Mindennapi életünk a számok tükrében

 

Népszava

Megjelent az 1956. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv

1948-ban adott ki utoljára statisztikai zsebkönyvet a Központi Statisztikai Hivatal. Ezt követőleg a közvélemény statisztikai tájékoztatása általában csak a tervjelentésekre korlátozódott, amelyek elég szűkszavúak voltak és nagyobbrészt a százalékos változásokat közölték csupán.

A Központi Statisztikai Hivatal most újra kiadja a Statisztikai Zsebkönyvet. Az ízléses kiállítású kis kötetben több mint 200 oldalon sorakoznak egymás mellé a magyar népgazdaság és a társadalmi élet alakulását tükröző, legfőbb adatok táblázatai, nagy számú grafikonnal.

Közel 10 millió lakos

Megtudjuk a zsebkönyvből a többi között, hogy hazánk lakossága ez év elején már megközelítette a tízmilliót. Érdekes adata a népmozgalmi statisztikának, hogy 1955-ben 926 olyan házasságot kötöttek, ahol a vőlegény 20 évnél fiatalabb volt, a menyasszony életkora pedig 17 év alatt maradt. Viszont hét esetben a 20 éven aluli vőlegény 40 éven felüli menyasszonnyal kötött házasságot.

A népgazdasággal foglalkozó rész sok érdekes adatot közöl az egyes beruházások összegszerű alakulásáról, ismerteti a fontosabb cikkek részletes termelési adatait, mégpedig a termelési javakét és különböző fogyasztási cikkekét egyaránt. Részletes és tanulságos képet nyújt mezőgazdaságunk fejlődéséről. A belkereskedelemmel foglalkozó rész számszerűen ismerteti a fontosabb élelmiszerek, ruházati cikkek és egyéb iparcikkek kiskereskedelmi forgalmát, és az egy lakosra jutó, évi fogyasztás alakulását. Nagyon érdekes és eddig még nem publikált adatokat közöl a zsebkönyv külkereskedelmi forgalmunk alakulásáról és megoszlásáról.

Az államigazgatásban a nők vezetnek

A továbbiakban közli a munkások és alkalmazottak számát az egyes gazdasági ágazatokban, így beszámol arról, hogy a nők arányszáma az államigazgatásban a legmagasabb (55 százalék), az építőiparban a legalacsonyabb (13,5 százalék).

Részletesen ismerteti a kereseteket is - ezek szerint a gyáripari munkás átlagkeresete az 1949. évi 586 forintról 1149 forintra emelkedett tavaly, a műszakiak átlagkeresete 1166 forintról 1979 forintra, az adminisztratív alkalmazottaké pedig 824 forintról 1192 forintra. Sok táblázat számol be egészségügyünk helyzetéről, az oktatásról és a népművelés egyéb adatairól, a lakásépítésről és a városok lakásviszonyairól.

Az 1956. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyvvel egyidőben jelent meg a statisztikai Negyedévi Közlemények első füzete, amely 1956 első felének gazdasági és társadalmi adatait ismerteti részletes táblázatokban, számos grafikonnal. A zsebkönyv és a negyedévi közlemények egyes adatainak részletes ismertetésére még visszatérünk.

Év	Ipar	Építőipar	Mezőgazdaság			Egyéb
1950	44,8	9,1	36,7			9,4
1951	45,0	10,6	37,4			7,0
1952	54,1	11,7	23,9			10,3
1953	53,2	11,1	29,5			6,2
1954	53,7	9,1	29,4			7,8
1955	55,0	9,4	31,3			4,3
1956	52,4	10,8	29,5			7,3

A fontosabb gazdasági ágazatok részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 1950-1956 között (%) /Forrás: Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. köt. Budapest, 1985, Kjk, 202. o./

"Véget ér a fölösleges titkolózása"

A Magyar Statisztikai Zsebkönyv és a Negyedévi Statisztikai Közlemények megjelenése alkalmából Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke sajtófogadást tartott. Elmondotta, hogy a Statisztikai Hivatal az elmúlt évek során meglehetősen "zárkózott életet élt". Pedig feladata - a társadalmi jelenségek feltárása számok, adatok nyomán - csak úgy tekinthető teljesítettnek, ha az egész népet tájékoztatja. Lenin is arra tanította a szocialista statisztikusokat, hogy munkájuk eredményeivel forduljanak a dolgozókhoz, mert rendkívül nagy mozgósító erő rejlik a szocialista statisztikában.

- Most, a júliusi határozat nyomán véget ér a felesleges titkolózás - mondotta Péter György. - A számok és adatok közzététele nemcsak a közigazgatási tudományok művelőinek nyújt nagy segítséget, de hasznát veheti mindenki, aki alaposabban meg akarja ismerni hazánk tényleges helyzetét. A Statisztikai Hivatal eddigi munkája is ezt a célt szolgálta. A statisztikai Zsebkönyv, a Negyedévi Közlemények és a közeljövőben megjelenő más kiadványok azt is lehetővé teszik, hogy mindenki világos képet alkothasson magának gazdasági helyzetünkről, előrehaladásunkról, s az útban álló legfőbb akadályokról.

A sajtófogadáson Péter György és munkatársai több kérdésre válaszoltak.