Magyarország - Szovjetunió 1:0 (1:0)

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Szabad Nép

Kiküldött munkatársunk moszkvai telefonjelentése: Hatalmas küzdelem után megérdemelt győzelem.

Moszkva, szeptember 23.
Olyan sikerrel tér haza Moszkvából a magyar válogatott, amelyet úgynevezett fénykorában sem tudott elérni. A harmadik Magyarország - Szovjetunió válogatott labdarúgómérkőzés a magyarok megérdemelt, 1:0 arányú győzelmével végződött. Igaz, most sem volt tökéletes a magyar együttes játéka, de mindenesetre további javulásról tanúskodott. Ez a mérkőzés ismét bebizonyította, hogy helyes volt rendet teremteni a válogatott csapat portáján. Nem is egyszerűen azzal javult meg a magyar csapat, hogy új nevekhez nyúlt a válogató bizottság. A csapat előkészítésében történt jelentős változás. Labdarúgóink kondíciója sokkal jobb, mint az év első felében volt. A lagymatag, nemtörődöm játékot tűz és lelkesedés váltotta fel, amely mérkőzéseket tud eldönteni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyar válogatott labdarúgócsapat moszkvai győzelmével ismét megszilárdította helyét a legjobb együttesek sorában.

A mérkőzés előtt

A moszkvai Magyarország-Szovjetunió mérkőzés egyik érdekes jelenete: Grosics és Sztrelcov középcsatár harcol a labdáért. A képen Kotász, Grosics, Sztrelcov, Szalnyikov, Börzsei és Berendi.

Moszkvában az időjárás átugrotta az őszt. Vasárnap - bár a nap néha-néha megmutatta magát - kellemetlen, hideg idő köszöntött be. A könnyen öltözött magyar sportolók borzongva nézték az új központi stadion felé igyekvő moszkvaiakat, akik hatalmas tölcsér-fagylaltokkal, sűrű sorokban igyekeztek a mérkőzésre. Már jóval a mérkőzés előtt rendőrkordon segítségével ellenőrizték a jegyeket, mert a stadion közelében még rengeteg futballszurkoló próbált szerencsét, hátha jegyhez jut.


A mérkőzés előtt a versenyzéshez nem valami kedvező időben atlétikai viadalt rendeztek. Meglepő volt számunkra, hogy az atlétikai versenyszámok alatt a hangszórók slágereket, köztük magyar tánczenét közvetítettek. Fél 3-kor - legnagyobb megrökönyödésünkre - szállingózni kezdett a hó, s később is időnként havazott.


Közben megérkezett a mérkőzésre a magyar és a szovjet csapat. Játékosaink elmondták, hogy a délelőttöt pihenéssel és megbeszéléssel töltötték. Nagyon bizakodtak. A szovjet öltözőben hasonlóképp. Három óra felé a játékos kijárónál szőnyeget borítottak a salakpályára, mintegy jelzésül, hogy jönnek a bőrszegecses cipőt viselő labdarúgók. A nézőtér felmorajlott, a zenét már alig lehetett hallani. Aztán tomboló taps köszöntötte a csapatokat, munkába kezdett a fényképészek serege, a sok rádiós és televízió. Üdvözlő beszédek hangzottak el, felcsendültek a himnuszok.


A pálya teljesen megtelt: 196 ezer néző!
A tribün egyik részén meglepő erővel tört fel a magyar kolónia hangja: "Hajrá magyarok!" A bemelegítés után eltűntek a játékosok, hogy nem sokkal később már mezben vonuljanak ki.