!

A hatóság tanácsa szerint az alapanyagokat, élelmiszereket mindig megbízható helyről (üzletben, piacon) vásároljuk. Érdemes megfigyelni, hogy milyen az üzlet tisztasága, az árutárolás rendje, de a Nébih azt is javasolja, hogy az eladók személyi higiéniáját se hagyjuk figyelmen kívül.

Ha az élelmiszer látszatra, szagra vagy tapintásra eltér a megszokottól, semmiképp ne vegyük meg, és még a boltban vagy piacon ellenőrizzük a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időt is. Lejárt, sérült csomagolású készítményt lehetőleg ne vegyünk.