Országos értekezlet az új tanév előkészítésére

Vágólapra másolva!

előkészítés tanév értekezlet

Szabad Nép:

"Nem hozunk fontos oktatásügyi intézkedéseket a pedagógusok meghallgatása nélkül"

(Tudósítónktól.)

Tegnap reggel a fővárosi tanács nagytermében megkezdődött az 1956-1957-es tanév előkészítésével foglalkozó országos háromnapos értekezlet. A megbeszélésen Kónya Albert oktatásügyi miniszter elnökölt. Az első helyettese tartott vitaindító referátumot az ifjúsági világnézeti neveléséről.

Az előadó bevetőben a pedagógusok társadalmi helyzetéről, megbecsüléséről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt néhány évben sok esetben sérelem érte a pedagógusokat. Ma már jobb a helyzet, de az idősebb pedagógusok nyugdíjaztatása során most is előfordulnak törvénytelenségek. Hangsúlyozta: régi és új értelmiségünk, régi és új pedagógusaink értékelésének legfőbb szempontja szakmai, politikai és ezen túl iskolán kívüli társadalmi tevékenységük kell, hogy legyen.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben semmilyen fontosabb oktatásügyi intézkedés nem születhetik a pedagógusok meghallgatása nélkül.

A továbbiakban a tanulók túlterhelésével foglalkozott. Bejelentette, hogy felülvizsgálják az osztályvizsgák rendszerét. Vannak olyan javaslatok is, hogy az általános iskolákban teljesen töröljék el a vizsgákat, a gimnáziumban pedig csak a zárótárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Ebben a kérdésben a gyakorló pedagógusok véleményének elhangzása után dönt majd a minisztérium. Elmondotta azt is, hogy azokat a tankönyveket, amelyekben a legsúlyosabb politikai és pedagógiai hibák vannak, még az új tantervek és tankönyvek bevezetése előtt kicserélik. Azoknál a tantárgyaknál és azokban az osztályokban - mondotta az előadó -, ahol az új tanterv és tankönyvek megjelenéséig nem cseréljük ki a tankönyveket, különösen fontos, hogy a tanárok a régebbinél nagyobb szabadságot kapjanak a tankönyvek használatában.

Az oktatási rendszer gyökeres átalakításának kezdőpontját, az 1948. június 16-án elfogadott, 1948. évi XXXIII. számú - az iskolák államosítását elrendelő - törvény jelentette. A négyosztályos elemi iskolát a nyolcosztályos alapfokú képzés, a korábban többnyire nyolcosztályos középfokú oktatást pedig a négyosztályos középiskola váltotta fel. A középiskolák típusai 1950-től az ipari, mezőgazdasági és közgazdasági technikumokkal bővültek. Az oktatási rendszer alapfeladata lett, hogy az új politikai rendszer igényeinek megfelelően kizárólag materialista-ateista szellemben neveljék a fiatal generációkat. 1950-ben felszámolták a tankerületeket, az oktatás helyi irányítása és felügyelete a tanácsok művelődési osztályához került.

A középiskolai és egyetemi továbbtanulással kapcsolatban elmondotta, hogy ebben az évben már reálisan állapították meg a továbbtanuló munkás- és parasztszármazású fiatalok arányát, s ez nagyon sok régi sérelmet orvosol. A szociális megkülönböztetések - hangsúlyozta -, amelyeket a felvételnél eddig alkalmaztunk, majd fokozatosan elmosódnak. Természetesen változatlanul fontos feladatunk, hogy szorgalmazzuk a munkás- és parasztfiatalok továbbtanulását.

Közvéleményünket erősen nyugtalanítja a 14-16 éves tovább nem tanuló gyermekek problémája. A megoldás egyik helyes módjának az látszik, hogy az üzemek 4-5 órás munkaidővel foglalkoztassák a 14-16 éves fiatalokat. Emelett feltétlenül szükségesnek mutatkozik a középiskolába felvett tanulók számának növelése, elsősorban a városokban.Vagyis: meg kell gyorsítanunk a perspektívában előttünk álló, kötelező középiskolai oktatás bevezetését.

Az előadó végül az oktatásügyi apparátus demokratizálásával és az oktatásügyi beruházásokkal foglalkozott.

A beszámolót élénk vita követte. Elsők között szólalt fel dr. Bencsáth Aladárné egyetemi adjunktus. Elmondta, hogy nem tartja megnyugtatónak, hogy tehetséges, középiskolában kitűnően érettségizett és a felvételi vizsgán is jól szerepelt fiatalok közül sokan nem jutnak be az egyetemre. Javasolta, hogy a következő évben a tervezettnél több, arra alkalmas és tehetséges érettségizettet vegyenek fel egyetemre, s az első két év alatt dőljön el, hogy a legjobbak közül is kik azok, akik alkalmasak a diploma megszerzésére.

Scholz Gyula, a Pest megyei pártbizottság köznevelési felelőse a régebben iskolai célokat szolgáló épületek visszaszerzéséről beszélt. Eddig ugyanis a tanácsokra bízták az épületek visszaszerzését, de a tanácsok eredménytelenül küzdöttek az épületekért. Javasolta, hogy ezzel a kérdéssel a minisztertanács is foglalkozzon.

1950-től ötfokozatú értékelési rendszert vezettek be az iskolákban az 1948-tól alkalmazott hétjegyű helyett. Ugyancsak 1950-ben felül kellett vizsgálni a könyvkereskedések, valamint a köz- és az iskolai könytárak állományát. Bezúzásra ítélték, illetve kivonták a forgalomból többek között Benedek Elek összes műveit, Grimm meséit, Sienkiewicz, May Károly, Dante, Dickens, Dumas, Kipling, Stefan Zweig, Cervantes, Ady Endre, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Márai Sándor, Tamási Áron, Gárdonyi Géza, egyes műveit, azért, hogy ezek a "nacionalista", "érzelgős", "vallásos" és "kispolgári" szemléletet árasztó munkák ne "fertőzzék" az olvasókat és a tanuló ifjúságot. Ezzel egyidejűleg a pedagógusok számára kötelezővé tették az ideológiai továbbképzésen való részvételt.

Fónai Tibor Veszprém megyei tanulmányi felügyelő számokkal bizonyította, hogy a tanulók túlterhelése szinte tarthatatlan. Néhány felügyelete alá tartozó iskolában például heti 60 óra kötelező eléfoglaltsága volt a tanulóknak. Ennek megszüntetésére miniszteri intézkedéseket követelnek. Az értekezletnek már az első napján is sok probléma, megoldásra váró kérdés hangzott el: a jelek szerint nem lesz haszontalan e tanácskozás. De talán még eredményesebb lett volna, ha a minisztérium jobban előkészíti. A tanácskozás vidéki résztvevőinek meghívójában ugyanis ez állt: "Szállásról mindenki maga gondoskodjék, mert a nagy idegenforgalomra való tekintettel szállást és ellátást biztosítani nem tudunk. Szállodánkban és fővárosi intézményeinkben nincs hely"... A vidékiek e "meghívó" ellenére is megjelentek az értekezleten, szállást és élelmet is biztosítottak maguknak. Az értekezleten aktívan részt vettek, s értékes hozzászólásaikkal is bebizonyították, hogy mindennél előbbrevalónak tartják az új tanév jó előkészítését.