Nem vált be a V-chip: a távirányító még a szülők kezében van

Vágólapra másolva!
A nyári időszakban még több gyerek ül a képernyők előtt, így a különböző tévécsatornák által sugározott erőszak akár a délelőtti órákban is eláraszthatja őket. Az Egyesült Államokban 2000 januárja óta minden televíziókészüléket ellátnak a V-chip nevezetű szűrőszerkezettel, de a szülők nem bíznak benne. Pszichológusok szerint az egyetlen védelem a médiában látott erőszakos példa ellen, ha a szülők megbeszélik gyermekükkel a látottakat.
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államokban 1999 óta lehet kapni a televíziókészülékekbe szerelhető úgynevezett V-chipet, 2000 januárjától pedig minden új készüléket ellátnak a csúcstechnológiai berendezéssel, mely kiszűri a központilag erőszakosnak ítélt, kóddal ellátott műsorokat. A szerkezet azonban korántsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a szülők sokkal inkább a képernyő sarkában látható figyelmeztető jelekben bíznak. A Kaiser Family Alapítvány nemrég készült felmérése alapján az amerikai családok 40 százaléka rendelkezik a V-chippel, közülük azonban csak 17 százalék használja. A megkérdezettek egy része nem is tudta, hogy készülékét V-chippel szerelték fel, a többiek pedig úgy vélték, egyáltalán nem megbízható a szerkezet. A szülők véleménye megoszlott abban, hogy a műsorok erőszaktartalmát a kormány szabályozza-e, azonban abban egyetértettek, hogy a képernyőről áradó verbális és képi erőszakkal szemben védtelenek gyermekeik, valamint hogy az agresszív viselkedésmintáért kizárólag a média felelős. A felmérést 800 - 2 és 17 év közötti gyermeket nevelő - amerikai szülő bevonásával készítették.

A britek szintén nemrég publikált tanulmánya szerint, melyet az Independent Television Commission készített, a brit gyerekek többet tévéznek, mint európai kortársaik. A felmérés szerint a 16 év alatti gyerekek 52 százaléka rendelkezik a gyerekszobában elhelyezett saját készülékkel (a négy év alattiaknál ez az érték 36 százalék), sőt 14 százalék videomagnót is kapott szüleitől. Egy másik tanulmány, melyet két doktornő, Sonia Livingstone és Moira Bovill készített, arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Királyságban élő gyerekek töltik a legkevesebb időt olvasással, illetve szabadban való játékkal. Ennek fő oka, hogy a szülők

Ezt látja a magyar gyerek

Magyarországon az AGB Hungary 2001. január 1. és május 31. közötti időszakot vizsgáló felmérése szerint a 0-17 éves gyerekek a hétvégén átlagosan 290 percig tévéznek, hétközben pedig 180 percig. A nyári időszakban pedig még tovább emelkedik ez az egyébként is kirívóan magas érték.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) idén márciusban közzétett, előző évre vonatkozó felmérése szerint a kereskedelmi csatornák az alacsonyabb nézettséget nyáron több erőszakos elemet tartalmazó műsorral próbálják javítani. A tanulmány kitért arra is, hogy a gyerekeknek szánt délelőtti műsorsávban sokkal több erőszakos jelenet volt látható az RTL Klubon, mint a TV2-n, sőt az RTL Klub rajzfilmjeire 72 százalékban volt jellemző az agresszió. Azonban az ORTT azt is megállapította, hogy a TV2-n több volt az explicit erőszak, riválisa inkább verbálisan és utalásszerűen volt erőszakos műsoraiban.

Az 1996-os médiatörvény a következőképp rendelkezik a gyermekek védelméről: „Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.”

Magyarországon a médiatörvény idézett passzusain kívül nincs központilag szabályozott rendszer a korhatáros műsorok besorolására; a televíziók saját etikai szabályzatuk alapján döntik el, hogy mely műsorok erőaszakosságára hívják fel előzőleg a tévénézők figyelmét.

Kék háromszög, vörös kör

A túl sok agresszióval vádolt RTL Klub négy hete kinevezett programigazgatója, Kolosi Péter az [origo] kérdésére elmondta, hogy a csatorna saját összeállítású, részben a nemzetközi trendek nyomán írott irányelvek alapján sorolja különböző korhatáros csoportokba műsorait. A cselekmény jellegét, a nyelvezetet, az erőszakos vagy szexuális tartalmat vizsgálva állapítják meg, hogy a műsort meg kell-e jelölni a képernyő jobb alsó sarkába helyezett kék háromszöggel vagy a piros körrel. Előbbi a 14 éven aluliaknak nem ajánlott és csak este nyolc után vetíthető, utóbbi a kizárólag felnőtt, azaz a 18 éven felüli nézőknek szóló, éjjel 11 után sugározható műsorokat jelenti. A jelek a film vagy műsor megkezdése után 5 percig láthatóak, illetve minden reklámblokk után szintén öt percig. A kék háromszöget eddig több műsornál is - pl. Első Generáció, Ál/arc - feltüntették, a piros kört azonban ebben az évben csak a Texasi láncfűrészes mészárlás folytatódik című filmre kellett kitenni. Kolosi elmondta azt is, hogy a sugárzásra kerülő műsorokat egy külön munkatárs nézi végig, hogy azokban se jogilag, se etikailag kifogásolható rész ne maradhasson.

Nézzük együtt!

A képernyőn látható erőszak a gyermekpszichológusok szerint kétféle eredményt okozhat. Az egyik vélemény szerint az ilyen jellegű filmek levezetik a gyerekben felgyülemlett agressziót, mások viszont azt állították, hogy a példa ragadós, tehát a gyerekek inkább maguk is agresszívebbé válnak a látottak hatására. Hogy eldöntsék a kérdést, számos kutatást végeztek, azonban egyik tábor álláspontja sem igazolódott be egyértelműen - mondta az [origo]-nak Füleki Bettina pszichológus. Egy azonban biztos: a tévéből érkező hatalmas ingermennyiség feldolgozás, értelmezés nélkül rendkívül káros a gyermeki elmére. Ha a család megbeszéli a látottakat, nem okozhat gondot egy-egy erőszakos jelenet - állítja, majd hozzáteszi: a szülők csak saját felelősségüket próbálják továbbhárítani, amikor a tévécsatornákat hibáztatják a sok tévézés után agresszívvá vált gyerekek miatt.

Korábban:
A meztelen képernyő
Árt-e a tévénézés a gyerekeknek?