Mégsem lesz megye-reform

 

Szabad Nép

A Központi Vezetőség és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területszervezés végrehajtását

A Minisztertanács ülése

A Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára elhatározta, hogy az ország igazgatási területének átszervezését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Minisztertanács a következő években nem tarja célszerűnek a területszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőnket a népgazdasági feladatok sikeres megoldására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyorsítani a hatáskörök átadását a helyi tanácsoknak, és az ügyintézését.

A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megvitatta az államigazgatási eljárás szabályozásáról, a büntető- és a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvénytervezeteket, s megbízta az igazságügyminisztert, hogy azokat az országgyűlés októberi ülésszakán nyújtsa be.

A törvénytervezetek részei azoknak a nagy jelentőségű, a törvényesség megszilárdítását szolgáló intézkedéseknek, amelyekről a Központi Vezetőség július 18-21-i ülése határozott.
Az államigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslat az államigazgatási szervek és az ügyfelek eljárási kapcsolatait szabályozza. Részletesen előírja a határozatok meghozatalának és közlésének módját; kötelezi az államigazgatási szerveket, hogy határozatukat érdemben megindokolják; nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfelek az ügyiratokba betekinthessenek, pontosan meghatározza az állampolgárok fellebbezési jogát, az eddiginél több lehetőséget ad az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára.

A büntető perrendtartás módosításával foglalkozó törvényjavaslat jelentősen szűkíti a katonai bíróságok hatáskörét: kiveszi a katonai bíráskodás hatálya alól a rendőrség, a büntetés végrehajtási szervek, az állami tűzoltóság, a pénzügyőrség és a vámőrség tagjait.

Törvények: 1956. évi IV. törvény a szabálysértési bizottságokról; 1956. évi III. törvény a szénbányászati minisztérium és a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezéséről; 1956. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetéséről; 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról; Törvényerejű rendeletek: 1956. évi 36. törvényerejű rendelet a kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetéséről; 1956. évi 34. törvényerejű rendelet az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti intézkedésekről; 1956. évi 33. törvényerejű rendelet egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről; 1956. évi 31. törvényerejű rendelet a közbiztonsági őrizetről; 1956. évi 30. törvényerejű rendelet a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről; 1956. évi 29. törvényerejű rendelet a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról; 1956. évi 27. törvényerejű rendelet az 1956. évi október hó 23. napját követőleg külföldre távozott személyek közkegyelemben részesítéséről; 1956. évi 26. törvényerejű rendelet a doktori cím adományozásáról szóló 1951. évi 26. törvényerejű rendelet. 8. § (1) bekezdésének hatálytalanításáról; 1956. évi 25. törvényerejű rendelet a munkástanácsokról; 1956. évi 24. törvényerejű rendelet a miniszterhelyettesek kinevezéséről; 1956. évi 22. törvényerejű rendelet egyes bűncselekmények tekintetében a büntető eljárás egyszerűsítéséről; 1956. évi 21. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadásának megszüntetéséről; 1956. évi 20. törvényerejű rendelet a miskolci műszaki egyetem elnevezéséről; 1956. évi 17. törvényerejű rendelet a "Magyar Népköztársaság Zászlórendje" alapításáról; 1956. évi 16. törvényerejű rendelet a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről; 1956. évi 15. törvényerejű rendelet a földrendezésekről és tagosításokról; 1956. évi 14. törvényerejű rendelet a technikumot végzettek kötelező szakmai gyakorlati idejének rendezéséről; 1956. évi 13. törvényerejű rendelet a tűzoltóságról és a tűzrendészetről; 1956. évi 12. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet tárgyában Párizsban, 1954. évi december hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről; 1956. évi 11. törvényerejű rendelet a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. törvényerejű rendelet módosításáról, illetve kiegészítéséről; 1956. évi 10. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági technikumokról; 1956. évi 9. törvényerejű rendelet a növényvédelemről; 1956. évi 8. törvényerejű rendelet a Magyar Nemzeti Bankról; 1956. évi 7. törvényerejű rendelet az 1955. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról és a kegyelem kiterjesztéséről; 1956. évi 6. törvényerejű rendelet az egyes korábbi Kábítószer Egyezmények módosítása tárgyában New Yorkban, 1946. évi december hó 11-én kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről; 1956. évi 5. törvényerejű rendelet a könyvtárügy szabályozásáról; 1956. évi 4. törvényerejű rendelet a felsőoktatási intézmények szervezeti kérdéseiről; 1956. évi 3. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a nyugdíjjal kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1955. évi július hó 9. napján kötött egyezmény közzétételéről; 1956. évi 2. törvényerejű rendelet a költségvetés végrehajtásáról szóló évi jelentés előterjesztéséről; 1956. évi 1. törvényerejű rendelet a község- (város-) fejlesztési hozzájárulásról.

E személyek bűnügyeiben - a törvényjavaslat értelmében - a polgári bíróságok járnak el. A katonai bíróságok hatáskörében csak a honvédelem érdekeit közvetlenül sértő bűntettek maradnak. A javaslat részletesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyeknek elkövetése esetén polgári személyekkel szemben is a katonai bíróság jár el, s ezzel törvényesen biztosítja, hogy egyéb bűncselekmények miatt polgári személyt katonai bíróság elé állítani nem lehet. A törvényjavaslat értelmében megszűnnek a közlekedési különbíróságok, s helyettük a közlekedési bűnügyeket rendesen bíróságok bírálják el.

A törvényjavaslat biztosítja a törvényességi óvások tárgyában tartott legfelsőbb bírósági ülések nyilvánosságát, előírja, hogy az ülés határnapjáról a feleket értesíteni kell és biztosítja számunkra, hogy az ülésen felszólalhatnak. Illetőleg írásban észrevételeket tehetnek.

A polgári perrendtartását érintő törvényjavaslat lényegében a következő módosításokat tartalmazza: a megyei bíróságok hatásköréből a járásbíróságok hatáskörébe utalja a házassági bontóperekkel kapcsolatos előkészítő eljárást; ezenkívül eltörli a külön illetéket.A javaslat elfogadása esetén tehát a házasság felbontására okot adó házasfelet nem lehet külön illeték fizetésére kötelezni. Az előkészítő eljárás megszüntetésével pedig lényegesen gyorsabbá válik az eljárás.

A Minisztertanács tárgyalta a szabálysértési eljárásról szóló rendelet-tervezetet, amely az 1956. évi IV. tv. általános rendelkezései alapján részletesen meghatározza a szabálysértési bizottságok működését, és a szabálysértési ügyekben követendő eljárás szabályait. (MTI)

Korábban a Szabad Neten:

Megszűnik 7 megye és az abortusztilalom