Mi után sír a külföldön élő magyar?

Sírva könyörögnek anyukájuknak tarhonyát, kolbászt és paprikát tartalmazó szeretetcsomagokért, légi postával szállíttatják a Túró Rudit, megszállottan nyomoznak bármi után, ami hasonlít a tejfölhöz. Külföldön élni jó, csak az a fene nagy honvágy ne lenne állandóan. A honvágynak pedig le kell csapódnia, ki kell pukkannia, fel kell törnie valahol, ez pedig, ahogy ők mondják, pitiségekben manifesztálódik. Legtöbbször az ételek hiányában. 

Három, évek óta külföldön élő fiatal magyar lányt kérdeztünk ételekben megmutatkozó honvágyukról. Mindhárman órákat tudtak volna beszélni a témáról, szenvedélyes, nyughatatlan felsorolással ácsingózva a megszokott magyar ételek után. Bár Európa három egymástól távol eső szegletében, Zsófi Olaszországban, Réka Írországban, Lilla Finnországban él, a hiányzó alapanyagok sora körülbelül megegyezik, sőt, az említési sorrend is azonos.

Tejföl

A legégetőbb a tejföl hiánya. Ugyan nem hungarikum, valószínűleg az oroszoktól származik, vélhetően mégis mi használjuk a legtöbb ételhez. Léteznek tejfölhöz hasonló termékek külföldön, például a créme fraiche sokfelé kapható. Állagban Réka szerint körülbelül teljesíti is azt, amit a tejföltől elvárnánk, az íze azonban inkább a tejszínéhez hasonlít, márpedig a savanyúság a tejföl lényege. Zsófi is talált egy tejfölféleséget Sienában, de az is csak állagában hasonlít az igazira. Igazi tejföl előállításához pedig elég némi jó minőségű teljes tejet szerezni, azt letakarva állni hagyni 2-3 napig, majd a tetejéről lefölözni a tejfölt. Jó nagy mennyiségre van szükség, hiszen egy pohárnyi adaghoz kell 3 liter tej. Ha tejaltatással nem is, akkor a helyi magyar boltban - mint megtudtuk, Belfastban például van ilyen - éppen hozzájutottak egy doboznyi hazaihoz, már olthatják is be a tejszínüket vele, onnantól pedig folyamatos lehet a tejfölből az önellátás. Itt megmutatjuk, hogyan kell.

Túró

A túró és a Túró Rudi mindenkinek a listáján a második legfájdalmasabb, égető hiány. Persze aztán helyesbítenek, hiszen nélkülözése a túrós csusza és a túrógombóc miatt is fáj. Zsófi is szereti az olasz ricottát, mint mi, de a ricotta egyszerűen nem túró. Réka megpróbált paprikát keverni az ír cottage cheese-be, hogy körözöttnek nevezhesse - úgy még elment, de a tésztán már súlyos kudarcot vall.
Miután megaltattak három liter tejet két deci tejfölhöz, az aludttejből túrót készíteni már igazán gyerekjáték. A Túró Rudi rekonstrukcióját több kísérlet után értelmetlennek nyilvánítottuk: a hatás így se, úgy se lesz olyan, mint az eredeti, bármennyi munkát fektetünk is bele. Már azzal sokat csillapíthatnak azonban a roppanó étcsoki bevonó és a citromos túró kombinációjáért epedező kinnragadtak, ha egy panna cotta jellegű desszertben formálják meg a hiányzó ízeket és állagokat, melyet külön az ő kedvükért fejlesztettünk ki.

Tojásos tészták, tarhonya

A hagyományos menzatésztákat is nehéz külföldön reprodukálni, hiszen tojásos tésztából általában kevesebb fajta létezik, mint nálunk, a krumplis tészta pedig csak fodros kockával az igazi, sőt, panaszkodik Zsófi, bármit csinál, a darás tésztának sehogyan nem lesz olyan az íze, amilyen otthon. Ugyanígy hiányzik Lillának a tarhonya, amiből már a kiköltözést követően maga után küldetett egy kilóval. Legközelebb csinálhat magának, elég hozzá egy adag gyúrt tojásos tészta és egy nagy lyukú reszelő - itt megmutatjuk, hogyan. Hiába, az élmény így sem teljes, hiszen tv paprika, fűszerpaprika például szintén nincs, és lehetetlen megküzdeni a fehér répa hiányával is.

A kakaós csiga nem croissant

Hiába figyel az olasz pékségek pultjaiban a legfinomabb croissant, hiába rendelkeznek a finn pékségek százzal több típusú pék- és cukrászsüteménnyel, a lányok szíve csak egy kakaós csiga után dobog. Jóllehet, mi mítosznak érezzük az ún. békebeli kakaós csiga legendás nosztalgiával körített minőségét csakúgy, mint a mai magyar pékségek témabeli kínálatát, abban egyáltalán nem kételkedünk, hogy otthon vagy a világ bármely konyhájában remek kakaós csigák állíthatók elő. A megúszósok próbálják egyszerű kelt tésztával, ha viszont az igazira vágynak, készítsék élesztős, hajtogatott leveles tésztából.

"Semmi nem olyan"

Bármilyen ügyesen kombinálják a külföldön fellelhető alapanyagokat, a székely káposzta vagy a milliárdokért kapható mákból készült guba, ahogy mindegyikük fogalmaz: sehogyan nem lesz olyan. Ezen a ponton válik világossá, hogy a tényleges hiányokon túl a külhonba szakadtak magyar ételek iránti nosztalgiája valóban puszta honvágy. Sőt, Réka azt mondja, még olyan ételek után is eleped, amiket itthon soha nem evett, és mindent megadna egy csomag vaníliás karikáért a drága jó angol vajas kekszek helyett, hogy a téli szalámiról, a kolbászról vagy a hurkáról már ne is beszéljünk.

Helyettes nincs

Megkérdeztük a lányokat, létezik-e bármi, amiért úgy sírnának hazaköltözésük után, mint ahogy most epekednek a tejföl után. Míg mi itthon az olasz konyhát istenítjük, az ott élő Zsófi még a fagyiról is le tudna mondani, Lilla a finn rozskenyeret hiányolná, azt sem életveszélyesen, Réka pedig csak az ír vörös sörért morzsolna el néhány könnycseppet, ami, mint mondja, sokat elárul az ír gasztronómiáról. Mi mindenesetre már tudjuk, mivel töltsük meg a külföldi szeretteknek küldendő csomagot, vagy hogy mivel várjuk a karácsonyra hazatérőket, bár ők is bevallják: nem biztos, hogy könnyes szemmel falnák a töltött káposztát, ha mindennap kaphatnának belőle, de a lehetőség hiánya nagy érzelmeket kavar fel.