Már az apróhalakat is veszélyezteti a túlhalászás

Óceánkutatók szerint a jelenlegi felére kellene csökkenteni az apróhalak kifogásának ütemét, hogy elkerülhető legyen az ökológiai katasztrófa.

A mértéktelen halászatnak köszönhetően nemcsak az olyan nemes, nagy halak kerültek mára a kihalás szélére, mint a kékúszójú tonhal vagy a tompaorrú tok, de az olyan, alapvetően értéktelenebbnek gondolt fajták is, mint a szardínia vagy a hering. Az amerikai Ócenvédelmivédelmi Intézet igazgatója, Ellen K. Pikitch szerint, ha az első sorban ipari célból történő apróhal-halászat tempóját nem csökkentik legalább a jelenlegi felére, akkor nemcsak a közvetlenül érintett fajokat, de a táplálékláncban fölöttük levő ragadozókat is súlyosan érinti. A tanulmány arra hívja föl a figyelmet, hogy a nem túl értékes halak értékét nemcsak a névleges piacin érdemes számolni, hanem úgy is, mint a tonhal, a tőkehal, és egyéb, kifejezetten drága halfajták természetes táplálékát - így pedig rögtön a dupláját érik.

Az apróhalak egy évszázada a világ teljes halkitermelésének mindössze nyolc százalékát tették ki, ez az arány mára harminchét százalékosra nőtt. A kifogott halak legnagyobb része ráadásul nem is rendes emberi fogyasztásra megy. Egy kisebb részüket táplálékkiegészítők készítésére használják, a legnagyobb hányaduk pedig tengeri farmok takarmányozására megy. A tengeri állatok tenyésztése jelenleg bármekkora mennyiséget képes lenne fölvenni ebből a takarmányból, tekintve, hogy a jelenleg hozzáférhető tengeri halak és kagylók fele tenyésztésből kerül az asztalra.