A racionalizálást a dolgozók bevonása nélkül nem lehet megoldani

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Szabad Nép

Jogosan kérdezi a közvélemény: hol tartunk az államapparátus egyszerűsítésével az alsóbb szervek hatáskörének növelésével? Az utóbbi időben kevesebb szó esik erről a nyilvánosság előtt. Igaz, a javaslatok beküldésének határideje július 31-én lejárt, s több minisztertanácsi határozat jelent meg az egyszerűsítetésről. De keveset hallunk arról, mit tesznek maguk a minisztériumok, s mi történik a javaslatokkal.


Nemrég a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium sajtótájékoztatóján Szabó János miniszter elvtárs elmondotta: számos olyan intézkedést terveznek és javasolnak a kormánynak, amely jelentősen növeli a tanácsok hatáskörét, önállóságát.


Nézzük röviden - távirati stílusban - ezeket a terveket. S mindjárt jegyezzük meg azt is, kinek kell átadni a tanácsok számára a szóban forgó hatáskört?

www.mvkkvar.hu
Kaposvári tanácsháza


A minisztérium tervei szerint a tanácsokra kell bízni a csapadék- és belvíz-problémák megoldását (Országos Vízügyi Főigazgatóság), valamennyi helyi közlekedési eszköz üzemeltetését, s útjavító részlegeket is (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium), a lakásépítkezések beruházói hatáskörét (Építésügyi Minisztérium), a közületek elhelyezését (KOZELBIZ), a helyiipari vállaltok termékeinek értékesítését (Belkereskedelmi Minisztérium).


E terveket és javaslatokat csak helyeselhetjük. De hozzá kell tennünk, hogy a felsorolás hiányos, hiányzik belőle, hogy a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium a maga területén mit tesz a tanácsok önállóságának növeléséért, milyen hatásköröket ad át a sajátjából? - erről Szabó elvtárs nem tájékoztatta az újságírókat és a közvéleményt.


Sajnos, sok helyütt tapasztalhatjuk, hogy jó javaslatokat tesznek más tárcák és irányító szervek hatáskörének decentralizálásra, más hatóságok feladatainak "leadására": de a magukéból nem sietnek átadni. Erről nyilatkozik Tóth István elvtárs, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára:


A Város- és Községgazdálkodási Minisztériumtól kértük a Borsod megyei MÉH-vállaltot. Azt a választ kaptuk: ez a tíz MÉH-Vállalat egyike, a vas- és fémgyűjtés pedig igen fontos, országos kérdés, ezért a felügyelet tekintetében a vállalatok elbírálásának egységesnek kell lennie. Nem fogadhatjuk el ezt az érvelést: a hulladékot itt a megyében gyűjtik, a gyűjtést nekünk kell szerveznünk, s a vas- és fémhulladék legfőbb fogyasztói az ózdi és diósgyőri üzemek. De sorolhatnánk tovább az ilyen példákat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tárgyalásra hív bennünket, de nem hajlandó velünk tárgyalni semmi másról, csak a kompok átadásáról, mert ez a miniszter elvtárs állásfoglalása és ezen nem változtatnak. A BELSPED-et sem adják, mert mi bizonyosan csak helyi fuvarozásra használnánk fel.


Persze vitatkozhatnak azon, helyes-e átadni a MÉH-vállalatot, a BELSPED-et, az aggteleki IBUSZ Szállót, a 22 malmot és így tovább.


A minisztériumokban bizonyára kijelentenék, hogy a tanácsok túlzott követelésekkel állnak elő, s mindent meg akarnak kapni, ami csak a területükön fellelhető.


El kell ismerni, hogy sok igazság van ebben, de vajon nem kell-e elgondolkozni azon, hogy a Borsod megyei Tanácsnak már valóságos irattára van az elutasító válaszokból?
Következő állomásunk a Pénzügyminisztérium. Itt Pulai Miklós elvtárs miniszterhelyettes nyilatkozik:


A minisztérium már eddig is számos intézkedést készített, javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé.


Számos határozat is született már, többek között a tanácsok pénzgazdálkodásáról, saját hatáskörben intézkedtünk a mérlegbeszámoló egyszerűsítéséről, s a jövő évi költségvetési körirat is lényeges egyszerűsítéseket tartalmaz: jó néhány intézkedésen most dolgozunk, egy az igazgatói alap, a vállatfejlesztési alap bürokratikus kötelezettségeinek megszüntetésén, a létszám- és béralap-gazdálkodás egyszerűsítésén, a forgalmiadórendszer bizonyos módosításán, és rendelet kiadását tervezzük arról, hogy az adófizetést és nyilvántartást 1957 januárjától kezdve a községekben végezzék.


- Mi főleg a szakminisztériumok és a megyei tanácsok összefoglaló javaslatait kapjuk meg. Egyéni javaslatok is érkeztek hozzánk. Valamennyit témák szerint rendeztük, s amikor egy-egy téma tárgyalása napirendre kerül, az összes erre vonatkozó javaslatról együttesen döntünk. Álláspontunk kialakítását az érintett szervekkel való tárgyalás előzi meg.
- S mi az egyéni javaslatok sorsa?
- Természetesen választ adunk azokra is. igaz: jobban foglalkozhatnánk velük. Sajnos előfordul, hogy egyes javaslatokat enyhén szólva méltánytalanul és kioktató módon utasítanak vissza az illetékesek. Csak egy levelet ragadunk ki az ilyen válaszok közül. Dr. Egyedi László, a Trefort utcai rendelőintézet igazgató-főorvosa a pénzügyőrség ellenőrzési munkájáról tett észrevételt, arról, hogy a vízdesztilláló készülékeket csak 10 különböző bürokratikus aktus megtétele árán vihetik el javítani. A válasz, melyet Tordai Ferencné, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője írt alá, így hangzik: "Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az észrevételben foglaltak erősen eltúlozzák az ügy jelentőségét, miután a vízlepárló készülékek javítására aránylag igen ritkán kerül sor." Valóban ritkán fordul elő a vízdesztilláló készülékek javítása. De vajon nincs-e hasonló bürokratikus formaságokat előíró szabály a pénzügyőrségnél? A bírálat nyomán ezt kellett volna megvizsgálni.


A Könnyűipari Minisztériumban Bakonyi György elvtárssal, a minisztérium főkönyvelőjével arról beszélgettünk, hogyan lehetne az ilyen hibákat megelőzni. Az egyszűsítési bizottságok minden javaslatot megtárgyalnak, s ha azt részben sem hasznosítják, akkor a javaslattevőt személyesen meghívja a bizottság, s ott kifejtheti a véleményét válaszolhat a bizottságnak az ellenérvekre.


Ha nem tudják meggyőzni, ekkor a javaslat a minisztérium egyszűsítési bizottsága elé kerül. Azért választottuk ezt a módot, mert mi túlságosan "minisztériumi szinten" látjuk a dolgokat, s lehet, hogy éppen ezért egy-egy javaslatot először nem helyesen ítélünk meg.
Másutt is gondolkozni kellene hasonló megoldáson. És azon is, hogyan vonhatjuk be a dolgozók tömegeit az egyszerűsítés további munkájába. Az országos Tervhivatal a napokban pályázatot hirdetett a tervezés új módszereinek kidolgozására - ez bizonyára igen sok szakembert mozgat majd meg. Miért ne lehetne más területeken is megvalósítani ezt? Mert az egyszerűsítést a gyakorlati szakemberek és a dolgozók bevonása nélkül nem lehet megoldani.


Gallé Tibor

Korábban a Szabad Neten:

A minisztertanács fontos döntéseiről nyilatkozik Apró Antal