A bécsiszelet meósai

 

Népszava

Ellenőrző körúton a fél decik és tíz dekák birodalmában

A Kálvária téri Varieté Színházban már másodszor berreg élesen a csengő: sürgeti a közönséget vissza a nézőtérre. Még gyorsan odalépünk a büféhez, egy deci ürmöst és egy deci csengődit kérünk. A büfévezető elébünk teszi a két poharat. Már szemre is látszik a nyilvánvaló súlycsonkítás. A zsebmélyéből előkerülő hitelesítő mérleg pedig néhány pillanat múlva már hivatalosan is "megállapítja", hogy az ürmös tíz cent helyett 6,5, a csengődi pedig 8,4 cent. Gyors számvetés: a két decinél 1,72 forinttal csapták be a "vevőket". Így kissé keserű szájízzel "'szálltunk ki" a Kisszínpad "Humorexpresszé"-ből...

A legendás Fehér Ökör étterem és a tulajdonos

Következő állomásunk a Magyar Csárda. Itt az ízletes és bőséges halászlé elfogyasztása után bécsiszeletet és egy-egy deci bort rendelünk. Mi van a prézli alatt? - az izgat most bennünket. A konyha mérlege tizenkét deka kisült húsmennyiséget mutat. Ez valóban becsületes adag. De a borból itt is hiányzik egy-egy cent.

Kicsi a pohár, de előkelő

Az Astoriában, az idegenforgalom egyik kedvelt helyén a rendelt fél deci kecskeméti barackból egy centet, az egyik deci vermutból 2,5, a másikból pedig 2,7 centet "kezeltek el". A vállalatvezető azzal érvel: "Az előkelő vendéglőkben nem szokás teletölteni a poharat, mert kilöttyen." A próbánál pedig még az is kiderült, hogy a vermutos poharakba minden előkelősködés nélkül sem lehetett egy decit beletölteni, mert a pohár ennél kisebb. "Ilyen poharakat kapunk, hiába reklamáljuk vagy másfél éve..." - panaszkodik a vállalatvezető. Természetesen a jegyzőkönyvet is felvesszük, hiszen - bár a poharak méretét illetően teljesen igaza van - egy vállalatvezetőnek nemcsak az illemszabályokat kell ismernie. Ha csak nyolc cent fér a pohárba, akkor legyen már következetesen lovagias, és annak az árát számítsa fel a vendégeknek.

A Sztálin úti Mosoly cukrászdából mosolyogva jövünk ki mi is: "Lestandoltuk" a kávét, és örömmel láttuk, hogy "apait, anyait" beleadtak.

A Zsuzsi eszpresszóban a kávé mennyisége és blokkszáma "stimmelt", de a polcon sorakozó sütemények ízetlenek, formátlanok. Ha pedig a mandulás kiflit valakinek fejéhez vágnánk... "Eddig a Cukrászati Gyártól kaptuk a süteményt" - mentegetődzik joggal a vállalatvezető -, "el is fogyott naponta több mint száz, de most a vendéglátóipar cukrászdája szállít..." Hát bizony torz mignonokkal, ormótlan tortákkal látják el a vendégeket.

Laza szaktárs, laza szemmérték

Idétlen, kicsi kolbásszal viszont a Corvin büfében találkozunk. A hidegtálra előkészített "gyulai" hét deka helyett szerényen csak öt dekányi súlyt képviselt, a babfőzelékbe előkészített olcsó kolbász pedig nyolc dekáról hat dekára fogyott. A konyhában a tőkén tíz bécsiszelet vár fogyasztóra. Az árulkodó mérlegen azonban kiderült, hogy a szeletek súlyban csak nyolc darabnak felelnek meg, mert csekély 28 deka, vagyis két adagra való mennyiség hiányzott az egy kiló negyven dekából. Külön-külön lemérve egy-egy szeletet is, kiderült, hogy Laza Béla konyhahentes valóban nevéhez méltón, lazán kezelte a mérleg serpenyőjét. "Tiszta véletlen!..." - mondták "meglepetten" a konyhán.

A Sörszanatóriumban a mérlegnél nem volt baj - együttesen megvolt a tíz bécsiszelet súlya, csupán a szemmértékben van egy kis hiba. A szeletek egyenként ugyanis alaposan különböznek: egyik a másik rovására! Bizonyára dicséri a Sörszanatóriumot az a vendég, akiknek tizennyolc dekás bécsiszelet lóg le a tányérjáról. De azért semmiképpen sem szeretném annak a vendégnek a "jókívánságait", aki mondjuk tízdekás bécsiszeletet húz ki a "lutrin".

Kockázatos lutri

Viszont az éttermek, vendéglők vezetői és dolgozói is láthatják, hogy "lutri" a fogyasztók megkárosítása, mert rá is lehet fizetni. Ezt ajánlják szíves figyelmükbe Fehér László, Darvas Nándor, Budai István és Kovács Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium budapesti kereskedelmi felügyelőségének ellenőrei és e sorok írója.

(- l - a)