Törőcsik mint százéves anyakirálynő újhodik meg ismét

A Katona József Színházban az idei első bemutató novemberig váratott magára. Weöres Sándor tragikomédiájának, a Szent György és a Sárkánynak főszerepét Törőcsik Mari ölti magára, és ezzel ő viszi a hátán a darabot, alakításával mindenkit lesöpörve a színpadról.

Inganga Szent Györgyöt is a kezében tartja

Mindeme menny és mocsok fölött áll Inganga (Törőcsik) a százéves dédanyó, a mű legformátumosabb legösszetettebb és legérdekesebb figurája, az anyakirályné. A bugrisnak tetsző öreg, a legbölcsebb mind közül. Ebből a századnyi korból képes Inganga visszafiatalodni, lelkiekben megújulni. Általában úgy viselkedik, mintha oda sem figyelne a körülötte zajló eseményekre, de mégis ő van a leginkább jelen az életben. Weöres a drámát tragikomédiának szignálta, de mintha csak Inganga lenne vicces az egész darabban. Keserű és ironikus, (ami vicces) folyton halottnak tetszik, de nem hallott (újra és újra ezt ismételve, nagyon vicces). Ebből aszottságból pedig elemi erővel robban ki belőle az emlékezés ereje, a bölcs szó, és az igaz tanács. Törőcsik Mari figurája minden mást elhomályosít, a színpadon. Az aprócska (kábé harminchat kilós) hölgy színészi nemességvel kápráztat el mindenkit. Hogy képes egy ilyen öreg színész ennyire erős lenni a színpadon? Minden más színész alakítását elhomályosítja.

A színdarab címszereplője Szent György (Fekete Ernő), a sárkányölő csak legenda, mint ahogy a sárkány is. A háromszor holtából feltámadt mártír története az ötödik században keletkezett. A legenda szerint a perzsa a császár udvarába érkezik Kappadóciai György, aki kereszténynek vallja magát, és javait szétosztja a szegények között, mire a császár kéri, hogy áldozzon a pogány isteneknek, de ezt megtagadja, mire válogatott kínszenvedései megkezdődnek. A szétzúzott György háromszor támad fel holtából, és különböző csodákat visz végbe. Keleti legendái még a sárkány legyőzésével is párosultak. A színházban Giorgio a keresztyén ember, elszánt és vakmerő, elhatározása, hogy megmenti a sárkányáldozatnak szánt szüzet és legyőzi a szörnyet. Karaktere tüzes, hamari, és általában semmi jó nem sül ki abból, amit akar. Tán még rosszabb is lesz a városban élő emberek sorsa, mivel sárkány híján nincs kit imádniuk, nincs hitük.

Uttaganga féltékenyen nézi Isbelt és Laurót

Zsámbéki Gábor rendezte a darab ősbemutatóját Kaposváron 1972-ben. A Katona József Színház mostani premierje lehetne egy újabb nekifutás, de csak egy feldolgozás a - várhatóan - sok közül.

Khell Csörsz díszlete - mint oly sokszor - központosított, a nézők a darabot minden oldalról szemlélhetik, így ahol máskor a díszletek mögötti titkok zajlanak, ott most néző ülhetnek piros bársonyszékbe. A teret egy azúrkék, durva szemcséjű, homokszerű anyag borít, ami szép, de a darab egészét nézve felesleges, még ha használják is néha valamire. Az ovális teret két oldalt kakasülők zárják le és mindezek felett spirál alakban egy fém út fut felfelé és végződik egy ajtóban, ahol figurák tűnnek fel és el, de nem tudni hová vezet, mi a cél vele. Épp ezért sokszor a díszlet "old meg" helyzeteket a színészek helyett, ami a díszlet professzionizmusát, de nem funkcionalitását tükrözi.

Weöres Sándor:
Szent György és a sárkány

Szereplők: Fullajtár Andrea, Lukáts Andor, Bodnár Erika, Kocsis Gergely, Szabó Győző, Elek Ferenc, Lengyel ferenc, Nagy Ervin, Ujlaki Dénes, Rezes Judit, Törőcsik Mari, Pelsőczy Réka, Ónodi Eszter, Kiss Eszter, Bertalan Ágnes, Csákányi Eszter, Fekete Ernő, Kun Vilmos, Bán János, Varga Zolán, Haumann Péter, Rába Roland, Dévai Balázs, Tóth Zoltán

Jelmez: Szakács Györgyi

Díszlet: Khell Csörsz

Rendező: Zsámbéki Gábor

[doda]

Korábban:

• Törőcsik Mari 66 éves - [2001. november 24.
• Emelt jegyáras teltházak a Koldusopera-premier előtt - [2001. február 18.]
• A talizmán - Kiváló kezdés a Katonában - [2000. október 8.]
• Törőcsik Mari a Nemzet Színészei között - [2000. augusztus 22.]