Az első nap után a magyar férfiak és az angol nők vezetnek

 

Népszava

Vígh Erzsébet nagyszerű magyar csúcsa: 52.69!

Az első nap után a magyar férfiak 49:46-ra, az angol nők 38:24-re vezetnek

Vígh Erzsébet

Ünnepélyes megnyitó után, kitűnő időben került sor az angol-magyar férfi és női válogatott atlétikai viadal első napi küzdelmeire. A lelátókon mintegy 40 000 ember tapsolta végig a színvonalas és érdekes versenyeket, amelyek azonban ezúttal kevesebb örömet hoztak a szokottnál.

Az angol atlétanők fölénye hamarosan érezhetővé vált, s így a közönség érdeklődése inkább a férfiszámok felé irányult. Mégis az atlétanők nyújtották az első igazi örömöt: Vígh Erzsi kitűnő formában kétszer is megjavította a gerelyvetés magyar csúcsát.

- Úgy érzem, hogy még ennél is több van bennem - mondotta győzelme után. - Az edzéseken rendszeresen 54 méter körül dobálok. Remélem, hogy rövidesen versenyen is sikerülni fog...

A női távolugrásban Gyarmati Olgának szurkolt a közönség, hogy a hat métert túlugorja. Sajnos, egy centiméterrel elmaradt a "bűvös" számtól, de így is formája biztatóan felfelé ível. A férfiak versenyei közül kimagaslott az 1500 és az 5000 méteres síkfutás.

Rózsavölgyi és Tábori kitűnő taktikával és lenyűgöző könnyedséggel utasította maga mögé nagynevű ellenfelét, Hewsont.

Az 5000 méteres verseny úgy indult, hogy világcsúcs lesz. Iharos ragyogóan kezdett. Csak 3000 méterig futotta erejéből a nagy iram. Fokozatosan visszaesett, és végül már csak a két angol, Chataway és Ibbotson versengett a győzelemért.

- Iharos fáradt benyomást keltett - jelentette ki edzője, Iglói Mihály. - A vereségnek nincs különösebb jelentősége. Az ellenfelek és az elért idők világviszonylatban is kiválóak. Talán a kezdés túl erősre sikerült, de ez sem lehet kifogás, mert hasonló időbeosztással futott ő már máskor is. Egy hét múlva akár világcsúccsal győzhetne Iharos ugyanezek ellen.

Chataway boldogan fogadta a jókívánságokat és egészen meghatódott, hogy a magyar közönség mennyire megtapsolta győzelmét. - Kétszeres öröm számomra ez a győzelem - magyarázta, miközben melegítőjét vette fel. - Először, mert Iharost legyőzni mindenkor nagy siker, másodszor, mert a közönség tapsa azt bizonyítja, hogy megérdemeltem ezt a győzelmet.

Az első nap küzdelmei egy világcsúcs-beállítással fejeződtek be. Sajnos, az az angol versenyzők nevéhez fűződik: a 4x100-as női váltójuk érte el.

Ez az a világcsúcs, amely mindenütt érvényes, csak Angliában nem - jegyezte meg Scrivens, a váltó tagja -, mert nálunk csak az angol földön elért eredmények hitelesíthetők csúcsként.
Így tehát nem volt teljes sem az angolok, sem pedig a magyarok öröme. Majd a második nap talán...

(vándor)

Női atlétikaválogatottunk szeptember után, október elején újból kikapott a brit lányoktól. Majd a Német Demokratikus Köztársaság elleni viadal következett, amelynek első napja egybeesett Rajk László és mártírtársai temetésével, ami azért is érdekes, mert egykor Rajk volt a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. NDK-ban kikaptunk, majd Londonban is. Októberben pedig egy "zsíroskenyértúrára" ismét kiugrottak atlétáink a ködös Albionba és szó szerint ködben, esőben, 10 fok alatti hőmérsékleten, villanyfényen, késő esti időpontban egy erőpróbát tettek. Rosszul tették. A nőkön kívül, a férfiak is kikaptak. Ezt a felesleges fiaskót október 21-én a Népstadionban szerencsére sikerült elfelejteni, amikor 40000 néző előtt legyőztünk a finn atlétaválogatottat. (Száz év atlétika, Budapest, 1997.)