Száz János

Talált pénz - Opciók a mindennapokban és a pénzügyi piacokon

A statisztikai adatok alapján, ha valaki betétbe helyezi el pénzét az amerikai tőkepiacon, akkor 30 év alatt várhatóan megháromszorozódik a pénze, ha egy sokfajta részvénybe fektető alapba helyezi, akkor várhatóan megharmincszorozódik. A különbség alapja, hogy az utóbbi befektetés sokkal nagyobb értékingadozásnak van kitéve. Hogyan lehet a nagyobb ingadozásokból eredő többletnyereséget megőrizni, s közben opciók alkalmazásával egyfajta árfolyam-biztosítást kötni befektetésünk egy meghatározott minimumértékének a garantálására? A mai világban, amikor megnőtt az öngondoskodásnak a szerepe gyerekeink iskoláztatása, családunk orvosi költségeinek fedezésére és öregkorunk létbiztonságának a megteremtése terén, elengedhetetlen, hogy a nagyobb várható hozamú, egyben kockázatosabb befektetések kockázatának kezelésére alkalmas módszereket ismerjük.

I. A fizika és a pénzügyek: Bachelier és a Brown-mozgás
Az 1900-as évek elején a Brown-mozgás közel egy időben bukkant fel a fizikában és a pénzpiaci árfolyamok változásának leírására a pénzügyekben. Az utóbbi gondolat közel 60 év után kapott csak elismerést, és erre alapozva oldotta meg a sok évszázados opcióárazási problémát Black, Scholes és Merton 1973-ban. Ezt a teljesítményt 1997-ben közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazták. Miért nem szeretik a befektetők a kockázatot? Miként lehet őket rávenni a kockázat vállalására?

II. Játék: mennyit ér a NEM ÉR A NEVEM zseton?
A piac három alapvető szereplője a kockázathoz való viszonyuk alapján a spekuláns, a fedezeti ügyletkötő és az arbitrazsőr. Három különböző színű zseton testesíti meg a játékunkban a kockázat különböző mértékeit, melyek mindegyike várhatóan 1 millió forintot ér. Kérdés, hogy milyen árösszhang kell legyen a papírok között? Miként lehet a legkockázatosabb papír esetleges veszteségétől megszabadulni egy opció által?

III. Opciók
A mindennapokban ösztönösen biztosítunk magunknak opciós jogokat és vállalunk opciós kötelezettséget. Ezektől jól megkülönböztethetők a jövőbeni adásvételek árbizonytalanságához kötődő vételi és eladási opciók.

IV. Opciós pozíciók
A vételi opciónak és az eladási opciónak is két-két szereplője van, összesen tehát 4 alappozíció van. Milyen összetett pozíciókat lehet ezekből kirakni? Miként viszonyul egymáshoz a jog és a kötelezettség? Hogyan lehet egy kockázatos befektetésnél garantálni, hogy értéke ne süllyedjen egy bizonyos szint alá? Miként egészítette ki a hagyományos tőzsdei spekulációt, amely az árfolyamváltozás irányára vonatkozott, az árfolyam-ingadozás átlagos mértékére vonatkozó kereskedés?

V. Áringadozások a pénzügyi piacokon
Miért hasonlóak az áringadozás statisztikai jellemzői a devizaárfolyam, a kamatláb és a részvénypiac esetében? Milyen hatása van a tegnapi árváltozásoknak a mai változásokra? Hogyan alakult a BUX értéke az elmúlt 14 év alatt napról napra, és miként alakult évről évre? Hogyan viszonyult egymáshoz az elmúlt másfél évtizedben a részvénybefektetés és a bankbetét hozama? Hogyan ingadozik a tőzsdén még a bizonytalanság mértéke is?

VI. A volatilitás megvétele, a volatilitás eladása
Hogyan lehet azon pénzt keresni, hogy véleményünk szerint a részvények árai nemigen változnak lényegesen az elkövetkező időszakban?

VII. Az opciós kötelezettségvállalás lefedezése
Miként biztosítható, hogy lejáratkor pont annyi részvénnyel rendelkezzünk az opció kötelezettjeként, amennyit a jogosult venni akar tőlünk? Mi köze van egy vízilabda kapusnak a dinamikus delta hedge-nek nevezett stratégiához? Miként lehet a birtokunkban levő részvények számának szabályos változtatásaival garantálni, hogy a befektetésünk értéke ne essen egy adott szint alá?

VIII. Az opciók árazása
Mi köze van a fej vagy írás játéknak a részvények áralakulásához? Mennyivel kockázatosabb a pénzünket opciókba fektetni, mint részvényekbe? Van-e összefüggés a mostani 4 éves kamatláb nagysága, és az 1 éves kamatláb elkövetkező 4 évbeli lehetséges véletlen változásai között? Hogyan használható az opciós árelmélet arra, hogy kiszámítsuk, hogy mennyivel ér többet egy beruházási lehetőség, ha módunk van annak megfelelő időzítésére?

IX. Néhány tanulság
Minden opciónak ára van. A rejtett opció ára is rejtve marad. Miért nincs szebb dolog az opciónál? (Mert ha valami szebb lenne, akkor az arra vonatkozó opció még szebb lenne.)

Tovább