Szakasits Árpád a KV határozatáról és a munkásegységről

 

Népszava

Szakasits Árpád elvtárs az időszerű politikai kérdésekről nyilatkozott a Magyar Rádió munkatársának

A Központi Vezetőség júliusi határozatának jelentőségéről szólva megállapította, hogy az nyíltan és őszintén leszámol a múlt évek hibáival és tévedéseivel és a XX. kongresszus szellemében jelöli meg az utat a szocialista demokrácia fejlesztése, valamint országunk gazdasági fejlődése felé. A határozat célul tűzi ki a volt szociáldemokratákkal szemben elkövetett igazságtalanságok jóvátételét is. Szakasits elvtárs elmondta, az a meggyőződése, hogy ez a határozat igen nagymértékben megerősíti a párt iránti bizalmat, amely nélkülözhetetlen feltétele a párt és a dolgozó tömegek zavartalan kapcsolatának.

www.rev.hu

Arra a kérdésre: mi a véleménye arról, hogy az Arbeiter Zeitung és más nyugati lapok bizalmatlanok a magyarországi változásokat illetően, Szakasits elvtárs azt felelte, hogy a tények majd eloszlatják a bizalmatlanságot és azt a ködöt is, amely ma még a nemzetközi munkásmozgalom két nagy irányzata között terjeng.

A XX. kongresszus hatalmas történelmi fordulata óta még kevés idő telt el és természetes, hogy ilyen rövid idő alatt nem érvényesülhetett hatása még minden téren. A különböző munkáspártoknak azonban előbb-utóbb fel kell ismerniük az egységes fellépés történelmileg szükségszerűségét. "A szociáldemokrata és más munkáspártoknak is el kell jutniuk annak felismeréséig, hogy az ő programjaikon, politikai célkitűzéseiken is van javítani való, hogy nekik is alkalmazkodniuk kell a II. világháború után gyökerében megváltozott nemzetközi viszonyokhoz." A bizalmatlanság a háborús uszítók malmára hajtja a vizet. Ezek abban reménykednek, hogyha a dolgozó tömegekből hiányzik az egységes cselekvés erkölcsi hajtóereje, akkor vágóhídra hajthatják őket. Ezt a reménységet meg kell semmisíteni. Meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét a munkáspártok között.

A nemzetközi munkásegység további fejlődéséről Szakasits Árpád elvtárs elmondta, hogy százmilliókra tehető azoknak a száma, akik irtóznak a kapitalizmussal járó munkanélküliségtől, válságoktól, háborúktól és ezek a százmilliók, hála a Szovjetunió eredményes békepolitikájának, elég erőt éreznek arra, hogy útját állják egy új világháborúnak. Ezek a százmilliók azonban azt is érzik, hogy erejük meghatványozódnék, ha a dolgozók nemzetközi akcióegysége szervezetileg is megerősödne. És nyilván mindent meg is tesznek majd azért, hogy létre is jöjjön.

"Az ilyen akcióegységek egyre közelebb hozzák majd egymáshoz a nemzetközi munkásmozgalom különböző irányzatait és kialakulhat - meggyőződésem, hogy kialakul - a világ dolgozóinak tömör, bizalomteljes, testvéri együttműködése, amely biztosítéka lesz a békének, a haladásnak és a világ szocialista átalakulásának. Hátralevő éveimet ennek a célnak kívánom szentelni" - fejezte be nyilatkozatát Szakasits Árpád elvtárs.

Szakasits Árpád (Budapest, 1888. december 6. - Budapest, 1965. május 3.) újságíró, politikus, miniszterelnök és köztársasági elnök Apja bőrdíszműves, ő maga a hat elemi után faszobrásznak, majd kőfaragónak tanult. Tizenöt éves kora óta részt vett a munkásmozgalomban, 1908-tól a Népszava munkatársa. Az első világháború idején a hátországban szolgált, a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság osztályvezetője. A Tanácsköztársaság bukása után egy korábbi beszéde miatt börtönbüntetésre ítélték, amit le is tölt. 1927-28-ban a Szociáldemokrata Párt (SZDP) titkára, 1928-tól 1938-ig a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) elnöke. 1939-től 1944. március 19-ig a Népszava főszerkesztője. Szakasits, aki mindig is a kommunistákkal való jó viszony megőrzésére törekedett, 1944 októberében aláírta az SZDP részéről a két munkáspárt együttműködéséről és későbbi egyesüléséről szóló egyezményt. 1948-ban szótlan tanúja volt annak, hogy a szociáldemokrata vezetőség mérsékeltebb tagjait (Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre) puccsszerűen eltávolítsák az SZDP vezetőségéből. Államminiszteri pozíciót töltött be 1945. november 15-től 1947. szeptember 4-ig és szeptember 24-től 1948. augusztus 5-ig, mellette 1948. február 26-tól augusztus 5-ig iparügyi miniszter is. 1948 júniusában a szociáldemokrata és kommunista pártok összeolvadásából alakult Magyar Dolgozók Pártja elnökévé választották. Az elhíresült kékcédulás választás előtt Tildy Zoltán volt kisgazda politikust, köztársasági elnököt lemondatták. Az elcsalt választások után Szakasits lesz a köztársasági elnök (1948. augusztus 3-tól), majd az új alkotmánynak megfelelően - folytatólagosan - 1949. augusztus 23-tól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1950. május 9-ig. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták s háborús bűntett, kémkedés, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt életfogytiglani börtönre ítélték. 1956 márciusában szabadult ki, s rehabilitálták. Az októberi forradalmat követően részt vesz a konszolidáció munkájában, majd 1958-tól ő a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. 1960-ban az Országos Béketanács elnökévé választották, 1959 és 1963 között a Magyarok Világszövetségének elnöke. Haláláig tagja volt az MSZMP központi bizottságának. (forrás: wikipedia.hu)

Korábban a Szabad Neten:

A Központi Vezetőség határozata után

Az éberségre szükség van!

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata