Szántay Csaba válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Honnan tudjuk, hogy melyik a kép és melyik a tükörkép? Milyen megállapodás van mögötte? (Fedor Dániel)
- Megkülönböztetjük a relatív és az abszolút konfigurációt. A relatív konfiguráció esetében csak azt tudjuk, hogy a két molekula kép-tükörkép viszonyban van egymással, de a helyettesítők tényleges sorrendjét nem ismerjük, az abszolút konfiguráció esetében pedig ismerjük ezt a sorrendet. A konfiguráció jelölését az utóbbi esetben a következőképen végezzük el pl. a bróm-klór-fluór-metán esetében: A négy szubsztituenst rendszámuk alapján sorrendbe állítjuk: Br>Cl>F>H. Ha a szemünk tengelyébe a C-H kötést állítjuk, és a másik három atom atomsúlya az óramutató járásával megegyező sorrendben nő, akkor R (latinul rectus=jobb), ha ellentétes sorrendben nő, akkor S (latinul sinister=bal) a jelölés. Ezt a megállapodást a kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) rögzítette.

Mitől van az, hogy a természetben csak az egyik vagy a másik típusú molekula képződik (királis v. akirális)? (Jéney Gyula)
- Kérdésére nincsen egyértelmű, mindenki által elfogadott válasz. Az első királis molekulák egyik formájának preferált képződését véletlenszerűen befolyásolhatta pl. a királis kvarckristályokon polarizált fény hatása, amelynek révén a kép-tükörkép párból a földön kialakuló első királis molekulák nem 1:1 arányban képződtek. Ez a tény azután befolyásolhatta a további molekulák képződését. A királis vagy akirális megkülönböztetés ettől független, mert különböző molekulastruktúrája van az ilyen anyagoknak.

Mi az oka a természet szimmetriasértésének? Hogyan alakulhattak ki az első királis (opt. aktív) molekulák? (Mengyelejev)
- A kérdésre nincsen egyértelmű, mindenki által elfogadott válasz. Nagyon valószínű azonban, hogy az első, királis szerzetű szerves molekulák egyik preferált formájának kialakulását véletlenszerűen a Földön a Napról érkező sugaraknak a királis szerkezetű ásványkristályokon megtörő polarizált jellege okozta. A további folyamatokat pedig a már kialakult térszerkezet befolyásolhatta.

Önök, vegyészek, gyógyszereket feltaláló emberek hogyan viszonyulnak ahhoz a tényhez, hogy a gyógyszer VESZÉLYES HULLADÉK. Mit tesznek azért, hogy a gyógyszerekkel ne lehessen megmérgezni az élővilágot (és az embereket)? (Rédei Éva)
- A kérdése rendkívül fontos területet érint. Miután a gyógyszeriparban túlnyomó többségben éghető anyagokkal dolgoznak, ezért a fel nem használt, regenerált, lejárt szavatosságú termékeket egy központi égetőbe szállítják, ahol elégetik őket. Sajnos nem mindig lehet így megsemmisíteni minden hulladékanyagot, így a probléma megoldása időnként egyedi megoldást igényel.

A természetes molekula és a szintetikusan előállított molekula esetében mi áll fenn?

• hatásuk ugyanolyan?
• mellékhatásuk ugyanolyan?
• felszívódásukban nincs különbség? (Zoltan 49)

- A természetes molekulák nagy részét szintetikusan is elő lehet állítani, ilyen esetekben a két termék között semmilyen különbség sincsen. Ezért a másik három kérdésére is ez a válasz. Sok esetben azonban a gyógyszer igen nagy molekulákból áll (pl. inzulin), ahol a szintézis nem olyan egyszerű feladat. Ilyen esetekben a természetes forrás is jól kiaknázható, de az anyag egyértelmű tisztítása nehezebb feladat, mint a szintetikus termékek esetében.