Három nap alatt egy lakás

 

Népszava

Segíts magadon, az isten is megsegít

- valahogy így vélekedtek a Rákosi Művek vezetői, amikor az egyre szaporodó jogos lakáskérvények láttán nagy fába vágták fejszéjüket. A gyár udvarán, az Erőmű háta mögött, a 25-ös Építőipari Vállalattal közösen kis épületelemgyárat létesítettek. A szó szoros értelmében hulladékból: a tiszta porszénnel fűtött kazánok égési termékéből, a pernyéből gyártják a házelemeket. Naponta másfél lakáshoz szükséges elem készül a kis üzemben. Gebhardt István, Laux János és Bellosevich János kiváló találmánya az eljárás, hogy a pernyéből kevés cement és mészhidrát hozzáadásával építőelemeket készítenek.

A földön épített medencékbe először homlokzati műkőréteget raknak - ennek az az előnye, hogy az új házat kívülről vakolni sem kell -, erre helyezik a vasszerelést, majd pedig a csillékből ráöntik a pernyebetont. A három méter magas, 180 cm széles elemeket az Erőműből idevezetett fáradt gőzzel szárítják. A kész elemeket portáldaru emeli ki a formából - a képen látható módon - s a tehergépkocsikra rakva, máris indulhat a szállítmány az építkezéshez. Szakemberek véleménye szerint a 28 cm vastag fal kitűnő hő- és hangszigetelő, semmivel sem marad el a tégla mögött, szilárdsága pedig jobb a téglafalénál. Szép kis földszintes ikerházak épülnek belőle Csepelen a gyár Erdősor utcai lakótelepén.

A kukoricaföldekkel határos mezőn gomba módra nőnek ki az új házak a földből. A falak felhúzásához még csak kőművesre sincs szükség: a 25-ös Építőipari Vállalat betanított munkásokból álló négytagú brigádja egy portáldaru segítségével sorra emeli be és illeszti össze az elemeket (egy-egy daru egy teljes utcát felépít, sínen halad sorra háztól házig). A beemelt falakat vascölöpökkel kitámasztják, amint a képen is látható - majd az elemek közötti hézagba folyékony betont csorgatnak. Mire a beton megköt, már állnak is az oldalfalak. Ezután beemelik a tetőszerkezetet és már jöhetnek is a szerelők, a kőművesek a belső munkák elvégzésére, no meg a cserepesek a tetőre. Egy lakás alapozással, a falak és a tetőszerkezet felépítésével együtt 3 nap.

Még szanaszét tégla, homok és mészhalmok, de már Ráczék háza körül zöldell a fű. - Ide kis medencét épít a férjem, pancsolhatnak majd benne a gyerekek... amott a virágágy lesz... a túloldalra fáskamrát, mellé tyúkólat tervezünk - mutatja Ráczné. Szívélyesen betessékeli a látogatót a ragyogó tiszta, kétszobás, fürdőszobás, konyhás lakásba. Örül, hogy a pesterzsébeti konyhából és kamrából álló szűk odúból, ahol négyen szorongtak, most ebbe a tágas egészséges házba költözhettek.

Kilencvenkét összkomfortos lakást már birtokba is vettek a boldog lakók. Most a második sorozat ház épül, már abból is a hatvanadik lakásnál tartanak. Az év végéig összesen 184 lakás készül el, ezenfelül 166 kerül még tető alá. Érdeme ez a 25-ös Építőipari Vállalat dolgozóinak és a Rákosi Művek vezetőinek, akik nem sajnálják a munkáskezet, az anyagot az építkezéstől, csakhogy mielőbb egészséges, szép lakáshoz juthassanak a gyár dolgozói.

A korszak jellemző vonása, hogy - néhány év kivételével - a lakások többsége magánerőből épült. A szocialista berendezkedés a lakást a társadalmi juttatások közé sorolta be, a lakásgazdálkodást központosították, az újraelosztás mechanizmusa jelentős egyenlőtlenséget keltett. A háború utáni évtized lakáspolitikája az elvek szintjén és a gyakorlatban jelentősen különbözött egymástól. Az elvek szintjén mindenkinek egyenlő esélyei voltak a lakáshoz jutásra, a gyakorlatban azonban az állam csak a városi lakásépítést támogatta jelentős kedvezményekkel, a falusiakat nem. Ezt többek között azzal magyarázták, hogy a lakáshiány a városokban volt igen jelentős mértékű. A lakásépítéshez használt anyagok között fokozatosan háttérbe szorult a vályog, általánossá váltak a téglából épített házak. A laksűrűség a háború utáni évtizedben emelkedett, 100 lakásra 1949-ben 365 fő, 1955-ben 374 fő jutott. A lakások többssége egyszobás, félkomfortos vagy komfort nélküli volt. Az összkomfortosság ebben az időszakban a korábban épült polgári és az újonnan épített városi lakások egy részére volt jellemző.

Csatár Márta

(Gonda György felvételei)