Az olvasó falu

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Nől Lapja


Békés. Alföldi nagyközség, 23 000 lakossal. Vasútállomása nincs, egy kis madzagvonat füttyüg csak erre. "Gyára": egy kosárfonóüzem. Tán legnagyobb nevezetessége, hogy az itteni parasztok Kossuth ideje óta szeretik a könyvet, több mint száz éve alakultak első olvasóköreik. Azt mondják: az ország legtöbbet olvasó faluja Békés. Érdekes folt a "békétlen megye" térképén.


Kiss Laci bácsi hetekig várt a "Három Testőr"-re. Csak annyit tudott, hogy éppen Kovácséknál "tartózkodik", onnan tovább masírozott Nagy Pálékhoz, megjárta a Csökmei tanyát is, míg végre kézhez kapta. Laci bácsi kilenc holdon gazdálkodik, pedig fiatal korában úgy gondolta, megválik az eke szarvától és tanító lesz. De apja meghalt a világháborúban, s másképp fordult a sorsa. Most gyerekeiben teljesülnek régi vágyai. Legnagyobb fia kertészeti főiskolára jár, két lányából tanárnőt nevel. Munkában elnehezült kezével szívesen forgatja a fiatalok tankönyveit.


Piaci délelőttön százan is szoronganak a könyvtár két helyiségében. Ezernél több a felnőtt olvasó, javarészük dolgozó paraszt. Mit olvasnak? Az idősebbek főként magyar klasszikusokat:Jókai, Mikszáth, Gárdonyi műveit, de szeretik Balzac-ot, Dumas-t, Anatole France-t és kóstolgatják az új magyar irodalmat is. Kedves írójuk Veres Péter, meg Szabó Pál. Olvasnának mást is, még többet is a békésiek, de kevés a hatezer könyv.

Legalább tíz-tizenötezer kellene. Sok kívánság merül fel: Operák Könyvét kérnek az olvasók, különféle mesterségek szakmunkáit, több nagy mai - szovjet, és nyugati - író, költő művét, Stendhal Vörös és Feketé-je kézről kézre jár a tanyán... Képünkön is ezt adja át Luczi Józsefné könyvtáros.


Tej és könyv... Özvegy Birkás Jánosné mindennapos testi és szellemi tápláléka... - Mostanában ráérek olvasni - mondja, pedig apró unokák szólítgatják minduntalan. Birkás néni kommenciós cseléd volt egész életében. Már nem emlékszik, mi volt a címe legkedvesebb könyvének, csak azt tudja, szenvedőkről szólt, mert még sírt is, amikor olvasta. Most vidám könyveket kért, hiszem az "irodalmi" bánatból is megárt a sok...

Elsősorban az uradalmi cselédeket nevezték kommenciósoknak, ők rendszerint saját háztartást vezettek és élelemjárandóságukból önmagukat kosztolták.


Kiss néni - Laci bácsi felesége - délutánonként olvasgat kicsit a ház végében. Ő jár be hetenként a könyvtárba, övé hát először az olvasmány. Laci bácsinak várnia kell a sorára. De meg is érdemli Kiss néni az "elsőbbséget", hiszen gyakran egész zsákravaló kultúrát cipel a hosszú úton. Furcsa jószág a könyv: igencsak van súlya, mégis könnyebb lesz tőle az élet.



A fiatalok szinte mindennapos vendégek a könyvtárban. Leülnek egy-egy órára, olvasgatnak, nézegetik a képeslapokat. Azaz: sokszor csak nézegetnék, mert fontos lapok hiányoznak - pedig a könyvhöz úgy kell tartozzék az újság, mint óramutatóhoz a percmutató... A kis Misi és idősebb druszája, Szűcs Mihály egymással versenyeznek az olvasásban.


Silzong Ilona és P. Szádvári Éva riportja

Az életmód változásaival, az életritmus gyorsulásával párhuzamosan változtak a szabadidő eltöltésének szokásai is, bár a magyar társadalomra a korszak során általában jellemző volt a munkacentrikus életszemlélet, így a "dologtalan időtöltést" különösen a paraszti-falusi társadalmakban nem becsülték túlságosan sokra. 1945. novemberi közvélemény-kutatási adatok szerint a budapestiek körében a legnépszerűbb szórakozási lehetőség a mozi volt. Az értelmiségiek körében ezt a színház, az olvasás, a hangverseny és az operalátogatás követte, a kispolgári rétegek pedig a mozi után az olvasást, a színházat és a sportot részesítették előnyben. A munkások esetében a sport, az olvasás és a színház került a második, harmadik és negyedik helyre, ám közöttük igen jelentős volt azok aránya, akik semmit sem jelöltek meg. 1948 márciusában a megismételt felmérés adatai szerint a budapestiek a szabadidőt leggyakrabban olvasással, moziba és színházba járással, rádiózással és baráti látogatással töltötték el. A Magyar Közvéleménykutató Intézet 1947. januári Budapesten végrehajtott felmérésének arra a kérdésére, "Ha Önt bármi okból hosszabb időre elszakítanák a kultúrától, és csak öt könyvet választhatna ki, melyek volnának azok?" a válaszadók 38 százaléka említette a Bibliát. Az irodalmi alkotók és művek közül sorrendben a következőket jelölték: Ady Endre versei, Madách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare, Dante, Arany János, Petőfi, Babits, Tolsztoj, Kosztolányi, Dosztojevszkij, Goethe. A felmérés kérdéseire válaszoló budapesti értelmiségiek kétharmada, a kispolgárok fele és a munkások egynegyede olvasott éppen valamilyen könyvet.