Leon Uris orosz-zsidó bevándorlók gyermekeként született az Egyesült Államokban. Saját bevallása szerint édesapja sorsa volt rá a legnagyobb hatással, az ő hibáit szerette volna mindig elkerülni. Iskoláit csak nehezen végezte el, többször is megbukott (angolból háromszor is), mindez mégsem tartotta vissza attól, hogy írói ambíciókat tápláljon.
A II. világháborúban tengerészgyalogosként szolgált, közben pedig megírta első regényét. A Battle Cry 1953-ban jelent meg, 1955-ben pedig film is készült belőle. Ekkor már Uris Izraelben végzett kutatatásokat új művhez, az Exodus-hoz.
A zsidó állam alakulásának története 1958-ban jelent meg. Bár rendkívül magas példányszámban fogyott kezdetektől fogva (az Elfújta a szél után ez volt a második legolvasottabb könyv), sikerét beárnyékolta egy per, melyet Dr Wladislav Dering indított. A lengyel férfi háborús bűnösként szerepel a műben, amiért rágalmazással vádolta Urist. A londoni bíróság 1964-ben hozott ítéletet az ügyben, megállapítva, hogy Dering vádja lényegében megalapozatlan, és ő tartozik fizetni a per költségeit.
Közben az Exodus megfilmesítési jogait is megvásárolta Hollywood, és Paul Newman főszereplésében forgatott belőle filmet. Uris azonban elégedetlen volt az alkotással, és összeveszett annak rendezőjével, Otto Premingerrel. 1971-ben azonban musical is készült a regényből.
Következő műve, a Mila 18 Holokaust-túlélőket szólaltatott meg - ezt tartotta élete legfontosabb munkájának. Legtöbb regénye történelmi eseményekhez kapcsolódott, ezek szolgáltatták a hátteret az emberi sorsok életre keltéséhez.
1999-ben adták ki az A God in Ruins című művét, mely 2008-ban játszódik, az elnökválasztás idején, azonban ez is főként visszaemlékezésekből táplálkozik. Utolsó műve, az O'Hara's Choice ebben az évben jelent meg. Leon Uris halálát veseelégtelenség okozta.