A magyar televízió fejlesztéséről

 

Szabad Nép

1957. május 15-től rendszeres televíziós műsort sugároz a budapesti adóállomás

Még csak néhány száz televíziós vevőkészülék került forgalomba. A kereslet ugyan nem nagy (meglehetősen drága a készülék), de az érdeklődés a televízió műsora iránt egyre nő. S ez érthető is, hiszen az újságok sorozatosan hírt adnak arról, hogy épül az új televíziós adótorony, televíziós kocsit vásárol a Televízió Vállalat a helyszíni közvetítésekhez, rövidesen javulnak a vételi lehetőségek stb.

A helyszíni közvetítésekre már nem kell sokáig várni

A Magyar Televízió Vállalat Angliából rendelt egy televíziós gépkocsit, de készül már a magyar gyártmányú gépkocsi is. Az Ikarus által elkészített különleges autóbusz most van bejáratáson. A televíziós gépkocsikban kis stúdió van, amely a helyszíni képfelvételt a hangfelvétellel együtt továbbítja a mikrohullámú vevőhöz. A helyszíni közvetítés képeit itt ellenőrzik és innen továbbítják az adást az adótoronyba. A tervek szerint már az idén, az év végén helyszíni felvételeket, jövő tavasszal pedig már futballmérkőzéseket is közvetítenek. 1957-ben tehát már változatos, érdekes műsort sugároz a Széchenyi-hegyi adóállomás.

Hamarosan elkészül a Magyar Televízió Vállalat modern közvetítőbusza

De nemcsak a műsorban lesz változás, hanem a televíziós vétel körülményei is jelentősen javulnak. Jelenleg 1 kilowattos kísérleti adó sugározza a műsort. Az adóberendezés, bár elég korszerű elvek alapján készült, még nem tökéletes. S különben is: a budapestieknek és környékének nagyobb teljesítményű televíziós adóra van szüksége. Ezért 30/10 kilowattos televíziós adóállomást rendeltünk a Német Demokratikus Köztársaságtól. (30 kilowatt energiával sugározza a képjeleket és 10 kilowatt energiával a hangot.) Az új televíziós adóállomás szerelését az NDK szakemberei a tervek szerint már szeptember második felében megkezdik. Ez azonban attól függ, milyen állapotban lesz az épülő új, hatalmas televíziós adótorony. A Fémmunkás Épület Lakatosipari Vállalat dolgozói már befejezték a talajtól 56 méter magasba emelkedő adótorony acélszerkezetének szerelését. Most a 23. számú Építőipari Vállalat dolgozóin a sor: a tornyot betonozni kell, meg kell építeni a 11 emeletes toronyépületet. A német szerelők az adóállomás szerelését a 38 méter magas antenna felállításával kezdik. Az adótorony tehát 94 méter magas lesz. Körülbelül a jövő év áprilisára fejezik be a televíziós adó szerelési munkálatait.

A televíziós adások megindulása hazánkban - annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott - évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Az Egyesült Államokban még a II. vh. sem szakította meg a gyors ütemű fejlődést. (mek.oszk.hu)

Ugyancsak szeptemberben kezdik meg a televízió másik legfontosabb egysége, a televíziós stúdió építését a Szabadság téren, a Lenin Intézetben. Az épületnek körülbelül egyharmadát foglalja majd el a televíziós stúdió. Innen mikrohullámú adóval továbbítják a műsort a Széchenyi-hegyi adóhoz kerülő nagy parabola-tükröket és a mikrohullámú adó-vevőberendezéseket a Beloiannisz-gyárnak kell szállítania és felszerelni december 31-ig. A stúdióban 1957. május 15-én kezdik meg a rendszeres műsoradást.

Ez a monoszkóp segít majd beállítani a televíziós műsor vételére alkalmas készülék képminőségét

A második ötéves tervben azonban nemcsak Budapesten létesült televíziós adóállomás, hanem Miskolcon és a Dunántúlon is. 1958-ban áthelyezik Miskolcra a jelenleg Budapesten működő televíziós adóállomást. Természetesen a tökéletesített adóberendezést. A Dunántúlon 1959-ben kezdenek egy 5 kilowattos televíziós adóállomás építéséhez. Még nincs megállapítva a dunántúli adóállomás építésének pontos helye, de azt már eldöntötték, hogy Veszprém, Pápa, Győr és Szombathely környékére akarnak televíziós műsort sugározni. Ezek

a vidéki adóállomások

Készül a Széchenyi-hegyi adótorony

a Széchenyi-hegyiadóval "mikrohullámú lánccal" lesznek összekötve.Ez azt jelenti, hogy a vidéki és a budapesti adók között 50-60 kilométeres szakaszokon mikrohullámú adó-vevőberendezéseket helyeznek el, amelyeknek feladata, hogy a budapesti adótól kisugárzott televíziós műsort továbbítsák a vidéki adóállomásokhoz.

A második ötéves terv televíziós programjában még sok érdekességet találhatunk. A tervidőszak utolsó éveiben hozzákezdenek egy "mikrohullámú lánc" kiépítéséhez, amely a budapesti adóállomást köti majd össze külföldi televíziós adókkal. A tervek szerint először a prágai, bécsi, berlini televíziós adóállomásokkal létesül kapcsolat. De szó van arról, hogy a moszkvai televíziós adóval is közvetlen kapcsolatba lépünk a mikrohullámú adó-vevőberendezések hosszú láncolatán keresztül. A televíziós program tehát rendkívül gazdag műsort ígér, mert a mikrohullámú láncon keresztül rendszeresen adunk és kapunk majd műsort Prágából, Bécsből, Berlinből és valószínűleg Moszkvából is.

1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról - egyelőre állóképekkel. Az Orion gyár hozzálátott egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészülék kifejlesztéséhez. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska c. filmvígjátékból. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették. 1955 februárjára megépült a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. Áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotából kiköltözött a Lenin-intézet, egyik szárnyába fokozatosan betelepült a Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa. 1956. május 1-jén már 1 kW teljesítménnyel működött a 40 km-es körzetben vehető kísérleti adó, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével. Ugyanitt készült a mikrohullámú állomás adó-vevő antennája, a különleges kiképzésű parabolatükör és a keverőasztal is. Júliusban a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron. Ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonos volt az országban. E kedvező előjelek nyomán az első évben 5000 vevőkészülék eladását tervezték. A Rádióújság augusztustól közölte a heti két kísérleti adás programját.(mek.oszk.hu)

A televíziós adás fejlesztésének láttán önkéntelenül is felvetődik a kérdés: lesz-e olcsó televíziós vevőkészülék? Az Orion-gyárban

több új típusú televíziós vevő

elkészítésén dolgoznak. Az év végére megszerkesztik a mostaninál kisebb képet adó televíziós vevőkészüléknek sorozatgyártására is sor kerül. Az új televíziós kis készülék ára körülbelül 3000 forint lesz. Természetesen a cél az, hogy minél nagyobb képet adó készülékeket gyártsunk minél olcsóbban. Ezért megkezdik a kísérleteket az úgynevezett projekciós (vetítős) kis katódsugárcső felhasználására. Ha a projekciós kis katódsugárcsőn nagy fényerejű, éles kontrasztú képeket tudnak előállítani, akkor megoldódik a készülék egyik legdrágább alkatrészének, a képcsőnek gyártási problémája. A projekciós cső előállításához kevesebb üveganyag kell, s gyártása is könnyebb, mint a képcsőé. Az ilyen televíziós készülék valószínűleg jövő év elejére már elkészül. A második ötéves tervben mintegy száztízezer televíziós vevőkészülék kerül majd forgalomba, hogy a gazdag televíziós műsort mind többen láthassák.

Pusztai Ferenc

Korábban a Szabad Neten:

A Magyar Televízió bemondónőt keres

A Magyar Televízió előkészületei